Nektek hol és hogyan kérte meg a kezeteket a párotok?

sose kérjék meg azt, aki ezeket a válaszokat lepontozza, savanyú a szőlő, mucikám?

Mindenki más, mindenkinek az az emlék és élmény, ahogy vele történt, akkor is, ha ez neked nem tetszik.

Szóval tőlem mindenki csakazértis kap egy zöld mancsot.

szoktunk a városban nyomozós játékot játszani aminek az a lényege hogy kihelyeznek egy szöveget amiből meg kell fejteni a következő helyszínt és közben a gyilkost meg az időpontot és hogy mivel öltek.

lassan 2 éve Karácsonykor a párom üzente nézzek bele a postaládába,amiben egy le laminált szöveg volt és adott egy nyomott illetve egy betűt,a nyomokkal szép lassan körbejártam a házat(közben számolni kellett meg más fejtörők) és összegyűjtöttem az elrejtett betűket.

Mire körbeértem kijött az a szó hogy szeretlek,ő meg ott várt térden állva a dobozzal és egy szál rózsával:)És megkérdezte hozzám jössz e,nagyon ötletes volt szerintem,mert jó játék volt:D

Én kint olvastam az udvaron, a hintaágyon. Párom és anyukája is kijött, párom épp nővérével beszélt telefonon (skypeon, videohívás). Nem is nagyon figyeltem oda rájuk, amikor egyszer csak párom letérdelt elém, és megkérdezte, hogy leszek-e a felesége. Sikerült a könyvet is ledobnom a földre, úgy meglepődtem. Mert ugyan már volt szó lánykérésről, de abszolút nem számítottam rá, hogy ott és akkor. Nővére is figyelt közben minket telefonról :)

23/N

4.évfordulónk előtt egy nappal.

Édesanyáméknál nyaraltunk és először(mint utóbb kiderült) anyukámtól kérte meg a kezem,utána egy séta alkalmával megkérdezte 150 méter magasan,hogy leszek-e a felesége?

Én el voltam foglalva a látvánnyal,ami alattunk,mellettünk fogadott,nem is kapcsoltam,csak 1-2 másodperc múlva,nem számítottam rá.Egy éve laktunk együtt,mikor "rágtam a fülét",aztán meguntam és nem hoztam föl pár évig.Titkon azért már nagyon vártam.

23/n és 26/f

Marokkóban, Marrakeshben sétáltunk a bazárban. Egyszer csak megláttunk egy ezüst gyűrűt a kirakatban. Mondta a kedvesem, vegyük meg. Á nem, ráérünk még vásárolni - mondtam én. Csak erősködött, hogy jól néz ki, vegyük meg. Lealkudtuk az árát, mentünk a zsákmánnyal, mikor mentünkben azt mondta: "akkor én most ünnepélyesen megkérem a kezed, de ha nemet mondasz......" Nem tudtam, viccel e vagy komoly, így csak annyit mondtam, "hogy is mondanék nemet. " Fél óra múlva megkérdeztem: Mondd, az az előbb komoly volt, vagy valami vicc??????

-Hát szoktak ilyesmivel viccelni? Kérdezte ő.

Csak akkor hittem el a leénykérés valós voltát, mikor másnap vacsora közben felhívta az anyukámat, mondván: "megkértem a lányod kezét, ha nem adod áldásod, itt hagyom Marokkóban,"

Nos, elmondható, rendhagyó lánykérés volt. Azóta már házasok vagyunk.