Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Erőltetett eljegyzés vagy teljesen normális az egész?
26 éves vagyok és 4. éve vagyunk együtt a barátnőmmel. Ő 24 éves. 3 és fél éve már együtt lakunk így nagyon sok mindent megéltünk már együtt. Szeretjük is egymást nagyon a mai napig, viszont az utóbbi fél évben, megváltozott az eljegyzés/esküvő/gyerek témában. Eddig "csak" néha álmodozott róla, (értem ez alatt, hogy beszélgettünk róla és tervezgettünk) de mostanra teljesen átváltozott ez a téma, és már nem beszélgetünk hanem veszekszünk róla. Olyan mintha bántaná, hogy az ismerősei közül már egy párat eljegyeztek, és őt még nem. Bár elmondása szerint nem így van, de nekem nagyon így jön le az egész, és sokszor a vita, veszekedéssé és utána meg sírássá és megsértődéssé fajul az ő részéről. Nem értem, szerintetek ez normális hogy ennyire akarja az eljegyzést? Hozzátenném, hogy ezen kívül teljesen rendben van a kapcsolatunk, szeretem őt máig, és szeretek is vele lenni, és vele képzelem el a hátralévő életemet, de ez a sürgős eljegyzési téma kissé "megrémiszt". Nem így képzeltem el az egész eljegyzést, hogy előtte vita-vita hátán, hogy miért nem jegyzem már el. Elmondása szerint ő csak azt szeretné, hogy ennyi minden után amit megéltünk, és ennyi idő után, a kapcsolatunk egy kicsit szintet lépne és jobban lenne célunk ami felé haladunk. Azt mondja neki az álma a család. Amit meg is értek, de nem ebben a csomagolásban.
Pont ezért engem zavar ez a dolog, és akárhányszor feljön a téma és kezd belőle veszekedés fajulni én elmondom neki mindig, hogy igenis én is szeretném de nem így, hogy ki van erőltetve. Számomra ez egy életre szóló döntés amit nem szabad elkapkodni. Nem szeretnék olyan életet (házasságot) ahol beleugrottunk mindenbe, és aztán meg 3-4 év múlva már válunk is el. Ettől én sokkal lassabb és megfontoltabb vagyok és szerinte éppen ez a baj. (néha tényleg túlságosan is megfontolt vagyok)
Ráadásul fura, hogy igazából akkor lett ennyire erős benne ez az eljegyzés utáni vágy, amikor a testvére mondta, hogy lehet lesz egy eljegyzés idén. Aztán, hogy tetőzzön a dolog, az én testvérem is bejelentette, és nekik ténylegesen lesz is nemsokára az eljegyzés és esküvő is. Emiatt is teljesen kifordult önmagából, mondván, hogy nekünk mindig másokra kell várni meg mi vagyunk az utolsók.
Engem meg ez sosem érdekelt hiszen ez nem egy verseny.
Hozzátenném, hogy a családjában, tényleg sokszor "leghátul" van, és nem igazán érdekli a szüleit, hogy mi van vele, gondolom emiatt is érinti érzékenyül, főleg úgy, hogy a szüleim meg pont az ellentettje az ő szüleinek, és láthatja az ellenpéldát folyamatosan.
Viszont nálunk is én vagyok a 3. gyerek, amiből adódóan sokszor tényleg én vagyok az utolsó néhány dologban, (de ez engem sose zavart túlságosan).
Ti mit gondoltok, abból amit le írtam és bele láttok a helyzetbe, szerintetek normális ez az egész?
Érdekelne a véleményetek, hogy mit tennétek ebben a helyzetben!
válasza:Semmi kivetni valót nem találok abban, ha egy nő 24 évesen, 4 éves komolya kapcsolattal, együttéléssel a háta mögött ilyenekre mer gondolni, hogy hogyan tovább. Aminek ugye az első lépése lehet az eljegyzés. Ha eljegyzed, egy-két év múlva házasság, 1-2 év gyerek, akkor már majdnem 30 lesz mire szülni fog. Ez egy normális vágy a nőknél.
Igazából én azt nem értem, hogy te ennyi idő alatt még nem ismerted meg annyira, hogy tudd vele tervezed-e a jövőt?
Ha vele tervezel, akkor mi a baj az eljegyzéssel?
Ha nem, akkor minek rabolod az idejét, amikor látod, hogy ő már családra vágyna?
Csak azért ne vegyél neki gyűrűt, hogy "lenyugodjon". Csak akkor, ha Te is komolyan gondolod.
válasza:Én megoldottam hogy 6 év után " eljegyeztem " én :D
De én tudtam hogy csak az anyjától fosik azért nem lép....mint kiderült alaptalanul....
4 év után nem tudom min gondolkozol, jönnek itt a hipermodern mindentudók, hogy habzószájú akármik, ezek mind jellemgyengék nagy egóval, de tudod az üres fejet könnyebb magasan hordani.
Ha már éjjel nappal együtt vagyunk, meg együtt képzeljük el a jövőnk akkor legyen hivatalos.
Akár tetszik akár nem a mai világban a házasoknak kedveznek a dolgok. Unokatesóm szült egy gyereket egyrészt apasági nyilatkozat kellett nekik mert nem házasok , de a vicc az egészben az hogy 2 kellett mert ha véletlenül ikrek és csak 1 van a 2. gyerek az anya nevére megy , mert hát ki tudja :D
Hát na , ez van. Nem olyan hosszú ám az élet hogy mindent 6-szor átrágj, mert ha ne adj isten 50 évig élsz akkor az életed felét leélted és nem vagy sehol.....,
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:nem olvasva a kommenteket, de szerintem 26 éves férfire nem kellene házasságot kötelezni, amíg magában nem ez minden vágya.
lehet öreg hozzá a lány, tekintve, hogy ő 24 évesen már le akarja magát kötni meg gyerekek, meg stb, ami lehet természetes Lenne egy olyannal, aki szintén így gondolkodik.
kérdezőt hagyni kellene még élni
meg úgy eleve a saját társunkat nem szabadna semmire kötelezni elvileg, mert milyen kapcsolat lenne az?
válasza:"Látom utolsó, neked is sikerült kiragadni a lényeget...mennyi vagy? 17?"
Azért vagyok 17, mert szerintem gyerekes erőltetni és KIHISZTIZNI az eljegyzést, mert pár ismerősnek volt/lesz?
Akkor te mi vagy? Az agyhalott feminista mozgalom szóvivője?
válasza:Kedves Kérdező, látom, kaptál itt többféle véleményt. Írod, hogy nem szeretnél olyan házasságot, ahol beleugrottatok mindenbe. Hát pedig ez 26 és 56 éves fejjel is ugyanakkora elköteleződés, beleugrás, és mint már előttem írták, nem ezen fog múlni, hogy elváltok-e, főleg, hogy már együtt éltek jó ideje.
Ha most nem akarsz házasságot még, akkor mennyi időre van még szükséged? Ezt esetleg érdemes lenne közölni a barátnőddel, és akkor legalább megnyugszik, hogy nem most lesz, hogy meg fogod kérni, vagy eldöntheti, hogy akar-e még annyi várni.
A férjem 6,5 év járás és ebből 3 év együttélés után kérte meg a kezem (27f, 26l), most volt az esküvőnk nemrég. Én tudtam, hogy a diplomázásom után számíthatok rá legkorábban, és jó volt, hogy erről beszéltünk, mert legalább tudtam erről. Mondjuk én mindig azt akartam, hogy akkor kérjen meg, amikor ő meg akar kérni, de azért vártam már, és ez tényleg egy fontos mérföldkő volt a kapcsolatunkban. Van, akinek fontos, van, akinek nem, nekem az volt.
Mi az, ami visszatart attól, hogy megkérd? Esetleg van előtted valami rossz példa, amit el akarsz kerülni, vagy mitől félsz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!