Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért érzik magukat akkora főnyereménynek a "sikeres" nők?
Ez egy szemét kérdés lesz.
Vannak nők szép számmal (elsősorban a városi értelmiségiek körében), akik komoly figyelmet fordítottak a karrierjükre, sőt, általában a munka áll első helyen az életükben. Ebből kifolyólag anyagilag is jól állnak, van saját házuk, autójuk. Ez eddig rendben van, sőt, dicséretes. Viszont ahhoz, hogy ilyen sikereket érjenek el, gyakran le kell mondaniuk olyan dolgokról, amik hagyományosan a nőiességgel állnak összefüggésben. Bár ezek a nők általában adnak a külsejükre, gyakran sportolnak is, ami nőies, de a felszín alatt már egészen más a helyzet.
Túl határozottak, kérkednek az eredményeikkel, dominánsak, aranyosnak véletlenül sem nevezhetők, nem gondoskodók, gyakran nyersek, otrombák, nonszensz elképzelésük van a családról, gyakran nem is akarnak gyereket. Egyesek a főzés-mosás-takarítás témával is hadilábon állnak, főleg ha néha a párjuk után kéne takarítani. Összességében a személyiségükből fakadóan erős férfias vonásokat mutatnak, ami a kisugárzásukra is ráül.
Mivel azért mégis csak nők, általában olyan társat keresnek, aki legalább olyan sikeres, de inkább sikeresebb, mint ők. Ennek további következménye, hogy gyakorlatilag "versenytársai" lesznek a leendő párjuknak, a párjuk számára ez pedig nyilvánvalóan kellemetlen dolog.
Miért van az, hogy ezek a nők magukat mégis főnyereménynek tartva értetlenkednek és azt mondják, hogy nincs egy normális férfit sem a világon, mindig komoly gondjaik vannak a hosszú távú párkapcsolatokkal és végső soron megunva az egészet, egy macska társaságában öregszenek meg?
78
Én szeretnek gyereket, de nem ugy, hogy a meló java része rámhárul
#80 Így már egy kicsit jobban rálátok a személyedre és igazad van, valószínűleg te is ebbe a kategóriába tartozol és nyilván emiatt nem lennél szimpatikus.
Még egy megjegyzés a határozottsággal kapcsolatban: szerintem van az a szintű határozottság, ami egy férfinak még jól áll, de egy nőnek nagyon nem.
Hát, mégsem nekem kell vergődő kérdést kiírogatnom, hanem nekem van olyan párom, akivel szeretjük egymást. :)
De felőlem nyomhatod a szexista maszlagodat, nem fog már megváltozni a világ.
Ha egy férfi bizonytalanná válik egy magabiztosabb, több pénzt kereső stb. összefoglalva "sikeres" nő mellett, akkor ott nem a nővel van a gond. A nő ebben az esetben egy trigger point, ami aktiválja a férfiban a benne már eleve meglévő bizonytalanságot. Tehát a nő egy körülmény, de a probléma a férfi készülékében van. A magabiztos, ill. a férfiasságukban biztos férfiak nem érzik frusztráltnak magukat náluk valamiben sikeresebb nő társaságában, képesek elismerni neheztelés nélkül, hogy adott nő jobb valamiben (és ez független a férfi kinézetétől, karrierjétől, státuszától, ez hozzáállás kérdése).
Tehát én a helyedben, kérdező, inkább magamtól kérdezném meg, hogy miért bizonytalanít el, miért feszélyez egy sikeres nő - vagy úgy általában a sikeres nők - jelenléte. Mi az ősélményed egy nálad dominánsabb nővel kapcsolatban, amit most kivetítesz minden szembejövő általad sikeresnek vélt nőre? Mi a kiváltó ok, ami megingat abban a magadba vetett hitedben, hogy te "elég férfi" vagy alanyi jogon is?
(Ez persze nem vonatkozik azokra, akik szimplán csak nem azonosulnak a karrierista értékrenddel és más típusú nőket keresnek, az más. De ők nem is fognak arról értekezni, hogy az egójuk nem bírná elviselni, ha a nő keresne többet, meg hogy a nőiesség csak a szubmisszivitásban tud kiteljesedni, stb.)
#85 Nézd, ezzel nem értek egyet. Igazad van abban, hogy ez a fajta irigység is jelen lehet egy férfiben, ha már együtt vannak. Valószínűleg nálám ez is benne lenne a pakliban, ha már együtt vagyunk, de a dolog már jóval korábban elkezdődik.
Ezek a típusú határozott nők az emberiség több százezer éves történelme során az utóbbi 50 évben jelentek meg nagyobb tömegben. Az ember igen rugalmas és alkalmazkodó, de biológiailag nincs felkészítve ilyen jellegű változásokra. A férfiak mindig is a kedves, aranyos, gondoskodó, fiatal nőket részesítették előnyben. Ami ettől eltér, az alapvetően kompromisszum.
Érdekes, hogy sokan kedvelik ezt a dominánsabb típusú nőt is, de ez arról szól, hogy a férfi kihívást lát abban, hogy "betörhet" egy ilyen nőt és ez éppen hogy erős férfiasságra utaló érzés. Viszont ha reménytelen a helyzet (pl. az illető túl idős ahhoz, hogy változzon, vagy túlságosan is makacsnak bizonyul) nincs értelme az egésznek. Pontosabban szólva csak rövid távra van benne potenciál. Persze ezt a férfiak többsége már az elején tudja és rögtön a szándékainak megfelelően áll a dologhoz.
Jó példa a domináns nő betörése témakörre a Makrancos hölgy/Makrancos Kata című Shakespeare mű (ez mondjuk pont vagy 400 éves sztori).
Nincs az az összeg amit ki nem fizetnék hogy lássam az ilyen kis suhancokat, amikor kérdéseket írnak ki, vagy kommentelgetnek arról, hogy a nőben a magabiztosság és a tartás csak arra jó, hogy a férfi el tudja venni tőle.
Valami mély, perverz kíváncsiság van bennem az ilyenek felé; vajon hogy néznek ki pontosan, miközben egyedül ülnek a szobájukban, és néma csendben bekezdést bekezdésre gépelnek arról, hogy mik a férfi princípiumok? Van egyáltalán bármi irigylésre méltó az ilyenek életében? Akit annyira rosszul érint, hogy a társadalom női fele sikereket képes elérni, hogy a siker szót csak idézőjelbe hajlandó leírni, annak kétlem hogy lenne ilyesmije. És milyen kapcsolata van az anyjával? Büszke rá az anyja; arra az emberre, akivé vált?
Lehet hogy ez áskálódónak, és rosszindulatúnak hangzik
(mert tényleg az🙉) de az ilyen kérdéseknél/válaszoknál nem is maga a vélemény az érdekes, hanem az, hogy vajon ki formálta meg ezt a véleményt...
Shakespearet felhozni meg bazi vicces, mert kivétel nélkül szinte minden komédiájában vannak elengedhetetlen fontosságú, hatalommal bíró nők, akiknek az eréjessége nélkül nem jöhetett volna el a happy end, míg a legszörnyűbb végű tragédiáiban a nők vagy gyengék (ahogy te szereted őket :) vagy pedig mások nyomják el őket, a férfi szereplőkhöz képest nincs szavuk.
Beatricet, Rosalindat és Hermiat választani sokkal kifizetődőbb, mint felizgulni arra, hogy hogy tennéd tönkre Lady Macbethet.
Megtiszteltetés, hogy az személyem iránt érdeklődsz. Kisvártatva válaszolok is a kérdéseidre.
"vajon hogy néznek ki pontosan, miközben egyedül ülnek a szobájukban, és néma csendben bekezdést bekezdésre gépelnek arról, hogy mik a férfi princípiumok?"
Meleg van, egy szál f.szban ülök a gép előtt és unatkozom. Egy ujjal szoktam gépelni, a másik kezemben a férfi pricípiumot tartom...
"Van egyáltalán bármi irigylésre méltó az ilyenek életében?" Egyetlen ilyent tudok mondani, azt piszkosul szokták irigyelni tőlem. Én viszont nem vagyok rá büszke, mert csak a szerencsémen múlt, a tehetségem nincs benne a dologban.
"És milyen kapcsolata van az anyjával?"
Összetett. Hosszasan lehetne róla írni.
"Büszke rá az anyja; arra az emberre, akivé vált?"
A pillanatnyi hangulatától függ.
Az irodalmi/művészeti műveltségem a nullával egyenlő. Ezt csak valami tévés feldolgozásban láttam és gondolom azért ragadt meg, mert érdekesnek tűnt számomra a történet. Dehát erről szól a művészet, mindenkinek mást ad.
És még egy dolog eszembe jutott miközben a világ igazságtalanságait emésztem.
Hogy ne csak magamra hivatkozzak és keltsem azta benyomást, mintha egy magányos idióta lennék, ezeket a dolgokat amiket leírtam mégcsak nem is én találtam ki. (Nyilván ahhoz túlságosan gyengeelméjű lennék 🤣)
Valaki az elején említette Puzsért. Hát nem is ő volt. A dolognak szakajtónyi irodalma van, de nem csak interneten, hanem könyvek, tudományos kutatások formájában.
A dologban az a jó, hogy amikor megismerkedtem ezzel a gondolatvilággal, rögtön otthon éreztem magam benne. A korábbi tapasztalataim, bizonytalanságaim, értetlenkedésem, kusza gondolataim rövid idő alatt értelmet nyertek, rendszerbe kerültek. Megvolt az a bizonyos heuréka érzés, amikor rájössz, hogy te ezt mindig is tudtad, hogy nem te vagy a helikopter, de legalábbis nem vagy egyedül a problémáiddal.
Ha a kedves itteni női közösség ilyen érdeklődő és valóban szeretné megérteni ezeket a gondolatokat, akkor ajánlom figyelmetekbe a google-t. Ha másért nem is, csak hogy megértsétek az ellenség gondolkodásmódját, vagy mittomén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!