Önbizalomhiányos pasik, akik egyfolytában kibúvót keresnek! Mit szóltok ehhez? (kép)

Mármint ez :)

[link]

Kedves kérdező nem rád céloztam.Hanem az egyik válaszadó

beszélt a "kicsikről".De a kicsi relatív fogalom.

Amúgy egyetértek a kérdezővel abban, hogy az igényes ember fejleszti a testét.

De azért az önhitt nyugati társadalom sztereotípiái

megnehezítik e fontos téma megbeszélését.

Az én véleményem az, hogy egy férfi igenis sportoljon. Egy jó edzés (nem feltétlenül a gyúrás!) boldogsághormont szabadít fel, serkenti a vérkeringésedet, egészségesebb leszel, és a fejlődést látva megnő az önbizalmad. Az egészséget meg az önbizalmat pedig kiszagolják a csajok.

Egy időben komolyan edzettem, volt csaj, aki, ha végigmentem a koli folyosóján, lekapta volna rólam a törölközőt, más csajok szerint bárkit megkaphattam volna, meg "álompasi" lehetnék, mégsem volt nőm sokáig. Azért, mert elbalf@szkodtam. Azt hittem, a külső a minden, holott a lófact. A másik dolog, hogy mikor egyetemre kerültem, csoffadt kis gyík voltam (ha ebből most bárki azt vágja le, hogy sértegetem a vékony fiúkat, akkor nem látja a lényeget, és magával baxik ki), gáz séróval és szemüveggel, és a fejemben egy rakat nagy katyvasszal a csajokról és az igényeikről. Először fejben raktam rendet, majd a testemmel együtt a személyiségemet is fejlesztettem - bátrabb lettem, közvetlenebb, kommunikatívabb. Másfél év alatt komoly eredményeket értem el - az "első stádium" után, 5 hónap alatt 4 csaj, nem is akármilyenek. Persze vannak nálam nagyobb mesterek :), de aki a nulláról indult, annak ez nem semmi.

Az én titkom az volt, hogy elhittem, hogy nem csak a külső számít (ami NEM egyenlő azzal, hogy nem számít!), és nem szégyelltem "tanítómestereket" fogadni - olyan srácokat, akik jók voltak a nőknél, és mást is tudtak mondani, mint hogy "add magad" (ezt is mondták, csak tudták, hogyan). Ezt ugyanis nagyon sokan félreértik ám. Nem megváltozni kell, de változni igen. Ez az életben az egyetlen állandó dolog, aki nem képes változni, az kvázi életképtelen (értsétek jól!). Attól, hogy fejlődsz, változol, még önmagad maradsz. Ha eddig nem ütötted-verted a nőket, ezután sem kell, csak azért, mert néhány szerencsétlen és végtelenül csalódott ember azt állítja, ez kell a nőknek (én vesztettem már el úgy csajt, hogy bunkó voltam (nyilván nem vertem meg)). Ha otthon a kedvenc melegítődben szeretsz a legjobban lenni, abban érzed a legjobban magadat, randira is abba mész? Nem? Akkor hogy is van ez? Hiszen ha nem abba, akkor már nem magadat adod?

Lesznek csajok, akik bunkón visszautasítanak, de valahol meg lehet őket érteni (nem mentegetni akarom őket!). Gondoljatok bele, ha naponta odamegy hozzájuk 5-20 faszi, a hét végére már marhára elegük lehet. Ha hozzátok menne oda naponta ennyi csaj, akik közül sok nem is jön be, vagy unalmasan, esetleg makogva szólítana meg, lehet, a 21-et ti is zsigerből elküldenétek a vérbe (persze, hogy normálisan is meg lehetne mondani, nyilván lehetnének kedvesebbek is, csak ez nem mindig sikerül). Ha egy csaj elküld, akkor mi van? Semmi. Magával tol ki, mert megfosztja magát a lehetőségtől, hogy megismerjen egy nagyszerű srácot. Le kell vonni a konzekvenciát, hogy mit csináltam "rosszul" (ilyen sincs, mert van, amikor jól csinálok valamit, és van, amikor tanulok a hibámból, ugye), és a következőnél korrigálom. Nem csak a mennyiség számít, a minőség is. Ha valami már 70-szer kudarcot vallott, nem valószínű, hogy majd a 71. alkalomnál működni fog, értelmes ember ilyenkor nem a nőket hibáztatja. Vannak persze bunkó, felszínes tyúkok, de őket meg ki lehet szűrni, és le kell sz@rni őket.

26/F