A nők az erőforrást szeretik nem a férfit?

Mái napig háromszor annyi házimunkát végeznek a nők mint a férfiak, és ha van gyerek, az egy az egyben az ő felelősségük, miközben a férfiak már attól fröcsögő nyállal verik az asztalt ha meg kell hivniuk egy kávéra egy nőt. És akkor ott van az amit már belinkeltek, hogy a férfi abban a szent minutumban gondolkodás nélkül hagyja ott a nőt, ha a nő már nincs hasznára. Ha szexuálisan nem elégíti ki rendesen a nő a férfit, akkor a férfi megy prostizni. A prostik legtöbb kliense házas pasi.

Szóval nem, ez nincs így. Kivetíted a saját neked mocskát a nőkre.

Szerintem ritka hogy egy férfi képes legyen igaz szerelemre (legalábbis nő iránt, más férfiakat mélységesen tudtok tisztelni, szeretni). Az olyan, aki képes, az hormonzavaros, vagy nem tudom, valami baja van.

Ragaszkodás az van a nőhöz, azt aláírom, de az inkább csak kényelmi okok miatt történik, de amint megszűnnek ezek a kényelmi dolgok, azután a férfi ragaszkodása is tovaszáll.

Persze lehet mondani hogy a válásokat meg a nők kezdeményezik, de ennek az oka általában megcsalás (elárulják a nő szerelmét) nem pedig az hogy a férfit nem lehet erőforrásnak használni.

9, nem ez áll a cikkben. A férfiak pattannak le gyakrabban.

"The rate when the woman was the patient was 20.8 percent compared to 2.9 percent when the man was the patient."

Ami az alap kérdést illeti, egy kapcsolat alapja az adok-kapok. Ha ez huzamosabb ideig átvált élősködésre, akkor bizony bukta van. Ha valaki tartósan, vagy halálosan beteg lesz, munkavállalásra képtelen stb. akkor az nem csak anyagilag okoz gondot. Az, ha egy ember elveszti az önállóságát a teljes személyiségére, viselkedésére, kommunikációjára stb. rányomja a bélyegét. Ha valaki gonosz, agresszív, elutasító lesz a másikkal szemben, akkor vajon meddig kéne kitartani? Meddig elvárható, hogy a szeretet, szerelem kitartson, mikor csak bántást kap az illető? Szerintem így is túl sokáig vállalják emberek a mártír szerepet, tönkre téve a saját életüket a semmiért.

Ha valaki megérdemli, hogy megápolják (ismertem ilyet többet is) akkor persze, szerintem is az utolsó pillanatig mellette kell lenni, de még úgy is nagyon nehéz. Viszont, ha valaki szívesebben temetkezik a haragjába, fájdalmába, szarva a körülötte lévőkre, mire fel vár elfogadást, szeretet, ellátást stb.?

Ha valaki semmit nem tesz a kapcsolatért, pont annyit is érdemel.

13

Ok, ezekben is van valami amit írsz. Persze nem értek mindennel egyet. De akkor mivel magyarázod hogy 6-szor annyi nő hagyja ott a férfit ha annak tartós betegsége lesz, mint férfi ebben az esetben a nőt?

Mert ez a felmérés egy tény amit fentebb linkelt valaki.

16

Ok nem olvastam bele. Igazad van

Ennek ellenére mégis az van, hogy Várkonyi Andrea és szinte az összes más nő számára is, a több erőforrás vonzalomként jelenik meg. Holott lehet hogy egy másik férfi kedvesebb meg jobban szeretné a nőt. De nekik az erőforrásokban gazdag férfi jobban kell. Szóval van valami alapja akkor is amit a kérdező kérdez.

"Ha jól értelmezem, egy nő 6-szor nagyobb valószínűséggel hagyja ott a partnerét egy komolyabb betegség esetén?"

Én linkeltem. A férfi hagyja ott a nőt.

Kérdező, nem volt beteg párom, szerencsére és jelenleg semmilyen nincs, szóval nem nyert. Én arról beszélek, mennyire megváltozhat egy ember viselkedése, ha tartós beteg, munkavállalásra képtelen, mozgásában korlátozott, vagy halálos beteg lesz.

Ugyan nekem nem volt beteg párom, de a családban és a közvetlen környezetben többen is.

Volt, aki kifordult magából és volt, aki tekintettel maradt a környezetére.

Az, hogy nem érted miről írok két dolgot mutat. Az egyik, hogy soha nem volt ilyen ember a közeledben, ami hatalmas szerencse, főleg manapság, ahol a fű közül is rákos betegek nőnek ki. A másik, hogy olyan témában próbálsz okosnak tűnni, aminek még csak utána olvasni is lusta vagy.

Olyanról nagyon nehéz érdemben véleményt alkotni, amiről se saját tapasztalat, se irodalmi, tudományos háttér nem áll rendelkezésedre.