Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Erőltetett eljegyzés vagy teljesen normális az egész?
26 éves vagyok és 4. éve vagyunk együtt a barátnőmmel. Ő 24 éves. 3 és fél éve már együtt lakunk így nagyon sok mindent megéltünk már együtt. Szeretjük is egymást nagyon a mai napig, viszont az utóbbi fél évben, megváltozott az eljegyzés/esküvő/gyerek témában. Eddig "csak" néha álmodozott róla, (értem ez alatt, hogy beszélgettünk róla és tervezgettünk) de mostanra teljesen átváltozott ez a téma, és már nem beszélgetünk hanem veszekszünk róla. Olyan mintha bántaná, hogy az ismerősei közül már egy párat eljegyeztek, és őt még nem. Bár elmondása szerint nem így van, de nekem nagyon így jön le az egész, és sokszor a vita, veszekedéssé és utána meg sírássá és megsértődéssé fajul az ő részéről. Nem értem, szerintetek ez normális hogy ennyire akarja az eljegyzést? Hozzátenném, hogy ezen kívül teljesen rendben van a kapcsolatunk, szeretem őt máig, és szeretek is vele lenni, és vele képzelem el a hátralévő életemet, de ez a sürgős eljegyzési téma kissé "megrémiszt". Nem így képzeltem el az egész eljegyzést, hogy előtte vita-vita hátán, hogy miért nem jegyzem már el. Elmondása szerint ő csak azt szeretné, hogy ennyi minden után amit megéltünk, és ennyi idő után, a kapcsolatunk egy kicsit szintet lépne és jobban lenne célunk ami felé haladunk. Azt mondja neki az álma a család. Amit meg is értek, de nem ebben a csomagolásban.
Pont ezért engem zavar ez a dolog, és akárhányszor feljön a téma és kezd belőle veszekedés fajulni én elmondom neki mindig, hogy igenis én is szeretném de nem így, hogy ki van erőltetve. Számomra ez egy életre szóló döntés amit nem szabad elkapkodni. Nem szeretnék olyan életet (házasságot) ahol beleugrottunk mindenbe, és aztán meg 3-4 év múlva már válunk is el. Ettől én sokkal lassabb és megfontoltabb vagyok és szerinte éppen ez a baj. (néha tényleg túlságosan is megfontolt vagyok)
Ráadásul fura, hogy igazából akkor lett ennyire erős benne ez az eljegyzés utáni vágy, amikor a testvére mondta, hogy lehet lesz egy eljegyzés idén. Aztán, hogy tetőzzön a dolog, az én testvérem is bejelentette, és nekik ténylegesen lesz is nemsokára az eljegyzés és esküvő is. Emiatt is teljesen kifordult önmagából, mondván, hogy nekünk mindig másokra kell várni meg mi vagyunk az utolsók.
Engem meg ez sosem érdekelt hiszen ez nem egy verseny.
Hozzátenném, hogy a családjában, tényleg sokszor "leghátul" van, és nem igazán érdekli a szüleit, hogy mi van vele, gondolom emiatt is érinti érzékenyül, főleg úgy, hogy a szüleim meg pont az ellentettje az ő szüleinek, és láthatja az ellenpéldát folyamatosan.
Viszont nálunk is én vagyok a 3. gyerek, amiből adódóan sokszor tényleg én vagyok az utolsó néhány dologban, (de ez engem sose zavart túlságosan).
Ti mit gondoltok, abból amit le írtam és bele láttok a helyzetbe, szerintetek normális ez az egész?
Érdekelne a véleményetek, hogy mit tennétek ebben a helyzetben!
válasza:46 - "Motorral, vonattal, busszal és hajóval. Kínától Ausztáliáig, É-Amerikától- D-Afrikáig. Huszonévesen. Haverokkal, életem meghatározó élményei. És igen, életem. Aztán férjhezmentem 27 évesen, és nincs bennem semmilyen noszogató vágy a nagy ismeretlen után, vagy helyzetek és emberek után. Szerintem ez így normális.
Nincs kiírva sehová, hogy házaspárnak 4 gyerekkel tilos a bemenet, de mindketten tudjuk, hogy megy ez.:))) "
Nem tudom, hogy megy, de en a ferjemmel mentem, es a kozos utazasok emlekei szorosabba teszik a kapcsolatot. Orulok, hogy nem baratokkal es feluletes ismerettsegekkel utaztam, hanem eletem parjaval. Szerencsesnek erzem magam :)
válasza:Szerintem a barátnődnek az a baja hogy kifogásokat keresel, húzod az időt. Elpocsékolod a fiatalságát, mert mi van ha megismersz valakit, és otthagyod, pedig ő már melletted van x éve, mert ígéretet tettél neki, hogy vele éled le az életed. Hiszen beszélgettetek róla... Tenni viszont nem tettél ezért semmit....hogy a szavakat tettek is alátámasszák. Valószínűleg becsapottnak érzi magát.
Ne sértődj meg, de nekem az jönne le rólad, hogy döntésképtelen vagy, időt húzol. Én sose vártam volna 4 évet arra hogy megkérjenek. Ha 1 év alatt nem teszi meg az illető, akkor azért vacillál mert nem szeret eléggé. Döntésképtelen, időhúzó, kifogásokat keres satöbbi...
Mondjuk időm sem volt azon gondolkodni mikor kér már meg a férjem, mert 1 hónap járás után ott volt a gyűrű az ujjamon. Gondolj bele. Mi is 4 éve vagyunk együtt, viszont 2,5 éve házasok.
Te meg még meg se kérted a kezét... én megértem hogy ki van akadva. Úgy érzi, hogy rabolod az idejét. 4 éve veled van, de még mindig egy élettárs, semmi több.... mert neked kényelmes hogy együtt éltek, de nincs felelősséged. Hagysz egy kiskaput, hátha jön jobb ezért vársz a lánykéréssel, házassággal, hogy könnyebb legyen lelépni ha esetleg találsz új nőt. N/28
válasza: válasza: válasza:csak jól kell választani, meg kell ismerni a másikat. Nem leragadni valakinél, mondván majd megváltozik olyanra amilyenre az épp aktuális nő szeretné.... nem fog.
És akkor 1 év sem kell ahhoz hogy tudd, vele akarsz maradni örökre. Lehet hogy mézesmázosan hangzik, de így van. Végül is én 1 hónapon belül tudtam. Nem véletlenül mondtam igent akkor a lánykérésre.
Emellett nem látsz bele mások kapcsolatába, nem tudod kik mennyire ismerik egymást. pl merem állítani, hogy én jobban megismertem a férjemet a járásunk 1 éve alatt, mint más nő 3-4 év alatt a saját pasiját. Mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy nem kellett azon agyalnom vajon mikor vesz már el....mint itt gyiken sokan sírnak. Ugyanis mi nem csak dugni jártunk össze... hanem azért is hogy megismerjük egymást, és egy rendes kapcsolatban, amilyen a miénk is , nem lehetnek tabutémák. Ahogy a házasság és a gyerek sem volt az. Ezeket pl amúgy is a férjem hozta fel először. Már a legelején...
Míg más nők évek után azon sírnak és rágják a körmüket, hogy mikor veszik el őket... és nem merik megkérdezni sokan. Milyen kapcsolat az ilyen?
válasza:55-ös!
Nekem is a párom hozta fel ezeket a témákat 1 év együtt járás/élés után (eljegyzés, házasság, gyerek stb.)
Egyértelmű, hogy ő is (majd) így képzeli el a jövőjét velem, mégis azóta eltelt újabb 1 év és semmit sem lépett.
Olyan kapcsolat ez, ahol megbeszéltük már az elején ezeket a dolgokat..de mégis ez a szitu.
Azóta meg hozzam fel?! minek?! erre szokták azt mondani h akkor kihisztizem az egészet, nem? Hisz már megbeszéltük a témát, a többit meg győzzem kivárni...szóval nem sok mindent lehet tenni :S
válasza: válasza: válasza:Kérdező, menj a csudába.
Legalább ideböffentenél valamit, miután hat oldalnyi választ kaptál.
Vagy épp megfontolod, hogy mit válaszolj?
válasza:57
és a férjednek csak 7 év után tűnt fel, hogy nem 100%os a boldogsága? Ez a szöveg is csak időhúzás....elég szemét dolog valakit 7 évig váratni aztán jaj észrevettem hogy nem vagyok boldog és otthagylak....így nagyon kényelmes...Ha meg hamarabb feltűnt neki, mondjuk 5 év után akkor már ott szakítani kellett volna, és hagyni hogy a csaj keressen mást akivel boldog lehet....szóval a te férjed is tipikus elvan a levesben amíg csak kicsit szar... utána meg sok év után dob ki valakit, és bele se gondol, hogy az a szerencsétlen csaj mit élhet át....hogy ennyi ideig rabolva volt az ideje...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!