Sok férfiban miért van valami olthatatlan vágy és ragaszkodás a rossz dolgok iránt?

#39

De akkor kifejtem újra, ha elsőre nem sikerült elolvasni vagy megérteni (????)

1. Családon/háztartáson belül minden cucc közös szerintem. Azért élünk együtt, mert valamiféle közösséget alkotunk.

2. A SZEMÉTNEK a kukában van a helye. Nyilván nem fogok kidobni szó nélkül jó holmikat, de a hulladék nem a szekrénybe, meg ide-oda való, hanem a szemetesbe.

3. Ha felvetem, hogy valamit ki kéne dobni, és a párom (vagy bárki) azt reagálja rá, hogy "oké", akkor azt úgy értelmezem, hogy oké. Ha valamit szeretnék megtartani, akkor én azt szoktam mondani, hogy "szeretném megtartani".

4. Én senkinek a dolgát nem dobtam ki... :D szövegértés..?

5. Ha kiborítom a kukát a nappali közepére, mert mit tudom én, pont tök jó volt a pénteki házibuli, ami alatt megtelt, és én el akarom tenni emlékbe, mett az a személyes holmim, akkor szerinted mindenki köteles eltűrni? :D

6. Vagy csak simán ha pl telepakolom a közös szekrényt féltéglákkal (helyettesíts be helyette bármi haszontalan, szekrénybe nem illő dolgot) ezzel elfoglalva mások elől a helyet, azt is tolerálják csak szépen mosolyogva?

7. Ha annyira "személyes holmi", akkor miért nem tart rendet saját maga a "személyes holmijai" között? Ami annyira nagyon személyes drágaságom, azt én magam takarítom-rendezem..

#41

Elvesztettem a fonalat :D milyen hazugságról beszélsz???

#45

Ezt halál komolyan kérdezem: ép vagy mentálisan? Nem bántásból, de elég durván kényszeresnek tűnsz...

Hadd ne én tegyek már arról, hogy funkcionális analfabétaként nem érted meg azt, amit írok...

Még hányszor írjam le, hogy számomra NEM LÉTEZIK saját külön kis Gollam módjára féltett "személyes tárgy", ha valakivel együtt élek, innentől kezdve értelmetlen a kérdésed, hogy miért, blablabla...

Mintha megkérdezném, hogy miért vannak kék pikkelyek a szárnyaidon... Nem létezik = nincs kérdés, hogy miért.

A közös cuccokról meg miért ne rendelkezhetne bárki a tulajdonosok közül?

Gratulálok, sikerült összemosnod a higiéniát a "személyes holmival".

Alsóneműt, fogkefét és borotvát ésszerű okokból nem adok oda senkinek, mondjuk a velem együtt élőknek van agyuk, szóval nem használnák az ilyen holmijaimat...

Egyébiránt a pólóimat és a cipőimet szokta hordani anyum, semmi bajom vele.

Oké, hogy akkor lesz szemét, ha a gazdája kidobja, de ha ő sose dobja ki?

Nagypapám 60 éve (!!!) gyűjtögeti a "jó lesz még valamire" kaliberű kacatokat, egy kupleráj a háza, mindenhol rumli, nem lehet elrakni egy doboz gyufát se.

Szerinted ez a normális? Komolyan?

A kommunikáció felesleges szócséplés.... Azigen.

Miért ne lenne köze? Szemét = szemét.

Nem érvként írtam, csak gondoltam esetleg talán ha rendet tart a "saját személyes dolgai" között, és nem folyik kifele a rumli a szekrényből, akkor nem fogja más megtalálni azt a rongyot, és nem történik ez a tragédia.

Addig persze jó a másik, amíg almol mindenki után, de amint valamit nem úgy csinál, ahogy a tekintetes úr kitalálta, egyből kitör a háború.

Tarthatna rendet is akár, aztán akkor mindenki békében hagyja a drága holmikáit.

Még egyszer leírom, tudom, bonyolult, de lehet végre átmegy: nem, nem bánom, ha családtagom dönt a dolgaimról. Szemetet nem tárolok, ami nem szemét, azt meg úgyse dobja ki senki. Ennyi.

Volt már, hogy anyum elvitte valami gyűjtésbe a kinőtt ruháimat. A megkérdezésem nélkül ráadásul. Örültem neki, hogy nem kell kerülgetnem őket, lett egy csomó tárolóhelyem, amúgy se tudtam volna mit kezdeni velük.

#46

Jézusom, mi ezen olyan elképzelhetetlen?

Pakolt a szekrényben. Megtalálta az ominózus gatyát. Kérdezte apámtól, hogy mi ez. Apám nem is nagyon tudta miről beszél, bement, megnézte, visszarakta a szekrénybe. Mondta anyumnak, hogy régi szakadt gatya. Kérdezte anyum, hogy nem kéne kidobni? Mire apám: "oké, majd ki lesz dobva".

Aztán nem lett. Anyum még 1-2 hét múlva is ott találta, így fogta és kivágta.

Azta, tényleg irreális hihetetlen történet, tele kitalált fantasy elemekkel.

#49

Szóval ha valaki máshogy gondolkozik, mint te, akkor az kamu. Wow.