Megérintene, bántana, okolnád magad ha az exed azért lenne öngyilkos mert nem tudta magát túltenni azon hogy elhagytad és hamarosan lett új párod ő pedig nem talált?

Nem okolnám magam.

Jó korán kezded ma.

Az első barátom fenyegetett, amikor szakítani akartam vele, de a végén már egy veszekedés is kihozta belőle. Volt, hogy a metró aluljáróban ráállt a biztonsági sávra és nézte, hogy mikor jön, hogy ő most a metró elé ugrik. Vagy eljátszotta, hogy szívrohama van. Pedig pl ennél a kettőnél szóba sem hoztam a szakítást, csak veszekedtünk. Dehát ez most meddig tarthat... Nem örökké. Végül telefonon szakítottam vele, mert amikor élőben próbáltam, akkor teljes erőből lefogott. Rácsaptam a telefont, amikor jött volna a fenyegetésekkel. Pár nap múlva írt, hogy pszichológushoz fog menni, mert amikor szakítottunk, a szüleinek ki kellett hívnia a mentőket, mert nem vett levegőt (??? Aki ért hozzá mondja el légyszi, hogy van-e ilyen, hogy 10-20 percekig nem lélegzel és mégis túléled). Egy talit megbeszéltünk, mert még voltak nálam cuccai. A talin tök bunkó volt velem. Mondta, hogy a pszichológus ön és közveszélyesnek nyilvánította és altatót illetve nyugtatót írt fel neki (ami nyilván kamu, mert egy pszichológus nem írhat fel semmit). Úgyhogy nem is mászkálhat egyedül. Mindezt persze miattam... Még egyszer írt két hét múlva kb hogy szedi a gyógyszert és ráivott egy egész üveg whiskyt, és hogy a kezében volt egy marék altató, be akarta venni, de az anyja pont akkor ment ne a szobába. Ez nyilvánvalóan kamu volt... 10+ év eltelt és még ma is él.

Egyébként nem, nem hibáztattam volna magam. A szakítás napján megfordult a fejemben, hogy írok az anyjának, hogy figyeljen oda rá, de aztán csak felfogtam, hogy esélytelen, hogy bármit is tesz magával, akkor nem mondaná, hanem csinálná.

A négyesnél a pont. Nem én vagyok felelős mások döntéséért, de az életéért vagy a boldogságáért sem. Ha teljesen korrekt módon kilépek egy kapcsolatból, és ezt ő nem tudja feldolgozni, azzal én nem tudok mit kezdeni. Senki nem kötelezhet arra, hogy ragadjak bent egy boldogtalan és nem működő kapcsolatban pusztán azért, mert a másik nem tudná feldolgozni, hogy vége.

Mondom mindezt úgy, hogy nekem is volt olyan közeli ismerősöm, aki öngyilkos lett, miután a barátnője otthagyta. Soha senki egy másodpercig sem hibáztatta a lányt. Konkrétan a temetésén a srác anyja vígasztalta a lányt és győzködte, hogy tényleg nem gondolják, hogy bármiért is felelős lenne.

Lehet rosszul érintene (persze nem a te esetedben), de nem érezném magam hibásnak. Felnőtt ember magáért felel és pont.

N 32

Nem okolnám magam, az ő döntése, az ő élete. Sem az anyja, sem a pszichológusa nem vagyok.

Ha valaki annyira instabil mentálisan hogy meg is próbálja/tegye az engem is lehúzna a szintjére, tönkretenne. Ezért inkább csak megerősítené hogy nagyon is jó döntést hoztam.