Hogyan szerezhetek bölcsességet?

1. Bérmálkozz meg! Akkor megszerezheted a Szentlélek ajándékát bölcsesség formájában reád szállva.

2. Imádkozzál és olvassál sokat.

Imádkozzál és megadatik.

A vallási szertartások pedig az embereknek szólnak nem az Istennek.

Tök mindegy, hogy mit firmáltál.

Az az embereknek szól, nem Istennek.

Ismered a legfontosabb parancsot: Szeresd az Istent teljes szívedből, teljes elmédből, teljes erődből. Ez a legfontosabb parancs.

A második pedig, hogy szeresd felebarátodat, mint saját magadat, mert a felebaráti szeretet többet ér minden áldozatnál Isten szemében.

Jézus pedig azt mondja, hogy azt tedd meg a másik emberrel, amit szeretnéd, hogy veled is megtegyenek.

Úgy szeresd az embereket, ahogy Ő szerette az embereket az írás szerint.

A bölcsesség pedig nem függ attól, hogy milyen emberi szertartásokon estél át. Mert hitetlen képmutatók is átestek ezeken a szertartásokon, hogy helyezkedhessenek.

Ha bölcs akarsz lenni, kérd és megkapod. Mert aki kér az kap. Aki keres az talál és aki ajtókon kopogtat, annak ajtók fognak megnyílni.

Van az emberi bölcsesség. Ezeket tudományos mérésekkel igazolják. Ez amúgy a könnyebb út a hiszem, ha látom embereknek.

De van a kereszt bölcsessége. Az Isteni bölcsesség. Mérésekkel nem igazolható. De kipróbálható, követhető. Működik.

Az anyagi bölcsesség, ami emberi tudáson alapul hírnevet és anyagi jólétet biztosíthat. Ám Isten bölcsességétől eltávolít.

Az Isten bölcsessége, a kereszt bölcsességének kutatása, amit Jézus tanított a lélek gazdagságát hozza el. Megad minden szükségeset. És idővel az ember nem is vágyik már a pénzre és a gazdagságra, sőt hírnévre sem vagy hatalmas utazásokra.

E kétféle bölcsesség között van a valódi, krisztusi bölcsesség. Istentől származik, de az embereknek. Nem evilági bölcsesség, sokaknak bolondság, de az ember érzi, hogy igaz. Az érzi, aki Jézust követi, vállára véve a saját keresztjét és nyilvánosan cipelve. Ez nem igazi kereszt. Ez a beismerés. A bűn, a már elkövetett bűn, vétek tapasztalataiból való tanítás a jóra. Krisztus megismertetése az igazi bölcsesség.

Erről szól a Biblia. Az egészet egybe nézve új értelmet ad a létezésnek.

Salamon a bölcsességet választotta a hatalom és a gazdagság helyett. Ez tetszett az úrnak, megadta neki és hatalmat és gazdagságot is adott neki.

Nem más a bölcsesség, mint egy értékrendszer, mely alapján az ember döntéseket hoz meg. időtálló, kibővíthető, igazítható a változó világhoz.

Jézus Krisztus megismerése a róla szóló információk révén pedig biztosítja, hogy a bölcsesség Krisztusi bölcsesség legyen, ne pedig sátáni, divatos-világi.

Egy kérdést tegyél fel magadnak, ha megismerted Krisztust: Mit tenne most Jézus a helyemben?

Én csak ennyire tudlak közel vinni a bölcsességhez. Sok tanulni való vár rád. A modern tananyag is hasznos. Szemléltetőeszköznek a legkiválóbb.

Régen könyvekből tanultak és könyvekkel szórakoztatták magukat az emberek. Az előtt történeteket meséltek hallás után. A könyvek után a rádióval, tévével szórakoztatták magukat az emberek, abból tanultak a legtöbbet. Ma már a youtube, tik-tok és az új felületek azok, ahol át lehet adni a tanítást.

Megtéríteni, meggyógyítani, segíteni minden időben csak azokat lehetett, akik maguk is azt akarták.

Szerintem értesz mindent. Ha sok kérdésed lett, akkor volt értelme írnom Kérdező!

Megkívántad? Merthogy rögtön a Biblia elején Éva és Ádám az bölcsesség és tudás megkívánásával csábult el a kígyó szavára, szóval ez óvatosságra int minket, hogy ne önző indokból akarjunk bölcsességet.

1Móz 3:6 "Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert bölccsé tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett. Adott a vele levő férjének is, és ő is evett."

Salamon nem azért kért bölcsességet, hogy majd dicsérjék az emberek, vagy akár csak kihasználja azt a maga javára. Mások javára kért bölcsességet, hogy tudja helyesen vezetni a népét.

Jakab levelében van szó az alulról jövő (földi, ördögi) bölcsességről, és a felülről jövő (mennyei) bölcsességről (Jak 3:13-4:10). Jakab olyan zsidó ból lett keresztényekhez szól itt, akik nem jó motivációval akartak bölcsek lenni. Az önző dicsőségvágy, irigység, versengés és hatalomvágy mindenféle veszekedésekhez, haszontalan vitatkozásokhoz és harcokhoz vezetett közöttük a Jak 4:1-3 szerint. Ki lesz a főnök? Ki tudja vitában lenyomni a másikat? Kit tartanak majd az okosabbnak? Kit fognak végül megdicsérni és megtapsolni? Kinek az elképzelése valósul meg? Ki mondja ki az utolsó szót? Jakab azt írja, hogy a bölcsesség nem független a viselkedéstől. Magyarán, ha valaki nem helyesen él és viselkedik, mert önző, büszke, pártoskodó, vitatkozó, versengő stb., az nem lehet birtokában az igazságnak és a mennyei bölcsességnek.

Jak 3:13-17 "Ki a bölcs és képzett közületek? Az ilyen mutassa fel az igaz élet tetteit bölcs szelídségben. De ha keserű irigység van bennetek, és versengés a szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellenében. Mert az ilyen nem felülről jövő bölcsesség, hanem földi, ösztönszerű, ördögi. Ahol ugyanis irigység és önző ambíció van, ott zűrzavar is, és mindenféle gonosz cselekedet. Az a bölcsesség pedig, amely felülről származik, először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, telve van irgalommal és jó gyümölcsökkel, nem részrehajló és nem képmutató."

Egy szó mint száz, remélem átjön, hogy a bölcsesség kívánásával óvatosnak kell lenni, hogy milyen motivációval kívánja azt az ember. És az igazi bölcsességhez az út a helyes magatartáson át vezet. Szelídség, tisztaság, békeszeretet, megértőnek/méltányosnak lenni, engedékenység/alázat, telve lenni irgalommal/kedvességgel és jó gyümölcsökkel, nem részrehajlónak (nem elfogultnak és előre ítélkezőnek) lenni és nem képmutatónak lenni. Nagyjából amilyen mértékben ezeket a tulajdonságokat kifejlesztjük magunkban, olyan mértékben vagyunk bölcsek, olyan mértékben vagyunk képesek felimerni és másoknak is átadni az igazságot.

Ahogy ezeket elolvastam most Jakab leveléből..., hát nekem is sok mindenben van mit fejlődnöm.

üdv, a javuló Stefán

Stefán!

Szép volt Testvér.

Annyival kiegészíteném az előttem szólót, hogy:

"Erre így folytatta: „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.” (Máté 13:52)

Vajon milyen kincsekre gondolhatott Jézus, mikor Máté szerint ezeket mondta:

,,Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják;

Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is."

(Máté 6:19-21)

Szerintem ezekre: Őszinteség, Elhatározás, Alázatosság, Lelkesedés, Jótett, Hajlandóság, Tisztelet, Harmónia, Türelem, Közvetlenség, Átélés, Tudatosság, Méltóság, Bölcsesség, Remény, Bátorság, Hűség, Tisztánlátás, Nagylelkűség, Szeretet, Gondoskodás, Magabiztosság, Bizalom, Elfogadás, Humor, Megértés, Elégedettség, Tudás, Becsületesség, Megbocsátás, Öröm, vidámság, Jóindulat, Hála, Igazságosság, Békesség, Részvét, Lemondás, feladás, Kitartás, Felelősség, Figyelem, Érzékenység, Elkötelezettség, Előrelátás, Nyíltság

De mondott még valamit Krisztus:

"Fürkészitek az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy örök életet találtok bennük. Bár éppen rólam tanúskodnak, mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. Dicsőítést nem fogadok el az emberektől."

(János 5: 39-41)

Úgy vélem átadtunk minden bölcsességet Stefánnal.

aláírás: Krisztián (4-es válaszoló)