Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mitől ilyen hiper érzékeny ez a generáció?
Régen természetes volt, hogy az emberek kitartanak egymás mellett egy párkapcsolatban. Ma már jönnek ezek a nyafogások, kifogások, hogy "már nem vagyok boldog" és társai. Őszintén, mit gondolnak az ilyenek? Elmúlt a szerelem drog, ami köztudott, hogy nem tart örökké, és már egyből megyek tovább, hogy megint azt érezzem valaki mással, aztán ha elmúlik megint megyek tovább? Milyen gyáva hozzáállás ez?
Mit gondolnak az ilyenek, hogy majd talál valakit, akivel örökké tart ez a bedrogozott, egyébként abnormális állapot, amit szerelemnek hívnak? Mert ha ez a kifogás, hogy "már nem vagyok boldog", csak szólok, hogy senkivel sem lesztek mindig boldogok. Egyedül se vagytok mindig boldogok, ennyi erővel az első komolyabb lelki megpróbáltatás után mehetnétek eret vágni, hogy már nem akartok élni, mert nem vagytok boldogok. Nem mindent rózsaszín szemüvegen keresztül látsz és nem csillámpónik repkednek az égen és egyből szar minden, ki kell lépnem a kapcsolatból, menekülni kell egy másikba🤣🤣🤣
#60:
Itt nem sértődésről van szó, hanem arról, hogy egy ember van-e elég érett ahhoz, hogy megértse, nem fog olyan embert találni akivel 0-24 boldog lesz, mert maga az élet nem arról szól, hogy 0-24 boldog vagy. Jó lenne, de ez nem egy leányregény, hanem a valóság, ahol dolgozni kell, hogy meg tudj élni, a főnök bszogat stb. Nem azt nézi a világ minden embere, hogy a kedvedben járjon mindig, jaj csak nehogy neked bármilyen szituban egy kicsit is rossz legyen, mert még a végén nem leszel boldog. Nem fogja a főnök sem azt mondani, hogy ma aludj inkább délig, mert fáradt vagy, nem kell bejönni dolgozni, de a fizut majd utaljuk erre a napra is, nehogy elmúljon a boldogságod, mert azt nem akarjuk. Ez nem egy ilyen világ😂😂😂
válasza:43 éves vagyok, elváltam öt éve hivatalosan, de akkor már kb 3 éve vége volt és csak lakótársakként éltünk. Elmúlt. Nem láttam már a jövőt sem vele, sőt rosszul voltam a gondolatára is hogy így öregedjek meg és vele legyek öregen is amikor már most semmi közünk egymáshoz, és később már a gyerek se lesz otthon (ő most 11 éves). Le kellett lépnem. 38 évesen még nem ásom el magam.
Sose fogom megbánni, van új férjem akit imádok és babánk. A volt férjemmel meg teljesen jó viszonyban vagyunk és képesek vagyunk együttműködni.
válasza:Ezt nekem írtad (63 vagyok)?
Milyen másik szülőt kerestem volna a gyerekemnek amikor leírtam hogy jelen van az életünkben, mindenféle vita nélkül? 🤷
A második férjem nem apja a nagyfiamnak de nagyon szeretik egymást.
Meg mi az hogy másik gyerek azért kell mert "az elsővel már nem boldogok"? Nem a gyerekkel nem voltam boldog, te észlény 🤦 Ennyire eccerűnek lenni te jó ég... :D Mondjuk ez már a kérdésedből és a kommentjeidböl is latszott, tulképp én vagyok a hülye hogy válaszoltam.
válasza:64. Nem a gyerektől válunk, hanem attól akivel összeházasodtunk. A gyerekünk akkor is a gyerekünk marad, ha 100+ partnerünk lesz válás után.
A gyerekemet feltétel nélkül szeretem, bármit is csinál, egy másik embert viszont csak feltételekkel.
#65:
Ki beszél hozzád? Amikor elkezdtem írni, még ott sem volt a válaszod😂
Én általánosságban beszélek erről, hogy ebből kiindulva, hogy ha csak azért szállok egyik emberről a másikra, mint a madár az egyik ágról a másikra, akkor ennyiből akár a gyereket is le lehetne passzolni és keresni másikat, mert nem vagyok boldog vele😂😂😂
Egyébként neked meg annyit tudok írni, hogy ugyanígy elmúlt a rózsaszín köd, mentél tovább, mert kitartani a másik mellett már gyenge voltál és most találtál valaki mást, akivel megint megvan a kezdeti lelhesedés x ideig, ami tök jó, csak itt sem fog örökre tartani. Aztán meg majd mész tovább, a gyereket meg majd nevelje egyedül, vagy viszed magaddal nemedtől függően,mert te"már nem vagy boldog", a gyerek meg jöjjön fel elvált szülők mellett?😂
válasza: válasza:#67
Te jó ég :o Szerintem a férjekből kiderül hogy nő vagyok, továbbá az is hogy nálam van a nagyfiam.
Kissé pszihopátiás a szöveged ezzel a sok rihegéssel-röhögéssel.
Szerinted érdekel bárkit is a véleményed a válásokról? Nincs beleszólásod senki életébe. Mindenki maga dönti el hogy akar-e még élni és esetleg boldog is lenni újra, vagy beledöglik a posványba. Szerencsére van választásunk, na ez szúrja a te fajtádnak a szemét.
Az hogy elváltam nem gyengeség volt hanem pont az ellenkezője. Erő, tartás, önbecsülés és legfőképpen életszeretet, az élni akarásom. Hogy élni akarok és boldog lenni. Nem másik pasival, hanem anélkül akit már nem szeretek. Az hogy lett másik csak bónusz az élettől.
További jó röhögcsélést, aztán majd évtizedek múlva meglátjuk ki nevet a végén :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!