Van itt olyan, aki biztosan ki meri állítani, hogy neki volt előző élete?

Szia!

Emlékszem az előző életeimre.

Azt is tudom ezután mi lesz.

Csinálhatszbármit, fejlődésed, még ha lassan is,de egy irányba mutat.

mikor erről az útról letérsz, termelődik a karma.

Akkor is újjászületsz abban a testben amit már születésed előtt kiválasztottál többszöri reinkarnációra.

Ha ebben az életben nem tanultál meg semmit abból, ami az életfeladatod, akkor görgeted magad előtt a terhet,vagyis a karmát.

11 Ha az "úton" vagy akkor is termelődik a "karma". Az is a karma része hogy a jó dolgokat "visszakapod" hogy megtanuld hogy az tök jó ha olyan életet élsz ahol senki nem árt senkinek stb.

Nekem 1 kollégám volt akinek már nagyon kisgyerek kora óta volt egy emléke arról hogy hajók süllyednek körülötte ő pedig a vízen lebeg (valószínűleg megfulladt). Soha nem tudott megtanulni úszni. Most 50 év körüli, ami azért fontos mert az ő gyerek korában még nem volt tv-je a családnak szóval elég kicsi rá az esély hogy csak a fantázia szüleménye lett volna a dolog.

Továbbá van egy szervezet UVA a rövidítés akik már a 60 as évek eleje óta reinkarnációs emlékekkel rendelkező gyerekekkel foglalkoznak. Állítólag több millió esetből több mint 2500-at kutattak és HA igaz az amiket állítanak akkor 100% hogy létezik reinkarnáció.

Ez a hatalmas dolog hiányzik az életemből szöveget viszont olyan emberektől lehet hallani a youtube-on is akik halálközeli élményen estek át és azt állították hogy valamilyen tapasztalásuk volt ez idő alatt. Többen arról számoltak be hogy vagy vissza se akartak jönni csak rábeszélte őket erre az észlelt entitás,vagy a gyerekükért nagy nehezen hajlandóak voltak "visszatérni". Olyanok is voltak akik visszatértek a boldog családi körülményekhez és mégis mindig visszavágynak/tak arra a helyre.

Amúgy ahhoz hogy valaki saját magát pironkodás nélkül nagyon nemes léleknek és ősöreg bölcs léleknek titulálja ahhoz bizony kell az önelégültség.

"Akkor is újjászületsz abban a testben amit már születésed előtt kiválasztottál többszöri reinkarnációra."

Gautama, a Buddha szerint, nincs semmiféle lélek. Feltételek összességeként jelenik meg újra a test. Feltételek + Karma. Nem a lélek választ, hiszen alá van rendelve a karmának. Ha Buddha lennél, mint amilyen Gautama volt, akkor lenne esély arra, hogy tudatosan megválassza az ember, hogy hova szülessen.

Kétlem, hogy hazudott volna Gautama.

13 tévedni tévedhetett. Vagy a fordítás tévedhetett. Illetve az évek során ferdíthettek a tanításain. Vagy akár lehet hogy nem is állított ilyet. Esetleg nem is létezett Buddha.

1 valami biztos hogy már kutatják a halálközeli élményeket, a halál elötti élményeket, a reinkarnációs emlékeket és sok mást.

És mivel a halálközeli és előtti élményeknél nagyon sokszor várta az embereket régi ismerős/szeretett rokon/soha nem látott rokon/ismeretlen tanító figura ezért ha ezt valaki hajlandó el hinni az ki is jelentheti hogy de valamilyen formában létezik az individuális lélek.

Továbbá a reinkarnációs emlékek kutatásánál pl olyan eseteket is találtak ahol a személyen olyan "stigmák"/anyajegyek/deformációk/"csonkok"/jelek voltak találhatóak amik megegyeztek az általuk előző életükben elszenvedett halálos kimeneti/bemeneti lőtt sebbel/ halálos sérüléssel ami csonkolással járt/ shotgun által fejen ért lövés újjászületéskor koponya deformáció/ halál után valamiféle reinkarnációs jel felrajzolása az elhunytra hogy következő életében felismerjék és a jel valóban fellelhető.

Ezek elég érdekes kijelentések mert azt bizonyítanák hogy valóban létezik valamilyen individualitás lelki szinten + azt is feltételezi hogy a karma nem teljesen úgy működik (ha 1általán működik) ahogy mi azt elképzeljük esetleg más erők is közre játszanak. Hisz nem az elkövető születik meg a deformációval hanem az áldozat.

Sok mindenben igazad van 14-es válaszoló.

De ilyen alapon, amit léleknek nevezünk, az biztosan valami "én"?

Attól függ hogy érted a kérdést. Olyan szempontból "biztos" (semmi se biztos) hogy hogyha létezik a lélek az a "fő eszencia" a lényeg azaz te(én).

A mostani emlék/érzés/jellem összesség viszont szerintem nagy részben az "Ego" azaz a mostani inkarnációdnak a kivetülése/tapasztalatai ami persze nem azt jelenti hogy nincs hatása a lelkednek arra hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a jelenlegi inkarnációd(Sőt). Csak szerintem a "fizikai lényed" tompítja/megszűri a lelki mivoltodat (nem tudom jobban megfogalmazni)

Ha pedig úgy érted hogy része vagyunk egyenként egy nagyobb csoportnak/egységnek/létformának akkor valószínűleg ha létezik lélek akkor erre is nagy az esély. Hisz nagyon sok "tan" azt állítja hogy azért reinkarnálódunk hogy megtanuljunk együtt élni 1mással a környezetünkkel és hogy minden téren fejlődjünk stb. Amik elég fontos tulajdonságok egy csoport szemszögéből.

Nem hiszek a reinkarnációban. Abban hiszek, hogy az emlékek öröklődhetnek, illetve hogy rá lehet kapcsolódni a kollektív tudatra, főleg álmunkban. Ez utóbbi többször is megtörtént már velem. Olyankor megálmodok dolgokat, mintha velem és a családommal történne, aztán előfordul időnként, hogy megtudom a hírekből, hogy valóban megtörtént másokkal. Ilyenkor ez egy megérzés. Nem egy előző életemből, hanem a kollektív tudatból. Én abban hiszek, hogy ez az egy életünk van itt a földön. Hogy van-e túlvilág...talán igen. Nem vágyok oda, de itt se érzem jól magam. Én abban bízok, hogy nincs semmi, hogy a halállal minden véget ér.

Egyébként két nagyon durva álmom volt, az egyiket elmeséltem már itt kb. egy hónapja, amikor a Charlie Hebdo elleni merényletet álmodtam meg a merénylet előtt kb. 3-4 órával.

A másik álmom arról szólt, hogy egy színházteremben voltunk a kislányommal és sok emberrel együtt. A színpadon állt a színész és egy cica leugrott a kezéből a nézőtérre és nagy nevetés támadt. Ebben a pillanatban hatalmas szél támadt odakint, sötétbe borult minden, lekapcsolódott a világítás a színházteremben, csak jelzőlámpák égtek a falak mentén. Iszonyatos halálfélelem járt át, mindenki térdre esett, én a testemmel próbáltam védeni a kislányomat. Minden nagyon gyorsan történt, mintha filmet látnék, láttam, hogy egy sokszög alakú teremben vagyunk, láttam sorra a jelzőlámpákat a falakon és egymás után több kétszárnyú ajtót mutatott az álmom a teremben, az ajtón körbeszáguldott a szélén és középen hosszában egy fekete csík, jött a következő ajtó, ugyanezek a képsorok, a fekete sáv körben és az ajtónyílás helyén középen végigfut, mintha azt jelezné, hogy le van zárva, nem lehet rajta kimenni. Őrületes félelmet éreztem és ebből riadtam fel hajnalban, az a fajta álom, ami után rettegek és nem tudok visszaaludni. Van itt egy álomfejtő srác, még neki is megírtam, de nem jutottam közelebb a megfejtéséhez, figyeltem a napi híreket, de még csak hasonló se történt. Pár nap múlva viszont csak azon múlt, hogy nem gázoltak halálra engem és a kislányomat a zebrán, hogy nem indultam el automatikusan a nekünk zöldben, hanem körülnéztem és észrevettem, hogy az egyik autó nem hogy lassítana, hanem gázt adott és átszáguldott a zebrán úgy, hogy ha akkor lelépek, biztos hogy elgázolt volna. Aztán körülbelül egy hónap múlva munkavédelmi oktatáson vettem részt és az előadó mesélt egy fél évvel azelőtti tűzesetről egy szibériai moziban, ahol nem megfelelő tűzbiztos anyagból voltak az ajtók és a hangszigetelt bevonat és amikor tűz ütött ki, mérges gázok szabadultak fel. A mozi ajtajai zárva voltak és a bent lévőket gyakorlatilag hagyták elhamvadni. Valami gyerekelőadás volt és emiatt nagyon sok gyerek is meghalt a mozitűzben.

Itt van róla egy cikk:

[link]

Amikor elmesélte, bevillant az egy hónappal korábbi álmom, ahogy megmutatja az álom a lezárt ajtókat nekem, a fekete sáv, a színházterem, a halálfélelem...

Csak az a fura, hogy én ezt 2018 augusztusában álmodtam és a tragédia 2018 márciusban történt. Nem hallottam róla, nem igazán nézek Tv-t, a híreket is ritkán böngészem. Egy asztrológust megkérdeztem, hogy mi értelme lehet megálmodni egy múltbeli eseményt. Ő mondta azt, hogy valószínűleg akkor rákapcsolódtam a kollektív tudatra.

Szerintem akik hisznek a reinkarnációban, ilyen élményekre alapozhatják a hitüket, de az én élményem nem igazolja a reinkarnációt, hanem pontosan azt igazolja, hogy meg lehet érezni korábban másokkal megtörtént dolgokat úgy is, mintha veled történt volna meg, anélkül, hogy tényleg veled történne meg. Ugyanezt átéltem jövőbeli eseménnyel is. Ez tényleg inkább valami kollektív tudat lehet, egy közös kapcsolódási pont, ilyen értelemben talán tényleg egyek vagyunk. Jobban hajlok a keresztény nézőpontra, hogy az egyetlen Isten lehelete kelti életre az összes élőlényt és talán ezért létezik egy közös egység, amire rá lehet kapcsolódni ilyenkor.

Voltak kisebb megérzéseim is, hozzám közelebbi emberekkel, kutyákkal is. Nem egy kutyám halálát előre megálmodtam, volt hogy a kolléganőmet láttam sírni álmomban, akit különösebben nem is kedveltem és másnap elmesélte, hogy el kellett altatniuk a kutyájukat és volt persze több ilyen is.

És persze szerencsére vannak álmaim, amik soha nem válnak valóra.

A kiemelkedő álmaim, amik 3-4 évente vannak átlagban mostanában, amikből hajnali 5-kor szoktam felriadni és olyan félelmet érzek közben, hogy legszívesebben felébreszteném a férjemet, azok az álmok iszonyat valóságosak, rendszerint váratlanul jönnek, nem rossz lelkiállapotban, nem indokolja az élethelyzetem, mégis látom őket, na azoktól nagyon félek, mert valóra szoktak válni. Egy vígasz számomra, hogy annak ellenére, hogy álmomban általában a családommal történik, a valóságban nem velünk esnek meg, hanem gyakran a világ egész másik pontján idegen emberekkel.

Utolsó az amiről te beszélsz az a Morfogenetikai tér vagy akár a holisztikus univerzum is megmagyarázza az általad említett jelenséget. Ezeknek nem sok köze van a "lélekvándorláshoz".

Azt meg hogy "egyek vagyunk" szinte minden vallás és hitrendszer bizonyos értelemben kimondja, szóval egyáltalán nem mond ellent a reinkarnációnak sőt...

Nem magyarázzák se a halálközeli élményeket se a születési rendellenességek vagy stigmák/jelek kialakulását amik néhány reinkarnációs emlékkel bíró embernél alakul ki.

Továbbá legtöbbször nincs rokonsági kapcsolat a 2 karnáció között tehát nem tudják genetikusan örökölni az emlékeket. Még továbbá ezen reinkarnációs emlékekkel rendelkező gyerekek általában csak 1 életre emlékeznek vissza és azt sem álomban idézik vissza tehát a észlelésük jellege teljesen más mint amit te tapasztaltál.

Még tovább menve azt sem magyarázza ez meg hogy a mély hipnózisban vagy meditációban visszahozott reinkarnációs emlékekben miért pont azt az emléket hozza vissza az adott alanyban a hipnózis/meditáció amelyiket visszahozza és miért nem minden esetben másikat.

Még tovább menve a Médiumokat se magyarázza hogy akkor mégis kivel diskurálnak se azt hogy a testen kívüli élmény az hogyan működik se azt hogy az aurát mi bocsátja ki.

Persze ezekben mind hinni is kell/vagy tapasztalni ahhoz hogy valaki elfogadja érvnek.Én is csak annyit állítok hogy ha ezek a sztorik és állítások amiket felsoroltam mind igazak akkor nagyon nagy rá az esély hogy még nagyon nagyon NAGYON sok kört le kell még futnod a létezésnek ezen a síkján is.

18-as, amit átéltem, az valóban nem magyarázza, de a keresztény felfogás azért ezek közül elég sok mindent megmagyaráz, cseppet sem kevésbé logikus módon, mint a lélekvándorlás tana.

Tehát a halálközeli élmények magyarázhatók akár a keresztény felfogással is, tehát olyankor Istennel, a mennyországbeli dimenzióval és az elhunytak lelkeivel kerül kapcsolatba az ember. Nyilván lehet erre ráhúzni egy lélekvándorlásos magyarázatot is, egyik sem meggyőzőbb a másiknál, de hozzám a keresztény áll közelebb.

Ha nem genetikusan öröklik az emlékeket (én azért nem zárnám ki, hogy ez is lehetséges, hogy a saját őseink emlékei lenyomatot hagynak valamilyen módon a génjeinkben), attól még a "Morfogenetikai tér vagy akár a holisztikus univerzum" magyarázhatja azokat az emlékeket, amiket ugyanúgy érzékel, ahogy én érzékeltem vadidegen emberek múltbeli vagy épp jövőbeli emlékeit, hiszen attól még, hogy úgy álmodtam meg, mintha velem történne, még másokkal esett meg. Lehet, hogy én álomban láttam, mások másfajta módon, pl. hipnózis útján kezdenek ilyen emlékeket felidézni, számomra lényegtelen, a lényeges az, hogy a két észlelés tulajdonképpen ugyanannak tűnik: mások emlékeit/észlelését a sajátomként érzékelem a múltból vagy a jövőből vagy nyilván akár a jelenből is, és akkor ez már sokkal jobban magyarázható a kollektív tudattal, mint a lélekvándorlással, hiszen az én esetemben nem előző életről volt szó, ahogy ez a reinkarnációs emlékeket felidézőknél sem bizonyítható. Tehát az nem bizonyítható, hogy az az ő előző élete, mert ugyanannyi erővel amit ő átélt, lehet ugyanaz, amit én tapasztaltam, hogy rákapcsolódtam mások észleléseire.

A testen kívüli élmény, az aura éppúgy magyarázható a keresztény felfogással is, mint a lélekvándorlással. A kereszténység is azt mondja, hogy nem csak testből állunk, hanem van lelkünk is, ami ki tud lépni a testből. Azt viszont nem tanítja, hogy bele tud szállni más testébe. Megszállottság leginkább démonoktól jöhet a keresztény felfogásban, tehát amikor egy másik lélek vagy szellem használja valakinek a testét. Azt állítja, hogy a testünk porrá lesz, de a feltámadásnál Isten újjá teremti és ez csak egyszer történik meg. És az a test már romolhatatlan lesz, amin nem fog az idő, az öregség, a betegség, mert nem lesz többé halál. És a lelkünk ebbe a feltámadt testbe száll bele a feltámadáskor. A halál és a feltámadás közt pedig a lelkünk test nélküli állapotban lesz abban a másik dimenzióban. Nem enged visszatérést, nem ad több esélyt, csak ezt az egy életünket arra, hogy megtanuljuk azt, amit meg kell tanulnunk.

A szellemidézést kifejezetten tiltja a keresztény hit. Keresztény körökből, a Bibliából, de akár itt az ezotéria rovatból is megerősítik mások is, hogy a szellemidézés nagyon veszélyes mulatság. A keresztény tan szerint olyankor nem a megidézett halott társalog, mert Isten nem enged kapcsolatot az élők és a holtak világa között, hanem démonok veszik fel a halottak szerepét és velük társalog a Médium. Tehát hogy kivel társalog, arra van magyarázat a keresztény hitben.

Számomra a testen kívüli élmény is abszolút összeegyeztethető a keresztény hittel, hiszen a végén ott is kiszáll a lélek, arra vonatkozóan nem emlékszem a Bibliában, hogy halál előtt is megtörténhet ilyesmi, de ellent sem mond neki, mert miért ne történhetne meg. Abban biztos vagyok, hogy nem szabad ezt hobbiként űzni, mert a lélek nélkül a test meghal, tehát veszélyes játék lehet, ha valaki erre képes akarattal.

A stigmákra, jelekre valóban nem tudok magyarázatot adni a keresztény felfogásban, bár annyira jól nem ismerem, hogy miről van szó.

De az összes többi felsorakoztatott bizonyság, ami a reinkarnáció mellett szól, teljesen jól megmagyarázható a keresztény hitrendszerben is, mert annak sem mond ellent a kollektív tudat, sem az, hogy látomások is történhetnek az emberrel ilyen-olyan természetfeletti módon.

Én nem vagyok már egyik oldal elvakult híve sem, régebben keresztény voltam, ismerem a Bibliát A-Z-ig, bár már vagy 20 éve nem olvasom, én elvesztettem a hitemet, de igazából egyáltalán nem gondolom azt, hogy nekem mindenáron tudni kéne ezekre a válaszokat. 20 évesen még mindent tudni akartam, aztán idővel rájöttem, hogy minél öregebb vagyok, annál kevésbé vagyok biztos bármiben is.

Nekem teljesen jó az is, ha a vége után nincsen semmi, csak az örök pihenés.

Igazából egy kis utánakutatás után már az is erősen megkérdőjelezhető hogy az eredeti keresztény vallás "elődje" miben hitt nagyon sokan azt állítják hogy eredetileg az újjászületésben .Csak érthető okok miatt azzal annyira nem lehetett jól irányítani a "nyájat" így változtatni kellett a hitrendszeren. Sőt még a mai bibliában is maradtak erősen megkérdőjelezhető "passzusok". 1kis netes kutatás után ezek is könnyen fellelhetők.

Továbbá én nem írtam eléggé körül a hipnózisos/meditációs és egyéb reinkarnációs jelenségeket. De most kicsit bővebben kifejtem hogy miért nem magyarázza a morfogenetikai tér.

1. Több olyan esetet találtak ahol a reinkarnációs emlékkel bíró egyén erőszakos halált halt és az új karnáció magán viselte azt a sebhelyet valamilyen formában. pl: lőtt seb bemeneti és kimeneti nyoma, Eldeformálódott koponya shotgun lövéstől, csonka kézfej halálos vágási/csonkítási sérülés miatt.

2. Egyes helyeken szokás megjelölni a halottakat hogy felismerhessék őket következő életükben. Na már most ezeken a helyeken van hogy valaki a már említett "reinkarnációs" emlékekkel "születik" és ha ez nem lenne elég még az előző karnációjának a testére tetovált/rajzolt minta anyajegyként megtalálható pont ott ahol a rajz/tetoválás volt a testen. Ehhez még az is hozzájön hogy egy ilyen esetnél egy férfi volt a jelenlegi inkarnáció aki előző életében elmondása szerint nő volt aki férfiként akart újjászületni mert irigyelte a férjét hogy szeretőt tarthatott maga mellett. Na már most ugye bár sikerült neki férfiként leszületnie viszont ugyan úgy a férfiakat szerette még mindig.(karma?)

3. A meditációs/hipnózisos/vagy sima reinkarnáció emlékes eseteknél a megtapasztalt emlékből kiderülnek jelenlegi fóbiák. Na ilyen embert pl személyesen is ismerek. Ő pl elmondása szerint emlékezett arra hogy hajók süllyednek körülötte és valami tenger/óceán vízén lebeg. Soha nem tudott megtanulni úszni és nem tudja miért mert konkrétan fulladásos emléke nem volt. Viszont ő valamilyen szinten ezós volt mert elment 1szer valamilyen "sámánhoz" aki elmondta neki hogy egyszer előző életében vízbe fulladt.

Továbbá vannak olyan esetek méghozzá igen sokszor (egyesek azt mondják azért mert léteznek lélekcsoportok) amikor a meditációs/hipnózisos reinkarnációs emlékkel bíró ráismer az előző emlékéből egy előző szerettére. Pl. egy nő aki azt állította hogy a mostani férje máglya általi halálra ítélte egy előző életében.+ vannak olyan esetek amikor pl szülő arra emlékszik (vagy fordítva) hogy a gyereke egy előző életben az ő szülője vagy akár párja volt(kínos).

Továbbá van olyan eset is ahol érdeklődési kör átöröklődött. Azaz a srác előző életében állítólag ii. világháborús pilóta volt aki bevetés közben halt meg. Voltak is ebből gondok gyerekként a szülők elmesélése alapján. Na már most ez a gyerek ma már felnőtt és semmire nem emlékszik ezekből az emlékekből...viszont ma már az amerikai légierőnél pilóta.

4. Ahogy írtam a te észlelésed teljesen más mint a reinkarnációs emlékek.

Hisz te 1 adott történésre emlékszel vissza egy adott információra/gondolatra stb. a morfogenetikai tér is erről szól. Nem arról hogy egy adott témára ráállsz (valaki élete) és onnan szeded le az infókat irányítottan. Volt/van 1 dagadt kölyök aki szintén állítólag emlékezett egy 50 évvel ő előtte lévő életre. Na már most a kölyök olyan dolgot is jól tudott az emberről ami még a hivatalos okiratokban is el volt írva.(születés) Csak erről az ember életéről voltak emlékei (többieknek is) + elmondása szerint még egy ma már nem létező üditő ízére is emlékezett (az volt a kedvence) és nagyon vágyott rá ebben az életében is.Tehát ismételten átöröklődött valamiféle "jellemvonás".Továbbá semmiféle vérbeli kapcsolat nem volt a 2 személy között. Ez a 2 észlelés fajta teljesen más ugyan úgy ahogy a testen kívüli élmény is más. Még olyan eset is volt ahol egy házaspár kislányát halálra gázolta 1 autó. Apuka pedig megálmodta hogy ez a lány egy ikerpárként fog újjászületni. Na már most tényleg született egy ikerpár akik olyan dolgokra emlékeztek ami az előző lánnyal esett meg és mindennek tetejében rettegtek az autóktól.

"Isten nem enged kapcsolatot az élők és a holtak világa között."

Na akkor a keresztény hit ezzel ki is lőtte a halálközeli és a halál előtti élményt. Hisz 1iknél egy még csak haldokló (de azt eléggé aktívan tevő) találkozik valamilyen szerettével vagy egy útmutatóv figurával/segítővel és néha olyan információval jönnek vissza aminek az észlelés előtt nem voltak a tudtában.

A másik esetben meg a halála előtt lévő öreg/beteg ember (szintén haldokló de nem annyira aktívan) szintén sokszor egy már elhunyt rokont lát és az észlelés után több dolog szokott történni.

1. ha eddig félt az illető ezután teljesen megbékél a halállal

2. Megszűnik a fájdalmuk

3.Kigyógyulnak a megmaradt rövid időre a betegségükből: demencia,kóma stb. és el tudnak köszönni a szerettüktől

4.Rövid időn belül elhunynak.

Na már most kétlem hogy egy démon ilyen segítőkész lenne és visszakozni se kezdjünk hogy akkor most néha isten mégis csak engedi a szellemeket "rosszalkodni".

Továbbá ilyen észleléseknél volt olyan aki arról számolt be hogy egy régi már halott ismerőse (meg az anyja is de ő most nem számít) várta valamiért

a halálközeli élményben ami azért volt fura mert biztos volt benne a haldokló hogy ez az ismerőse a leélt élete miatt a menybe nem kerülhetett. És az észlelés túlságosan is nyugodt/békés volt a pokolhoz/limbo-hoz.

Továbbá nővérek beszámolójából is az jött le hogy ezek a halál.k.élmek. átélői vallástól leélt élettől függetlenül SZINTE mind megbékélnek az érzékelés után. És azok akiknek az élmény negatív volt azok se voltak egy specifikus csoportba sorolhatóak csak egy valamit lehetett elmondani róluk hogy nem voltak hajlandóak "úszni az árral".

"Nem enged visszatérést, nem ad több esélyt, csak ezt az egy életünket arra, hogy megtanuljuk azt, amit meg kell tanulnunk."

És én szerintem HA létezik lélek ezért az egyik legpocsékabb verzió a túlvilágra.

Konkrétan lutri az egész. Ha leszületsz pl:1 királyi család sarjaként akkor igazából ha nem teszel direkt aktívan azért hogy rossz ember légy semmi nem kényszerít téged arra hogy bármi negatívat kelljen cselekedned vagy megtapasztalnod.

Ha viszont leszületsz a világ legnagyobb nyomornegyedeinek egyikébe akkor konkrétan már akkor pokolt érdemelsz ha csak azért aktívan teszel hogy te vagy ne agy istent a család többi 8 tagja életben maradhasson.

Nem beszélve a súlyosan értelmifogyatékosokról akik kb semmit nem képesek megtanulni/tapasztalni vagy a végtagok nélkül született ember stb. sorolhatnám.

Tehát szerintem ezért ez az egyik legócskább megoldás főleg hogyha az isten "egy minden ható/tudó mindenkit szerető entitás. Na már most egy ilyen entitás nem hozna létre egy ilyen ócska rendszert vagy ha igen akkor nem minden ható/tudó és leginkább nem mindenkit szerető.

Ellenben a reinkarnációnál ott van a karma ami nem büntető hanem tanító jelleggel létezik és a + dolgok is visszajönnek nem csak a - ok. Továbbá attól függ hogy melyik irányzatban hisz az ember de amelyik szerintem a legelképzelhetőbb/értelmesnek tűnőbb az az hogy a tanulás/fejlődés az oka a leszületésnek. A végcél (ha van) megint csak attól függ kit kérdezel.

Végszó: Ezért nem tartom a reinkarnációt/reinkarnációs emlékeket és a Morfogenetikai teret "egy témának" és ezen okokból gondolom azt hogy amit Írtam nem "teljesen jól megmagyarázható a keresztény hitrendszerben".

"Nekem teljesen jó az is, ha a vége után nincsen semmi, csak az örök pihenés."

Hát ha nincs semmi ezután akkor tökmindegy hogy nincs semmi ezután hisz nem fogod tudni észlelni tehát azt az állapotot nem nevezném se öröknek (hisz az valami) se se pihenésnek (hisz az is valami).

De hogy Laár András buddhista szavait idézzem egy link által: https://www.youtube.com/watch?v=IEDzFLSKY-I