Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ragaszkodnak az emberek a párkapcsolathoz, együttéléshez? Miért nem élvezik a szingli életet?
Voltak már kapcsolataim. Igaz, nem volt fél évnél hosszabb, de ez nem is baj.
Olykor kalandozom vagy összejárok valakivel, kötöttségek nélkül. Ezt nagyon élvezem, hogy azt csinálok, amit akarok, szabad vagyok!
Furcsa, hogy egyes emberek már - már mániákusan ragaszkodnak a szerelemhez, együttéléshez. Képtelenek egyedül élni! Holott, anyagilag is jól meglennének egyedül is!
Mindig mosolyogva hallgatom, amikor mesélik párkapcsolatbam, házasságban élők, hogy milyen rossz nekik, mert állandóan vitáznak, a gyerekekkel nem lehet bírni, soha nincsen nyugta a családtól stb...
Én ezt nagyon szeretem, hogy azt csinálok, amit akarok, senki nem piszkál, nem szól bele az életembe, nem függök másoktól! Nekem ez sosem tetszett, ha volt barátnőm, hogy mindig igazodnom kellett hozzá, függtek tőle, sok időt elvett a szabadidőmből. Úgy éreztem, mintha másodállásban dolgoznék... Tudom, furcsa, de mindig ezt éreztem!
A baráti társaságban szinte mindenkinek van párja. Engem ez nem is zavar, ő dolguk. Meg jól kijövök mindenkinek a párjával is. A legjobb barátommal meg a párjával gyakran összejárunk grillezni, bográcsozni stb... Tehát, nem vagyok nőgyűlölő, mielőtt bárki megvádolna ezzel!
Úgy gondolom, mindenkinek ki kéne próbálnia az egyedüli életet legalább egy évig!
Egyébként nagycsaládban nőttem fel! A nagymamámmal éltem a felnőtt éveimet, míg el nem ment két éve. Vele nagyon szerettem élni, mert egy angyal volt!
Nekem az is nagyon furcsa, hogy valaki alighogy kijön az iskolából, már házasodik. Nem élvezi az életet!
Mondjuk, ilyen embereknél gyakori, hogy később ezt megvannak és megromlik a házasságuk.
Persze, valakiknek sikerül így is boldog életet élniük, de ez a ritkább.
Szerintem a huszas éveikben sokan így gondolkodnak, mint te.
De, ha szeretnél (nőként) családot, akkor azért időben kell kapcsolni. Egy-egy párkapcsolt 3-5 év mire tényleg eljut arra a szintre, hogy megismertétek egymást és tudjátok, hogy tudtok együttélni 50 évet.
Ha 20 évesen kezded, akkor 3 kapcsolattal, már kb. ott is vagy, hogy szülhetsz.
Az ember alapvetően társas lény, még akkor is ha vannak kivételek.
Számomra pl. abszolút nem abban rejlik az élet élvezete hogy minél több emberrel hemperegjek. A legtöbben vágynak/vágyunk egy fix társra.
Tök oké ha te nem, de vedd tudomásul hogy te vagy a kivétel.
(A gyerekek miatti konstans panaszkodás szerintem is vicces mondjuk. :D)
Kb 1-2 naponta kiir valaki egy ilyen kerdest, de elegge az latszik ezekbol, hogy az illetok nem akarnak egyedul lenni, inkabb magukat gyozkodik csak.
Egyebkent az ember tarsas leny. A kapcsolatoknak, mint mindennek az eletben, vannak jo es rossz reszei. A szinglisegnek is. En szerettem egyedul es parkapcsolatban is lenni.
Az ember társas lény, szüksége van rá, hogy mellette legyen valaki az örömben, a bánatban, a jobb és nehezebb napokban egyaránt. Jó érzés ha van aki odafigyel, gondoskodik rólunk, jó érzés ha odafigyelhetünk, gondoskodhatunk valakiről. Ha szeretnek, ha szerethetünk.
Fiatalkoromban nekem sem volt fő célom a párkapcsolat, nagyon jól elvoltam egyedül, ilyen-olyan laza, futó kapcsolatokban, élveztem az életet. Akivel összekötöttem az életem, ő is véletlenül, váratlanul érkezett. De így felnőtt fejjel, megkomolyodva, stabil élettel, már nem a bulizásnak élve, jó érzés, hogy itt van, itt van mellettem, velem valaki. A fent írtak miatt.
Na meg mert így van aki elkapja a véletlen betévedt bogarat 😃
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!