A reinkarnációt, a tudományos példabeszéd cáfolja?

A tapasztalás az egyéntől függ. A tapasztalás megváltoztatható. Az is megváltoztatható, hogy hogyan cselekszik az ember. Ezért a szenvedésért csak az ember a felelős.

A jó, és rossz önmagában hamis tapasztalat, az ember teszi jóvá, vagy rosszá. Az ember dönti el. Az érte "kapott" jutalom, vagy büntetés pedig végképp az ember képzete.

Az isten ad, és elvesz bekever, ha belekevered. Az keresztény gondolat, a karmához nincs köze. Az extremitások is az ember függvényei. Ha az ember belül szélsőséges, a vele történő dolgok is azok lesznek. Aki csak a rosszat látja mindenben, azzal nem fog semmi jó történni. Nem azért, mert nem történik olyan, ami jónak mondható. Egyszerűen nem ismeri fel, nem tapasztalja meg, hogy az neki jó. Kiforgatja, és abban is csak a rosszat látja. Két ilyen embert is ismertem, mindkettő elég makacsul ragaszkodott ehhez az életszemlélethez. Érdekes módon mindketten tudtak erről a jelenségről valamilyen mértékben.

A karma nem külső behatás. A karma belső hatás, mert az emberből ered, és oda tér vissza. Külső behatás lenne az, ha valami, ami a karma fölött áll, beavatkozhatna az ember életébe, és babrálhatna vele. A karma tan szerint még a dévák(nevezzük őket isteneknek) is alá vannak vetve a karmának, ezért ők nem állnak fölötte. Ki avatkozna be más az ember hétköznapi életébe, és miért?

Sajnos nagyon is lehetséges, hogy valaki hihetetlen mennyiségű rossz dolgot éljen át, ha a döntéseit így hozta meg a múltban. Ha tudod, mi okoz neked szenvedést, akkor van sejtésed arról, mi vezetett oda. Hiszen tudod milyen helyzet okozta a rossz eseményeket. A helyzet pedig abból fakad, hogy mit tettél, ami a helyzethez vezetett. Megmásítani nem lehet, de elkerülni, hogy újra így tegyél már lehetséges. Ez az, amit rengeteg szenvedő nem tesz meg. Az emberi Én mindig ellenkezik, ha változnia kell(szándékos változásról van szó).

Az előző életed karmája az, hogy olyan környezetbe kerültél, ahol gyerekként nem tanultál meg úgy dönteni, és cselekedni, hogy ne halmozz rossz dolgokat(természetesen nem szándékos dologról beszélek). Ha így nőttél fel, akkor egyértlemű, hogy halmozódni fog, amíg szándékosan nem teszel ellene. De a szenvedés nem az a fajta rossz karma, ami a következő életedben is szenvedést fog okozni. Ha te okozol másnak szenvedést, mert a sajátodat nem tudod elviselni, az már más helyzet. Nem számít, hogy akaratlagos, akaratlan, vagy nem is tudsz róla. A végeredmény a fontos. Ha másnak okozol szenvedést, az rosszabb a jövőre nézve neked, mint a saját szenvedésed. Ne engedj a fatalista gondolkodásnak, mert akkor semmi esély, hogy valaha jobb lesz.

Egyszerűen nem ismeri fel, nem tapasztalja meg, hogy az neki jó. Kiforgatja, és abban is csak a rosszat látja. Két ilyen embert is ismertem, mindkettő elég makacsul ragaszkodott ehhez az életszemlélethez. Érdekes módon mindketten tudtak erről a jelenségről valamilyen mértékben.

És okos, intelligens volt az a két ember? Mert akkor meg is van hogy miért látták át a dolgokat.

Én megfordítanám, nem forgattak ki semmit, hanem egy bizonyos pont után mikor már elkezdett gyanús lenni a sok szélsőséges tapasztalat, rájöttek hogy itt valami nem kóser…

Velem is pont ez történt.

Olyan történt, ami a földi tapasztalással nem összeegyeztethető, ezért fordultam olyan dolgokhoz, amikben előtte nem hittem.

Akkor jöttem rá hogy velem bizony van valami, vagy körülöttem, ami nem hétköznapi, de rossz értelemben.

Ha valaki gyerekkorából hozza a rossz ráhatást, egyrészt az aztán csak a karma, másrészt akkor megint csak gatya az egész mert úgy marad örökre.

Nem akarok spammelni, de annyit akkor még elmondok, hogy az én elmém úgy védekezett kb 5 éves korom óta(volt mi miatt) hogy érzéketlenné váltam és nem emlékeztem, kizártam a rosszat. Majd erre szükség volt 10, 13, 17, 20 évesen is.

Az eredmény? Nem tudom elkerülni a rosszat, ha amikor megtörténik “Katika”(én) agya úgy reagál hogy áhh semmi sem történt, nincs rossz, nem emlékszem, semmiség.

És erre 25+ éves koromig nem is jöttem rá.

Nyilván vannak még ilyen mérgező karmával rendelkező emberek, nem tudom ők hogy akarnak élni, főleg mikor látják hogy az emberek 95 százalékának nincs ilyen mérgező helyzete.

Nyilván mi vagyunk a drog, alkohol, cigi, álmodozás, játékgép függők, meg a 30 évesen elpatkolók.

Kérdező remélem most már elhiszed hogy van karma.

12 ez sztem még sziddhárta gautamának sem ment könnyen, pedig nem sokan vallalnák be azt amit ő. Sőt be sem tudnák mert nincs olyan erős jellemük.

Példabeszéd műfaját főleg a vallások alkalmazzák, néha az irodalom, de nem a tudomány.

Olyan van esetleg, hogy tudományos konszenzus. Jelenleg a tudományos konszenzus, miszerint a reinkarnációra nincs megfelelő empirikus bizonyíték. Dr. Ian Stevenson munkáit sem lehet elfogadni bizonyítékként, miután nem teljesíti a megfelelő módszertani feltételeket. Szerintem is ő csak egy elfogult megszállott lehetett, nem rendes tudós, talán még bolond is lett, idős korára. Így nem mérvadó.

Legtöbb tudós úgy véli jelenleg, hogy amíg nincsenek elfogadható bizonyítékok, illetve reprodukálható kísérletek, addig a reinkarnációt nem lehet komolyan venni, tudományos szempontból.

----------------

Másik a tanítónő története. Ez is egy jó példája az emlékek torzulásának. Azért logikátlan ebben a formában, mert kimaradt szerintem az a rész, miszerint az előző életeiket reklámozó emberek általában arról számolnak be, amit még Mónika is megjegyzett nevetve a Mónika-show-ban:

- Milyen érdekes, hogy mindenki királyfi vagy királylány volt, de soha nem libapásztorlány.

Ugyanis a műsorba meghívott zavaros tekintetű reinkarnáltak, minimum nevezetes történelmi személyiségek voltak, előző életeik során. Hiszen ez már csak természetes, ezen a szinten.

---------------

Harmadik téma. Legyen két ember:

1. Egyik nem hisz a szellemekben, földönkívüliekben, mert ő tisztában van a fizikával és csak józanul gondolkodik.

2. Másik ember beszámol spirituális tapasztalatairól, vagy én olyat is láttam, akinek bemutatkozott három "UFÓ" (sic!).

Tudható, hogy a 2. esetben papírja van az embernek, diagnosztizált skizofrén.

--------------

Logikus következtetés:

1. embert hülyének nézzük.

2. ember az okos észlény. (Nem röhög.)

Rég nevettem ilyen jót! Érdemes az ezo. kat.-ba járni szórakozni.

"Ha Elfogadjuk a reinkarnáció létezését, akkor egyértelmű hogy rossz kamrából sokkal több van mint jóból." A karma nem oszlik jó v rossz karmára. A "jó" és "rossz" minősítő jelzők az emberi elme által adott címkék, ha ezeket sikerül a történésekről (visszahatásokról) levakarni, annak van pár hasznos hozadéka:

-nem dramatizálod túl életed eseményeit, természetesebben fogadod el azt, ahogy azok történnek,

-nem fogsz félni a "rossztól" és nem ragadsz rá a "jó" élmények hajszolására,

-kicsit kilépsz az egocentrikus világodból, kvázi túl a jón és túl a rosszon. Bepillantást nyersz a relatívon túli abszolútba is.

"Ezért van az hogy sokkal kevesebb a gazdag ember mint a szegény" Aki gazdag, az a jó karmája -nevezzük így- Kozmikus Kreditjét pocsékolta el értelmesebb célok helyett egy relatív értékű, sekélyes, múlékony dologra, a gazdagságra. Miért mondom ezt, kedves Hozzászóló? Majd amikor vmelyik rokonod végstádiumos rákban fekszik 40 kilóra lefogyva, akkor érted meg, mennyit ér a gazdagságod. "hiszen a gazdagság a legjobb karma, a szegénység meg a legrosszabb." Ez egy orbitális f*****g a spir. fejlődés szempontjából. A legjobb karma tudod-e, micsoda, kedves Hozzászóló? Jellemzem:

-segít lejönni a Szamszárából, vagy ahogy a költő nevezi, a "güriző húskerékből",

-emeli a belátásod, gyorsítja a fejlődésed,

-valamint rátalálsz általa vkire, aki a tőled átvehető rossz karmát átveszi tőled (a nem átvehetőt nem veszi át).

Nos, szted mire célzok?

"Szép emberből is végtelenszer kevesebb van mint átlagosból és csúnyából, ez is azt bizonyítja hogy kevés a jó karma". Pfff. Pontosan annyi van, amennyit az egyes emberek termeltek maguknak.

"Mondjuk honnan is lenne jó karmája az embereknek, mikor ennyire igazságtalanul vannak elosztva a jó dolgok" Nem, a jó dolgok milligrammnál pontosabban jól vannak elosztva. "Nyilván ezt Frusztrációhoz vezet amiből egyenesen következik rosszindulat a gonoszság…ördögi körnek tűnik" Ugyan, ez egy bornírt ostobaság. Csak a tájékozatlanok szerint történik így. A tájékozottak tudják, hogy a karma az egyik legjobb, értük létező törvény. Nagyon egyszerű a használata, épp csak önzetlenül kell jót cselekedni családtagjaiddal, felebarátaiddal, meg úgy általában az érző lényekkel. Természetesen az alacsonyan fejlettek a frusztrációt is választhatják válaszként, de ez maladaptív érzelmi válasz, semmiképp se a fejlett lény jellemzője.

Mellékszál: Hozzászóló, dolgozz a szegénység-programodon, nagyon beleragadtál.

18:13-as vagyok

Van még egy hozzászólás, ami -első blikkre úgy tűnik, jogosan- tart igényt reakcióra. Ez a hozzászólás a rendszeresen, de indokolatlanul e kat.-ba járó Szervízmérnöké. Tájékozódás helyett megint nem bírta ki, hogy az általa -bevallottan- nem vizsgált területről szót ejtsen.

Mire alapozom, h csak első pillantásra úgy tűnik úgy, hogy érdemes foglalkozni azzal, amit írt? Elsőre intelligensnek tűnik a válasza (feltéve, ha túllépünk azon az "apróságon", ahogy a felmerülő infót kezeli Az információk szűrése, csoportosítása, súlyozása teljesen hibás, de ez az átlagolvasónak nem szokott feltűnni. Nem erre akarom a jelenlegi kommentemet kihegyezni.) A Szervízmérnök gondolkodásmódja a vallások (és azok klf jól definiálható tételeinek) és a tud. kapcsolatának* néhány ismert modellje közül a legprimitívebbet, a legkevésbé szofisztikáltat, a legkevésbé hasznosat, az ún. konfliktusmodellt követi. H tényleg nem ismeri a többi, min. három másik modellt, ami kb. a konfliktusmodellt mintegy 60 éve meghaladja, v csak a Szervízmérnök esze képtelen felfogni/integrálni a világképébe, nos, maradjon a Szervízmérnök titka. De hogy eszmefuttatása még a NOMA-modellig se jutott el, hát, az nem szól a véleménye hihetősége, a használhatósága és jóindulata mellett, azt be kell ismerni. A többiről még ne is beszéljünk.

Nyilván nem szükségképpen rossz az az út, amin Szervízmérnök a gondolkodásmódja jár. Az ő világképe is eljutattja majd őt valahova, ami célként akár el is fogadható. Hogy a célállapotban boldog lesz-e, és képes lesz-e elegendő, egymásnak akár ellentmondó információt kezelni a világképe, nos, az kérdéses.

*Forrás: The Faraday Papers 3. Denis R. Alexander: A vallás és a tudomány néhány modellje. Eredeti: [link]

Akinek az intelligenciája addig terjed, hogy a "szerviz" szót hosszú í betűvel írja, buta rövidítésekkel fejezi ki magát...

Ezért nem kellene más válaszával foglalkozni, mert ez így nem igazán korrekt, hiszen nekem is megvan a véleményem valakinek a szellemi szintjéről, csak úriember módjára megtartom magamnak általában.

Ez egy kérdezz-felelek oldal, a kérdésre kell válaszolni, nem mással foglalkozni, mert valakinek torz a felfogása, összeférhetetlen, mást akar mindenáron hülyének nézni, közben szánalomra méltó butaságokat hord össze, felesleges vitákat provokál, mert ez a szintje neki.

15,16 Igazad van. Nem tudom, hogy hányszor olvastad eddig Szervizmérnök hozzászólásait, de úgy gondolom, hogy neki itt ebben az ezotéria kategóriában nincsen keresnivalója. Nem azzal van a baj, hogy materialista. De aki az ezotériában, földönkívüliekben hívőket elmebetegeknek tartja, az több mint provokatív és kötekedő, ez már egyenesen sértő viselkedés! Sőt, ez még a valódi elmebetegekre nézve is sértő, mert nagy fokú lenézésről tanúskodik, holott ők nem tehetnek arról, hogy ilyenek.

Mindezek miatt azt mondom, hogy aki materialista, az lehetőleg ne járjon be ide, vagy ha mindenképpen írni akar, akkor válogassa meg a szavait!

-nem dramatizálod túl életed eseményeit, természetesebben fogadod el azt, ahogy azok történnek,

Ja, valóban nem érdemes komolyan venni és traumatizálódni, a te nyelved szerint “túldramatizálni”

folyamatos szekálást, balesetet, aminek örökre nyoma lesz, lopást, munkahelyről való kirúgást, mert hazudtak rólad, elmebeteg munkársat, aki az arcodba üvölt, családon belüli erőszakot, utcai zaklatást, pánikrohamot…. Soroljam még?

Ezek tök hétköznapi dolgok, főleg ha egyszerre történnek egy emberrel, amíg más éli nyugodt világát…

Annyit kellene rá mondani, hogy áh tök jó, ez mind semmiség.

Abszolút nem kap olyan pánikrohamot évek után az ember ami már szívrohamot imitál…

Jó emberrel is történhetnek rossz dolgok, ezt tudjuk a történelemből.

Karmát dolgozhatnak le vagy taníthatnak másokat, és ez bizony fájdalmas.

A karma ott csap vissza ahol ártottál saját magadnak vagy másoknak.

Ezt egy lélek pontosan tudja hogy mikor ártottál, mert a fájdalom jelzi, nem nálad, hanem nála. Ezért kell a következményt, mint hatást megtapasztalnod, hogy gyakorold az együttérzést. Általában minden rossz a szeretet és a bölcsesség elkerülésével kezdődik, ezek abszolút fájdalommentes dolgok a maguk minőségében, mindig a szeretetlenség fáj.