Mit tennétek ha?

"Már évek óta együtt vagyunk, és lassan 2 éve élünk együtt. kb fél éve viselkedik furcsán."

Nem írtam hogy évek óta ez megy.

"nem anyucitól varnad a megoldast"-olvasd el a mondataim, mielőtt a saját anyámmal oltogatsz.

Nem oltásokat kértem, hanem tanácsokat :)

Fél éve megy ez... egy szóval nem írtam évek óta, mert az első 2 és fél év jó volt.

Akkor leírnám.

1. A saját házam az ahol lakunk.

2.Én inkább még várnék pár hetet, hátha eljut az agyáig végre.

3.Én fizetem a netet, így akár ki is kapcsoltathatnám hogy ne gépezzen, de a munkámhoz kell az internet.

4.Anyjához nem mehetne, mert gondolom ti sem örülnétek ha lenne egy párotok és a 25 éves fiatok a nyakatokon lakna.

Én nem azért nem hagyom el, mert nincs erőm hozzá, és hülye vagyok ahogy itt páran leírtátok.

Csak éppen lassan nem lesz lehetőségem dolgozni egy bizonyos dolog miatt (4.hónapban vagyok) és nem akarom hogy a kicsi úgy szülessen meg, mert hogy mi hülyék voltunk, és nem tudtuk megoldani a problémáinkat.

Ezért kértem tanácsot, de úgy tűnik a gyakorin muszáj az embernek kiteregetni a teljes magán életét, és helyzetét azért, hogy ne nézzék le mint embert.

Nem a kifogásokat keresem egyébként. Csak tanácsot szerettem volna, anélkül hogy elkeljen mondanom hogy kisbabánk lesz. Mert így már nehezebb szakítani, és a kicsivel a pocakba stresszelni, Majd később pénz nélkül maradni, és anyukával élni amikor beteg.