Párom mikor fogja rávenni magát a lefekvésre?

Kérdező!

Bennem az merült fel, hogy gondolkodtál-e már azon, mi lesz az első együttlét után? Abban reménykedsz, hogy rákap majd a dologra és onnantól nincs megállás? Egy pillanatig sem gondolkodtál el azon, hogy ha ennyire nehéz már az első alkalmat is kicsikarni, akkor majd minden egyes alkalomért könyörögnöd kell? Jó lesz ez így hosszútávon? Bírni fogod, hogy állandóan csak sóvárogsz utána? Könnyelmű kijelentés volt az az ígéret, hogy nem hagyod el!

Ebben a korban egy friss párkapcsolatban mindennapos a szexuális együttlét. De ha nem is minden napos, a ti esetetek már egy nagyon szélsőséges véglet.

#25 Na itt kezdődnek a nagyobb gondok, hogy ezzel tart sakkban téged. Tehát nem akar beszélni róla, nem hajlandó megoldani a problémát, de tőled elvárja a végtelen türelmet és hogy egy szavad se legyen. Egyre inkább azt gondolom, hogy játszmázik.

Én a helyedben igenis leülnék vele és elmondanám neki, hogy:

"Értem én a problémádat, próbálok toleráns is lenni, ezt láthatod már abból is, hogy két hónapja itt laksz és még mindig várok. Azonban nekem is vannak vágyaim, igényeim, egészséges felnőttként ezeket teljesen jogosan várnám el egy kapcsolatban és ha ez így marad, akkor sajnos tovább kell lépnem, mert nem akarok hónapokat/éveket elpazarolni az életemből azzal, hogy csak várok és várok. És sajnos még azt sem tudom, mire várok, hiszen nem fordultál szakemberhez, nem látom, hogy dolgoznál a problémán, az elakadásaidon, így esélyét sem látni annak, hogy ez rövid időn belül megoldódik. Nem várhatod el, hogy csendben üljek és tűrjem, hogy a normális kapcsolathoz szükséges dolgokról teljesen le kell mondanom."

"Most küldjem el?"

Igen. Miért maradna?