Ez lenne a reinkarnáció legnagyobb logikai buktatója?
A gyerekek lelke mit vétetthetett a múltban?
A kínzók lelkére mi vár a következő leszületéskor?
Egy sorozatgyilkos (mint például: [link] ) lelke milyen karmát cipelt magával a múltból, hogy borzalmas gyermekkora volt és amiatt gyilkossá vált?
A lélek megnyilvánul a személyiség által.
Hát, érdekes lelke lehet például Ted Bundy-nak...
A gyerek lelke ugyanolyan, mint a felnőtté. A lélek nem változik, nem fiatalodik meg, amikor egy új ember születik. A legborzalmasabb emberek is voltak ártatlan újszülöttek. Az teszi őket azzá, amik, amit magukkal hoznak, és amit ők maguk, mint jelenlegi személy tesznek, és tapasztalnak.
A kínzók lelkére semmi. A személyre, akit a lélek éltet, semmi jó. Az ember bármennyit is szenved, a lélek érintetlen marad. Ezért fordulnak egyesek a lélek megismerésének irányába, hogy csökkentsék/felszámolják a szenvedést.
A kérdésed tartalmazza a választ. A karma nem a cselekedet, hanem a következménye. Amit a múltban tett, annak az a következménye, hogy borzalmas gyerekkora volt. Felnőttként továbbvitte ezt a láncolatot, ezért a következő életében sem számíthat sok jóra. Mindaddig, amíg meg nem elégeli egyszer egy megtestesülés, és a nehézségek ellen el nem kezd küzdeni, ahelyett, hogy sodorni hagyná magát általuk.
Ted Bundy lelke ugyanolyan, mint bárki másé. Ted Bundy, mint személyiség az, ami "érdekes". A személyiség nem a lélek. Ha azonos lenne, emlékeznél az előző életeidre. És akkor ténylegesen a Te előző életeidről lenne szó, nem a lélekről, ami által élsz.
Hogy lenne ugyanolyan, mint bárki másé?
Te írtad, hogy "A lélek megnyilvánul a személyiség által."
Szóval, Ted Bundy lelke sötét, és ezért gyilkolt.
Aztán
"Amit a múltban tett, annak az a következménye, hogy borzalmas gyerekkora volt. Felnőttként továbbvitte ezt a láncolatot"
Hogyne vitte volna tovább, ha egyszer teljesen torzult az énje, a személyisége, az énképe, a tudata, a felfogása, mindene?
Ezt mondom, hogy nem képes felfogni tettei következményeit, mert
nem
képes
rá.
Ezt a képességét gyermekkorában elvették tőle.
Tehát attól fogva a lelke örök kárhozatra ítéltetett.
Miért vannak rossz emberek?
A kereszténységnél Éva cseszte el.
Itt meg valaki, ami miatt egyre többen.
"A legborzalmasabb emberek is voltak ártatlan újszülöttek. Az teszi őket azzá, amik, amit magukkal hoznak, és amit ők maguk, mint jelenlegi személy tesznek, és tapasztalnak."
Tehát, mert az előző életem, mondjuk, Zsoltja megölte a barátnőjét, akkor a mostani énemnek, mondjuk Jani, miért kell szenvednie?
Miért Janinak kell bűnhődnie azért, mert Zsolt rosszat tett?
És ha Jani abúzív családba születik a karmája miatt (Zsolt megölte a barátnőjét), akkor hogy váljon olyanná, aki olyan karmát halmoz fel, hogy a következő leszületéskor "minden ok" lesz?
Esélye sincs javítani.
Születésétől fogva torzul, és ez miatt nem képes normálisan gondolkodni, így rossz karmát halmoz fel, és tudattalanul elcseszi a következő életeit, mert a karmája miatt azok is szenvedni fognak, az idők végezetéig.
" nincs határozott és megbízható út arra, hogy hogyan választ egy lélek egy új testet és életet. "
Attól,hogy te nem tudsz ilyet mondani ;még lehet, hogy létezik.
Huscomb1, ez itt az ezotéria kategória, itt csupa ilyen dologról van szó. Ha a vitád tárgyára kézzel fogható bizonyítékot szeretnél, a tudomány kategóriát érdemes látogatni. Ha ott találsz ehhez hasonló kérdést, vagy érvelést, na az látod probléma.
45. A lélek nem változik attól, hogy egy testet éltet. Lehetsz bármilyen ember, a lélek maga nem változik meg. Ami a tetteidről bizonyságot ad, az a karma. A lélek a karmikus érzelmezésben nem olyan, mint a keresztény értelmezésben. A megnyilvánulást ne úgy értsd, hogy a lélek saját belátása szerint cselekszik a személyiségen keresztül, hanem úgy, hogy életet ad egy változó testnek a változó világban. Amíg nincs teste, megnyilvánulatlan, mert nem lehet semmilyen módon tapasztalatot szerezni róla. Lehet, hogy a szóhasználatom volt félrevezető. A megnyilvánulás észlelhetővé válást jelent, megtapasztalható állapotot, nem (csak) azt, hogy valami szándékosan cselekszik.
Sokak életében van olyan, ami eltorzítja a személyiségét, van akit megnyomorít, van akit ösztönlénnyé tesz. De amíg van öntudata, addig adott a lehetőség a döntésre. Azt nem állítom, hogy egy ilyen karmikus láncból csak úgy ki lehet lépni, az által, hogy valaki eldönti, nem akar benne maradni. Minél tovább halmozódik, annál nehezebb. Aki ilyen szintre jut, az már nem egy életen át halmozta. De nem lehetetlen az önálló döntés.
Egy élő embertől nem lehet elvenni a döntés lehetőségét. Meggyőzheted, hogy nincs neki. De nem lesz igaz. Ő is meggyőzheti magát róla, hogy nincs mit tenni, ez a sorsa. De ettől még ez nem lesz igaz. A könnyebb út a sodródás. De a könnyebb út ilyen esetben sokkal fájdalmasabb, és nem csak az egyénnek, hanem mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül. Személyesen figyelek négy ilyen, bár nem ennyire extrém példát. Kettő sodródik, kettő igyekszik. Mind a négynek ismerem a főbb döntéseit, és körülményeit, amik ide vezettek. Ez konkrétan olyasmi, amiről nem csak olvastam, hanem jelen időben is látom. Ezt ki tudom jelenteni.
A kereszténységnél tényleg Éva szúrta el? Nem az isten, aki, noha mindentudó, és mindenható, mégis az ember szeme elé tette a fát, és az Édenkertbe helyezte a kígyót? Mindentudóként ismerte a következményeket. Azaz vagy tanmese, avagy mitológiai magyarázat a halálra, és a rossz létére, vagy az isten eleve úgy tervezte, hogy az embernek szenvedéseken keresztül kell eljutnia az istenhez.
A keleti tanok, főképp az indiai tanok szerint a jó, és rossz viszonylagos. És abból ered, hogy minden, ami létezik, változik, és elmúlik. Az igények, vágyak miatt, azok kielégítése, vagy épp kielégíthetetlensége miatt van boldogság, és szenvedés. Ezek hajszolása fordul "rosszra". Azaz olyasmire, amit mások, vagy az egyén ártalmasnak, szenvedésnek él meg. A mai világ pont az élvezetek, vágyak kielégítésének haszolásáról szól. Éppen ezért több a szenvedés is, és a rossz is. Így zanzásítva. Persze ezt sokkal hosszabban is ki lehetne fejteni, és ki is van fejtve meglehetősen magvas írásokban. De elég csak belegondolni, hogy mi miatt tesznek az emberek rosszat. Vágynak valamire, mert többet akarnak belőle, vagy mert eleve hiányt szenvednek belőle. Ezért nincs az állatok közt, csak nagyon ritkán olyan, amit gonosznak foghatnánk fel. Igyekeznek kielégíteni az igényeiket, de nem vágynak olyasmire, amire nincs szükségük. Ha pedig a vágyaik kielégültek, nem halmoznak többet. De mivel vannak vágyaik, és élnek, ők is ki vannak téve a szenvedésnek.
Jani azért szenved, mert a lélek azonos. Zsolt tett valamit, ami olyan nagy volt, hogy nem történhetett meg azonnal minden következménye. Jani ebben az életében nehézségként találkozik a következményekkel. Ha ezeken önerőből, vagy mások útmutatása által, de saját döntésből túllendül, a karma kimerül, a lélek nem viszi tovább, és Jani ez által biztosított maga számára egy olyan életet, amiben kevesebb szenvedés lesz. És a következő életekbe sem öröklődik tovább a dolog. Ha Jani hagyja magát sodorni a karma által, és a következményeknek átadja magát, akkor lassan kimerül a karmája, de nem lesz kellemes élete. Ha sodródik, és még a rossz dolgokat is továbbfűzi, nem csak a mostani élete lesz pocsék, hanem az az élet is, ami Jani után jön. Jani, és Zsolti csak pillanatnyi dolgok, a lélek a valódi. Ezért van az, hogy Jani szenvedést tapasztal Zsolti miatt, és nem érti. Ha tudná, hogy ő, mint Jani tűnékeny, és az, ami élteti a valódi, akkor a szenvedést egészen másként látná, és nem hibázna annyit. Elég nehéz átlátni a kettősséget a lélek, és a megtestesülés esetén, ezt én is bevallom.
Jani úgy válhat jó karmát halmozó emberré, hogy utálja mindazt, ami vele történt fiatalként, és nem akarja megismételni. Mivel ez volt előtte a példa, nehéz nem megismételnie. De ha tudja, hogy az előtte álló példa szerint cselekszik, akkor már nem csak egy út van előtte, hanem kettő. Vagy követi a régi mintát, vagy nem. Minél gyakrabban tér el a "szokásostól", annál kisebb hatással lesz rá az előélete. Nem lesz könnyű élete, de kielégítő lesz, hiszen eltér attól, amit annyira utált. A gondolatra van csak szükség, hogy lehet másként. Mivel vannak más emberek is, akik másként csinálják, ezért nem nehéz eljutni eddig a gondolatig. Ha idáig eljut, és akarja, már tud változtatni önmagán. Ha viszont eldönti, hogy esélye sincs, akkor nem is lesz. Aki így dönt, az feladja a szabad akaratát, elhárítja a felelősséget, mindenki arra, amire akarja. Van aki istenre, van aki az ördögre, a sorsra, vagy csak a balszerencsére. A lényeg, hogy önmagán kívül álló okokra vezeti vissza, hogy neki rossz, és nem is lehet jobb. Az ilyen emberek számára sok élet kell, hogy felismerjék, hogy hol a kiút.
Remélem, azért maradt még ujjad 🙂
Köszönöm a magyarázatot 👍
Grimfox
Ezotéria vagy nem, a világ bizonyítékokkal működik, nem pedig fantáziáláson. Mivel tényként adsz elő dolgokat, ezért bizonyítékok kellenek. Vagy akkor ez a mesedélután?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!