Szinglik milyen az élet egyedül? Mivel töltitek a napjaitokat?

Pontosan hét éve vagyok ismét szingli.Előtte négy hosszabb kapcsolatom volt. Mióta az utolsó véget ért és lelkileg helyreálltam, próbáltam ismerkedni. Valami elképesztő, ami ezen a téren van mindenhol.

Így jelenleg is szingli vagyok, úgy mondom,tudomásul vettem és belenyugodtam. Sem a társkeresés minősége, sem pedig a látott kapcsolatok minősége és tartalma nem olyan, ami okot adna arra, hogy szomorkodjak.

Talán jobb is így, ahogy vagyok, sokkal kevesebb probléma és semmi csalódás.

F

Megélhetéssel küzdök alberletben. Volt már barátom nem egy, pár évet elvettek tőlem, aztán leléptek, vagy nekem kellett kidobni kényszerből, mert bántalmazó lett, vagy máshogy lett aljas.

Mindegyik ugródeszkának vagy egboostra vesz csak, eleinte szerelmesek csak, aztán mennek tovább. Valahigy mindig találnak más nőket.

En pasikat meg rettentő nehezen aki tetszik meg normalis

Ha nagynehezen van egy az meg évek mulva lép le, vagy dobom ki ahogy fentebb leirtam.

Szoval a sok tróger debil házas foglaltakat szűrve ha végre van egy is aki megfelel, az annyival különb csak hogy kesobb dobim ki.

Most online csetkapcsolataim vannak. Pl akikkel évek ota vagy hosszu honapok ota írogatunk telózunk(de messze laknak es azt várnák hogy en mondjak fel, meg menjek oda lakni..hát nem vagyok abban a helyzetben hogy mubkanelkulikent ketdjek uj életet valahol máshol meg pasik miatt..? Kizárt.)

Ezek az online kapcsik csak jók arra kb hogy lelkileg ki tudjak tartani egyedul.

Tettem érte amugy. Társkereztem. Nemrég regisztráltam ki. Mert 90% foglalt nem is rohan randira se hanem elvan, nem hiv el, nem is fontos neki vki új, vagy olyanok vannak akik szexet akarnak (jön-meg.dg-megy), nekem ez meg nem lenne jo.

A tobbi pl kollegák meg az a kategoria hogy bottal se piszkalnám meg.

Annyiban jó érzés csak egyedul hogy legalább nincs aki bántalmazna nem kell rettegve élnem, ezeket is leépítettem már. Vagy nincs aki miatt sírjak meg megcsal. Ha ezt nézem egyedul akkor még jobb is, de csak ilyen tekintetben.

Amugy teszek érte. Pl reggelente lemegyek kávézni a bolt elé(néha mások is vannak pl munkások)és én nyitott vagyok ígyis ismerkedni, dehát ott se alakult még semmi max beszelgettem néha ezzel azzal de mentek tovább.

A kötelező teendőkön kívül többnyire olvasgatok, podcastek/videók, közben ott vannak körülöttem az állatkáim. Nem vagyok hajlandó hajszolni, gyötörni magam, szóval sport, túra, bárhová eljárkálás kizárva (mondjuk ahol élek, nem is az a hely, hogy érdemes lenne valahová...).

Egy ideig végső elkeseredésemben, minden ellenérzésemet félretéve próbálkoztam neten, nem jött be, ahogy az várható volt.

Nagyon előnytelen külsejű és antifotogén nő vagyok, 10,5 éve egyedül, de lényegében mindig is, és már 33 múltam - ezeket figyelembe véve kijelenthető, hogy nekem már lőttek, bár igazából soha nem is rúghattam labdába.

4 éve.

Jó lenne egy társ, de nem akárki.

Ezért nem teszek érte, mert nincs olyan ember, amilyenre vágyom. Vagy csak kevés.

Az egyedüllét pedig számomra jobb, mint egy akármilyen kapcsolat.

Azokhoz, akik erre a kérdésre válaszoltak, nekem is lenne egy kérdésem,ha szabad.

Milyen az a társ, akit kerestek? Vagy ha direkt vagytok szinglik, biztosan feladnátok érte azt?

Azért kérdezem, mert sokan írják, hogy nem találnak ilyen, vagy olyan társat. De pontosan milyen az a társ? Milyenre vágynátok?