Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mitől ilyen hiper érzékeny ez a generáció?
Régen természetes volt, hogy az emberek kitartanak egymás mellett egy párkapcsolatban. Ma már jönnek ezek a nyafogások, kifogások, hogy "már nem vagyok boldog" és társai. Őszintén, mit gondolnak az ilyenek? Elmúlt a szerelem drog, ami köztudott, hogy nem tart örökké, és már egyből megyek tovább, hogy megint azt érezzem valaki mással, aztán ha elmúlik megint megyek tovább? Milyen gyáva hozzáállás ez?
Mit gondolnak az ilyenek, hogy majd talál valakit, akivel örökké tart ez a bedrogozott, egyébként abnormális állapot, amit szerelemnek hívnak? Mert ha ez a kifogás, hogy "már nem vagyok boldog", csak szólok, hogy senkivel sem lesztek mindig boldogok. Egyedül se vagytok mindig boldogok, ennyi erővel az első komolyabb lelki megpróbáltatás után mehetnétek eret vágni, hogy már nem akartok élni, mert nem vagytok boldogok. Nem mindent rózsaszín szemüvegen keresztül látsz és nem csillámpónik repkednek az égen és egyből szar minden, ki kell lépnem a kapcsolatból, menekülni kell egy másikba🤣🤣🤣
#50:
Ne haragudj, miről beszélsz? Leírtam, hogy én nem hagytam cserben a másik felet, ha ő lép ki a kapcsolatból, akkor miért elvárás, hogy vele éljek le egy életet? Kényszerítenem kellett volna, hogy maradjon? Biztos értetted, amit írtam?
"Mire lehet asszociálni a házas szóból..."
Arra, ha meghazasodtal, akkor kaptal egy jobbagytelket a foldesurtol, jo esetben hazzal :)
39F incel
Viszont elotte megpitakolta helyetted a foldesur az ujdonsult asszonyt az elso ejszaka jogan, mielott passzolta volna a jobbagytelket.
39F incel
Szerintem az a bántalmazó beállítottság egyik jele, amikor valaki nem képes elfogadni másnak a döntését azt illetően, hogy ki szeretne lépni bármilyen helyzetből/kapcsolatból. Eljutott oda, hogy nem szeretné folytatni, nem boldog, ki vagy te, hogy beleköss?
Mindenkinek egyéni az ingerküszöbe és az érzelemvilága, hogy mikor jön el az a pont, hogy azt mondja, hogy bocs, de inkább már nem folytatná.
Egyáltalán nem a "rózsaszín köd" elmúlásáról szól.
Én pl. 10 éve élet kapcsolatban, és eszemben sincs elhagyni, de ha nem lennék boldog, akkor kilépnék. Ahogy pl. az első kapcsolatomból kiléptem, és megkaptam az exemtől a hisztit, hogy a dolgokat nem eldobni, hanem megjavítani kéne, és, hogy ő tényleg örökre tervezett velem. Meg, hogy én azonnal gyáván megfutamodom, amikor már nem tökéletes minden.
A valóság az, hogy bántalmazó volt, és ha vele maradtam volna, akkor egy rakat sz.ar lenne az életem. Az értelmes, empatikus ember egyik ismérve az, hogy elfogadja a másik ember döntését, és ha szól, hogy nem boldog, akkor nem erőltet rá semmit, és esze ágában nem lenne azt kérni, hogy maradjon vele, ha ő már menni szeretne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!