Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehet az ember egy adott élethelyzet miatt szerelmes (függetlenül a másik, valódi énjétől), vagy az igazán mély érzelmekhez ehhez több kell?
Ha például régóta nem volt új kapcsolatod, viszont sok csalódás ért. És ekkor belefutsz egy emberbe, akinek bejön a személyisége és vonzónak találod. Akkor ha kellő intimitásba kerültök testileg, jó eséllyel szerelmes leszel?
Pl. egy szeretői viszonyban gyakran van, hogy óriási a szerelem, a másik rózsaszín ködben úszik, de belejátszik az élethelyzet, az elérhetetlensége, a kaland, meg főleg az újdonság.
De nem csak ilyenre kell gondolni, hanem pl.ha egymagad vagy régóta és végre megjelenik valaki.
Kérdésem végül is:
Pusztán kémia és élethelyzet elég ahhoz, hogy jó eséllyel szerelmes legyél, vagy ha igazán mély érzelmek jönnek elő, akkor Ő tényleg valamiért különleges neked? Hogy lehet ezt eldönteni?
Például:
Egy rokonomnak pl. 10 éve nem volt egy rendes kapcsolata, most van neki egy tök normálisnak tűnő pasija, de mégis olyan racionális gondolatokkal érvvel mellette, hogy látszik rajta, hogy tökre nem szerelmes.
Másnál viszont azt látom, hogy 'küzdenek egymás ellen' miközben egyre erősebb érzések jönnek elő egy bonyolult élethelyzetben.
Hát én például a tavaszi szellőtől is szerelmes hangulatban tudok lenni, ember sem kell hozzá. :-)
Na de az emberi szerelemről:
Leginkább első látásra leszek szerelmes. Megtetszik a hangja, vagy megtetszik a tekintete, vagy nagyon szimpatikus/vonzó abban a helyzetben, amiben megláttam, és ennyi elég. Aztán ha összejövünk, és kiderül, hgoy nagyon mások vagyunk, teljesen más céljaink vannak, akkor felébredek. De alapvetően akkor is az első látásra megy nálam.
Esetleg ha nem is elsőre, de valaki a környezetemben nagyon szimpi, akkor igy félig utólag is sikeredik szerelem.
Az viszont kizárt, hogy minden érzés nélkül összejövünk, és a tények alapján döntöm el, hogy beleszeretek vagy sem. Ha így lenne, az esetleg csak szeretet és megbecsülés lenne valami okán, de nem szerelem. Az ilyenek leginkább érdekkapcsolatok szoktak lenni, azt meg én nem díjazom.
34N
2-es vagyok. Az lemaradt, hogy nem, nem az élethelyzet adja. Sok szünet után ha hiányzik a szerelem, akkor nem azért fogok valakibe nagyon szerelmes lenni, mert jó ideje nem voltam az...
Élethelyzet nem. Kizárólag ez a kémia vagy mi. Mély pedig akkor lesz, ha hasonlóak vagyunk.
Szerintem lehetséges amit ír a kérdező, de az nem igazi szerelem, hanem inkább ez a ragaszkodós természethez kötődik.
Amikor nem tudsz mit tenni,de beleszeretsz abba, hogy vele vagy teljes, hihetetlen jól érzed vele magad, hiányzik, hogy veled legyen, beindulsz ha ránézel stb.De abból indul ki, hogy elkezd érdekelni és ezt mélyíteni szeretnéd vele.
Aki korábbi rossz tapasztalatok után belefut valakibe,aki mondjuk külsőre ok, belsőre is ok, az általában ezt keresi, tudatalatt is így kényelmes neki.Utána már könnyű ebben elmélyülni,de szerintem ez nem az igazi. Kicsit az ilyet könnyű felöltöztetni olan tulajdonságokkal is,amik nem valósak.
Szerintem a szerelem maga kialakul és van,ez egy állandó állapot.Az nehéz körülmények,bonyolult élethelyzetekben meg természetes, hogy egymást segítik,kitartanak egymás mellett.Ha ez nincs meg,akkor nem azonosak az elvárások és nem igazi a kapcsolat....
Bonyolult élethelyzetet úgy értettem, hogy nem lehetnek egymáséi.
Nálam ez inkább úgy van, hogy egy dolog, hogy külsőre bejön,de az alapján nem tudok szerelmes lenni, legfeljebb "odáig" vagyok érte, mert milyen vonzó. De az érzésekhez mélyebb ismeret kell. Ha viszont az megvan, akkor KO, készen vagyok tőle, nem látok semmi mást.
Így aztán mielőtt igazán közel engedek magamhoz valakit, akinél látom, hogy KO lesz, még úgy ahogy racionálisan rá tudok nézni az egészre.
Csak ugye, honnan tudja az ember, hogy tényleg ez most olyan igazi nagy dolog, hogy megéri-e egész életre szóló nem kis áldozatokat hozni érte.
#4 "Aki korábbi rossz tapasztalatok után belefut valakibe,aki mondjuk külsőre ok, belsőre is ok, az általában ezt keresi, tudatalatt is így kényelmes neki.Utána már könnyű ebben elmélyülni,de szerintem ez nem az igazi. Kicsit az ilyet könnyű felöltöztetni olan tulajdonságokkal is,amik nem valósak."
Tudod, azt nem értem, hogy... azt akarod mondani, hogy ha valaki jó, szimplán jó, de nem tökéletes, akkor azt utána könnyű felcifrázni. Na én ezzel nem igazán értek egyet.
Én meg pont azt nem pártolom, amiről te beszélsz, hogy majd ránézel, valami helyzet alapján, és majd tudod hogy tökéletes. Úgyse az.
Én nem hiszek ebben a "herceg" dologban, valahol olvastam, hogy "a kapcsolatokért igenis meg kell dolgozni", és én azóta is ezzel értek egyet.
De találsz valakit, aki elsőre csak jó, de utána több lesz, azzal semmi gond szerintem. Mert ez se megy magától.
Milyen dolog már első benyomás alapján ítélni? Csak hogy épp amikor először ránéztél, pont tüsszentett, vagy épp mosolygott. Hát ez tuti mindent eldönt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!