Az úgynevezett "magányos férfiak", miért ennyire agresszívek? Lehetséges-e, hogy azért magányos, mert agresszív és sajnáltatja magát?

amúgy nem azzal van baj, h indulatos egy ember ha sok csalódás érte vagy konstans rossz dolgok történnek vele.

Ezt meg lehet törni. Csak nem kell azt mondani, h mindenki hibázott, csak én nem, stb... :S

És legalább szikrája lenne a belátásnak...

Itt mindig mindenki azzal jön, hogy az a hibás, aki magányos.

Nekem mégsem tudta soha senki sem megmondani közülük, hogy miért nem sikerült soha egy randit se összehoznom. 10 éven keresztül még egy nyamvadt találkát vagy randit se tudtam sikeresen összehozni! Aki megígérte az a végén mindig visszamondta. (A 10 év az már már "Odüsszeuszi" idő.)

Vannak barátaim az emberekkel elég jól kijövök, de randizni még soha senki nem akart velem. Nagyon sokáig nem értettem, hogy miért nem. Amikor művelt vagyok és intelligens, egészséges életet élek. Sportolok, művelődök, mindig előre tervezem az életemet.

Sokszor megtudom nevettetni a lányokat is.

Hosszas kutakodás után kiderült, hogy csak annyi a probléma, hogy nem vagyok szexuálisan vonzó senki számára sem. Ennyi, nem több és nem kevesebb! Tudniillik vékony a testalkatom 182cm-hez 60kg (Nálam már nem számít a kocka has, kb olyan vagyok mint valami elfuserált távol keleti harcművész.)

Ami végül feldühített az a sok álszent hazudozás volt. Amikor az ígérgetések ellenére sorozatosan lemondták a randikat, így még azt se mondhatom, hogy igen itt és itt hibáztam. Mindig az volt, hogy kedves vagy és aranyos, de sajnos...

El kellett fogadnom, hogy egyetlen és hűséges társam az örök magány. Nagyon nehéz volt elfogadnom. ( Pedig mindenképpen szerettem volna egy szerető családot gyerekekkel együtt. Szerintem ez a legszebb ajándék az életben.)

Utolsó, csak annyi, hogy haverom 208cm magas és kb 75 kg lehet, olyan, mint slenderman, de mindig van valami csaja.. ha most nem lenne pasim én is összejöttem volna vele, de ő pikkpakk ledumálja a csajokról a bugyit. rólam is próbálta, csak hűséges típus vagyok, azóta tényleg csak haverok vagyunk.

Szexuálisan vonzónak lenni nagyrészt kisugárzás kérdése, ha megtudtad nevettetni a lányokat és nem fapoénokat lőttél el nagyrészt, akkor onnan már egy lépés, hogy valamelyiket fel is szedd. Nem testalkat kérdése az, hogy érezzék, hogy igazi férfival van dolguk.

Igen, a kisugárzás a lényeg! Ezt meg nagyon nehéz tudatos formálni, sőt, gyakran észre se vesszük, hogy milyen a kisugárzásunk.

Rajtam mindigis látszott, de most már sokkal kevésbé, hogy önbizalom-hiányos vagyok. Az egyetem az egyik szemeszterben volt egy tanár, aki annyi hülyeséget mondott, hogy sokszor felszólaltam és vitatkoztam vele. Azóta olyan lányok jöttek oda hozzám az évfolyamról, akik eddig szóba se álltak velem. Azelőtt is mindenről volt saját, határozott véleményem, de ezt senki nem tudta. A határozottságot, a "tökösséget" demostrálni kell mások előtt, de persze a megfelelő módon.

(Madáchos vagyok, ismét)

vékonyságot meg a kockahasat hagyjuk már!!!!

utolsó 3 faszim pálcikaember volt.

de magabiztosak voltak, érdekesek, felém is nyitottak és valóban rohadt jó humoruk volt

jahh és ebből egy van közülük, akire mások szerint is rá lehet mondani, h az tipik jó kan.

A másik kettő max átlagos.

26-os válaszoló vagyok

Engem alapvetően fáraszt a társasági élet, a beszélgetések, a jópofizások, hogy a társadalom szemében normálisnak tűnjek mikor tudom magamról, hogy teljes mértékben nem vagyok az. Bizalmatlan vagyok mindig mindenkivel aki képes kinyitni a száját mert tudom hogy a legtöbb ember nem olyan aminek mutatja magát és ettől bennem van a félelem rendesen.

Az agresszivitást meg nálam ne úgy képzeld el, hogy kiabálok minden szembejövővel, és őket hibáztatom mindenért. Gyűlhet bennem a harag, a félelem, vagy akármilyen érzelem, a külvilág számára ez nem fog látszódni, mert már megtanultam színészkedni annyira, hogy ne bukjak le kapásból az ilyenek miatt. Egyszerűen ilyenkor kicsit nyersebben fogalmazok a kelleténél, de igyekszem poénosabbra venni a figurát. Én azért vagy ideges, mert nekem ilyeneket kell csinálni, hogy ne legyek számkivetett, hogy emberileg a társadalom elfogadjon.

Így alapvetően pontosan ezért szeretek egyedül lenni, mert a saját kis komfort zónámban nem kell eljátszanom azt aki nem vagyok, végre önmagam lehet anélkül, hogy bárki bármiért megbélyegezne.

Az, hogy rám kevésbé fognak így emlékezni hát pfff... Teljes mértékben hidegen hagy. A saját céljaimat, a saját boldogságomat tartom szem előtt. A boldogságot meg mint olyat nem az határozza meg, hogy a társadalom mit mondd annak.

Ha nincs párod a társadalom már sulykolja beléd, hogy csak akkor leszel boldog ha lesz párod. Egy fenéket. Nem mindenkinek való a párkapcsolat, többek közt nekem se. Ám ha én egyedül is képes vagyok a boldogságra, akkor ez miért olyan hihetetlen?

23/F

nem hiszem el, h ne lenne olyan társaság, ahol ne lehetnél önmagad.

Én 20 éves koromig kerestem, de végül meglett

ma is van, ahol félig komolyan, félig viccesen ufónak mondanak

de akik tényleg a barátaim, tudják, h valójában milyen vagyok és ilyennek szeretnek

Ok rendben van, akkor legyen igazatok!

A külsejével senkinek sincs gondja, az mindig tökéletes.

Vezessük be helyette a kisugárzás fogalmát, abban különböznek az emberek. (Bár azt sose tudta senki sem megmagyarázni, hogy mi az a kisugárzás.)

Rossz a kisugárzásom és nincs humorérzékem.

Mi az a kisugárzás?

A testem által kibocsájtott radioaktív sugárzás a bennem elbomló kálium és szénizotópokból?

Ezeknek nem megfelelő az intenzitásuk?

Esetleg a testem felületéről visszaverődő és azon szóródó, illetve onnan kibocsájtott elektromágneses hullámok összessége (Beleértve a sugárzási tér teljes spektrumát: látható, ultraibolya, infravörös, röntgen és gamma) ?

Talán a testem külső részéről leváló töltött részecskék illetve ott keletkező anti-részecskék összessége?

A bőrfelületemről röntgenfotonok által kiváltott Auger elektronok hullámcsomagjai?

kérdezőhöz annyit tennék hozzá, h ha magadban nem vagy jól, nem vagy boldog, akkor mástól h várhatod, h azzá tegyen????

ha én rendben vagyok magammal, tudom, mit érek, tisztelettel bánok embertársaimmal, akkor jó eséllyel ilyen emberek fognak körülvenni. Illetve a többiek a figyelmemen kívül esnek.

volt, ha aláztak, bántottak és csupa kudarc volt a magánéletem.

felálltam, leporoltam magam, helyretettem magamban a dolgokat és most már sokkal jobb.

jönnek is a jelentkezők ezerrel. Régen nem jöttek. Csak mert nem volt önbizalmam, nem volt kisugárzásom és sajnáltam magam, mint itt sokan!

Semmi olyat nem vetek senki szemére ha "nyavalyog", amire én magam ne lennék képes!!!

csak mindig könnyebb a világot okolni, azt gondolva h mi tökéletesek vagyunk, mert változni nehéz.