Vasárnap este kérem meg a párom kezét. Szerintetek is jót találtam ki?

Hát ez aztán tényleg semmi nagy durranás. Ha lecseréled a számot mondjuk Andy Williams-A Time for Us-ra akkor meg öreg bácsikás lesz. És hacsak nem pedzegetted már jó ideje előre, eszébe sem fog jutni, hogy te el akarod jegyezni (csak akkor meg oda a meglepetés).

Haverom tandemugrás közben kérte meg barátnőjét (akinek egészen a repülőbe szállásig be volt kötve a szeme), na az pörgős volt, fiatalos és meglepő.

Kérdező, én nem szóltalak le, mert nem akartam bunkó lenni. (Egyébként nem tudom, hogy sikerült töröltetned a válaszaimat, mikor nem volt benne semmi trágár...sőt, semmi extra, de ezúton is gratulálok hozzá)

Az nem leszólás volt, mikor őszintén leírtam a véleményemet, hogy én biztos nem gondolnék olyasmire, hogy most megkérik a kezem, ha meghallok egy dalt, amit előtte már amúgy is milliószor hallottam.

Végülis a való élet nem egy musical, nem az van, hogy minden nap az történik velünk ami épp az aláfestő zene szövegében elhangzik...

De látom, másoktól megkaptad rendesen az oltást, és őszintén örülök neki, mert egytől egyig igazuk van.

Csak tudnám minek kér véleményt, ha besértődik a negatív válaszokon. Én a vidám, fiatalos blabla után arra számítottam, hogy lesz benne valami raftingolás, vagy búvárkodás, vagy hegymászás, vagy hőlégballonos utazás, vagy ejtőernyőzés stb.

De ez? Hát ez pontosan nem fiatalos hanem öreges és nem vidám hanem olyan langyosvizes. Inkább egy nyugdíjas otthonba való.

Én is valami extra ötletre számítottam, de ez egy teljesen átlagos forgatókönyv. Ami nem feltétlenül baj, sokan szeretik így is.

Azonban ahogy sokan mondták: én nem örülnék, ha a párom egy étterem kellős közepén kérné meg a kezemet, és mindenki minket bámulna. Eleve csak olyan helyekre szeretek menni étterembe, ahol van kisterem, vagy lehet egy kicsit eldugottabb asztalt bérelni, mert egyszerűen zavar a tömeg. A másik meg az, hogy ennek ellenére sok étteremben voltam életemben, de a 90%-a rohadtul nem romantikus, akár szól a zene, akár nem, hogy ott csörömpölnek a többiek is az evőeszközzel, susmognak, beszélgetnek, nevetgélnek, a pincér meg félóránként megkérdezi hozhat-e még inni, desszertet, kitaláltuk-e már milyen leves lesz, elviheti-e a tányért, stb. (természetesen ez a dolga, nem zavar abszolút, csak így nem olyan meghitt a hangulat).

Ha ilyen snassz megoldást választana a párom, akkor már jobban díjaznám, ha ő maga főzne és valamelyikőnk lakásán játszódna le a dolog gyertyafénnyel, idegen tekintetek nélkül.

Arra meg tényleg nincs garancia, hogy a lány észreveszi, hogy milyen szám szól, és arra meg főleg nem, hogy veszi a célzást is.

utolsó,

:DDD

Én jó ötletnek tartom. Vannak ennél egyszerübb lánykérések is és vannak, extravagánsabbak is.

Ha úgy érzed, nektek ez a dal fontos, szóljon ez.

Én biztosan örülnék a szervezésnek, a készülődésnek, annak, hogy gondoltál ezekre.

Sok sikert kívánok hozzá.