Augusztusban lesz az esküvőnk, de lánykérés még nem volt, és nem is lesz. Ti hogy éreznétek magatokat a helyemben?

A tiéd jobb, mint mikor valakit eljegyeznek, aztán éveken át csak menyasszony, esküvő meg még madártávlatban sem. :)

Bár megértelek, hogy az igazi kérést hiányolod. Azzal én is így lennék. Kéne a fenének az eljegyzési ünnepség, meg a családdal bohóckodás, de szeretném, hogy letérdel és megkér. :)

Egyébként hogy zajlott akkor ténylegesen nálatok? Egyik nap kijelentette, hogy te, házasodjunk össze? :) Vagy hogy?

Előbb térdepelj Te is egy kicsit, aztán rászólhatsz, hogy most ő jön...

Kedves Kávétejszín!

Ne légy csacsi! Nagy megerőltetés lenne boldognak lenned attól, amit megkapsz? Életed gyönyörű időszakát szalasztod el, mert az eljegyzésen cirmogsz, ahelyett, hogy a fellegekben lennél az esküvő miatt...

Lehet, hogy szentimentális érzelgős liba vagyok, de azért nekem fontos volt, hogy legalább annyit megkérdezzen, hogy XY, hozzám jönnél feleségül? (és nem térden állva, gyertyafénynél, giccsözönnel kérte meg, az nekem sem fontos)

Nekem kicsit snassz ez a házasodjunk össze, azt' kész dolog. Persze, akinek ezzel nincs baja, teljesen megértem, viszont másoknak fontosak a kisebb formalitások.

Kár most már ezen rágódni, hiszen mindjárt itt az esküvőtök dátuma! :)

Mekkora hülyeséget írtak azok, akik azt írták hogy akkor kellett volna elbeszélgetni a kérdező vőlegényével, amikor megbeszélték hogy legyen esküvő...

Ja, persze! Mondja a csávó hogy házasodjanak össze, erre a kérdező mondta volna, hogy nem így akarom, kérd meg a kezem és térdelj le! Másnap meg a pasas letérdelt volna és megkérte volna a kezét, de közben magától ezt nem tette volna meg.Bírlak titeket, szerintetek mindent a pasi fülébe kell rágni, ami ezzel kapcsolatos...persze mindent meg kell beszélni a másikkal, de nem dől össze a világ mert ez így történt.Na bumm, nem tette fel az ominózus kérdést, de attól el akar venni, azt akarja hogy légy a felesége és ez a lényeg.

Nem minden fiúnak kell extra ötletesnek és extra romantikusnak lennie.

Szóval tényleg ne agyalj ezen, így jött ki a lépés, ezt osztotta a sors :)

Nem mindig úgy történnek meg a dolgok, ahogy azt mi elképzeltük, de ez nem feltétlen baj! Szerintem hagyjad, ne említsd meg neki, mire menne vele, ha tudná hogy nem így akartad?!

Sok-sok boldogságot Nektek!

Ne hiányold! Legyél boldog!

Szerintem nem gondolta, hogy ezt a formalitást még elvárod, ha már elkezdted szervezni az eseményt amin megtörténik az amire kérne...

Engem sem kérdezett meg amúgy, csak miután megvettük közösen a karikagyűrűnket. (Engem jobban meghatott, hogy azt kérdezte tőlem, hogy lennék-e a gyerekei anyja....tudni kell, hogy a kapcsolatunk kezdetén gyerekellenes volt....)