Ma is láttam egy csomó fiatal párt együtt sétálva, egymást puszilgatva és ismét elszomorodtam, mert én senkit sem szerethetek és engem sem szeret egy lány sem viszont. Ez szeretethiány lenne?

Ez már jó pár hónapja kezdődött, addig meg voltam barátnő nélkül is, pedig azelőtt is próbálkoztam neten, társkeresőkön és ittas állapotban élőben is lányoknál, de persze valahogy senki sem érdeklődött úgy irántam, mint én irántuk, így aztán még sosem volt barátnőm, pedig már 22 éves vagyok és úgy tűnik egyre jobban vágyom egy lányra, de nem akármilyenre, hanem aki a párom lehetne.

Viszont ahogy tapasztalom manapság a lányoknak úgy tűnik jóval nagyobbak az igényeik a külsőre vonatkozóan, mint a fiúknak, még a nekem nem tetsző, túlsúlyos lányok is visszautasítottak.

Gyakran úgy érzem örök magányra vagyok átkozva, engem senki sem fog szeretni, míg nálam rondább srácoknak is van szép barátnője.

Jó, igaz én csak 165cm magas vagyok és vékony, de attól még engem is szerethetnének a nálam alacsonyabb lányok vagy nincs igazam?!

Miért van az, hogy még ők is 180+-osokkal járnak vagy izomagyú bunkókkal inkább?