Az úgynevezett "magányos férfiak", miért ennyire agresszívek? Lehetséges-e, hogy azért magányos, mert agresszív és sajnáltatja magát?

Magányos vagyok, de nem vagyok agresszív, csak elutasító és ellenséges. Nem hibáztatok másokat. Így visszagondolva egész sokáig kedves is voltam. :D

Csak biztos már akkor is látszott rajtam, hogy ez bennem van.

Alapvetően két jellemzőbb viselkedéstípus van a magányos emberek közt. Az egyik, aki magát hibáztatja és boldog lenne, ha összejönne egy nővel, és van a másik, aki megkeseredett, csalódott és a másikat hibáztatja, többnyire a nőket. Mert ő jó, ő kedves, csak a gonosz nőknek nem kell. Az utóbbi típusra tényleg jellemző az agresszió.

Persze egyénenként változik, csak két tipikus végletet emeltem ki.

Én is magányos férfi vagyok de nem elmebeteg.

Ők meg a csalódások miatt ilyenek.

Én magányos férfi vagyok és az elmebeteg, agresszív fajtából.

És azért mert mindig igyekeztem jól viselkedni másokkal, próbáltam kedves és tisztességes lenni az emberekkel de mivel mindig minden lány leszart ezért még most is szűz vagyok miközben mások 14 éves baxnak orrba szájba és mégis és mégis én szenvedek pedig nem tudom hol rontottam el.

Mégis az én hibám lenne?

Azért mert a vadon fiai ők!

Egyedül élnek, magányosan az erdőben.

Medvékkel és tigrisekkel viaskodnak az élelemért a zord mindennapokban, nem nyápicoknak való élet ez. Nekem elhiheted. Aki nem elég agresszív az nem képes életben maradni....

Nem látom, hogy jönne össze egy ilyen statisztika, példa mindenre van.

Én egyedül élek, pasi vagyok, de nemigen mondtak még agresszívnak.