Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

Első lépés, hogy elérj abba az állapotba, ami a relaxáción túl van. Kizárod a külvilágot, felfüggeszted az érzelmek, és gondolatok folyamatát.

A második lépés, hogy megtöröd ezt az állapotot, de csak annyira, hogy a figyelmedet összpontosítsd, lehetőleg a homlokod mögött annyira, hogy már ne legyél tudatában/ne érezd, hogy a homlokod mögött vagy. Mintha az a pont, amibe a figyelmed sűrítetted lenne a teljes tér, amiben aktuálisan létezel. Mindkét lépés fontos, mert másként olyasmit fogsz látni, amire vágysz, vagy valamit külső befolyásra, nem pedig azt, ami valóságos. Ez után kezdődik a tényleges feladat. A tér, amit az összpontosított tudatod alkot mostantól a természet. Ezt határozott döntésként kell kijelentened. Ne vizualizáld, hanem hagyd, hogy a döntésed hatására magától bontakozzon ki a kép. Ez azt jelenti, nem te képzeled el a teret, hanem a tudattalanból merül fel a képe. Természet alatt bármi érthető, mező, patak, erdő, hegyek, felhős égbolt, tenger, bármi. Ha felmerül a kép, ne próbáld meg módosítani, még akkor sem, ha egy tanyát látsz, vagy bármi hasonlót. Mivel tudod, hogy mit keresel, ezért ezen a ponton csak annyit kell "mondanod" hogy gyere, vagy hogy mutasd magad. Nem tudom mi a neve ennek az állatos dolognak, ezért én állati énnek, állati tudatosságnak szoktam nevezni magamban, de az biztos, hogy nem kísérő, vagy védőszellem. Öcsémet vezettem, neki könnyebb volt a dolog, ő csak egy részét látta az állatnak, de erről fel lehetett ismerni. Amint hívtad, csak arra kell ügyelned, hogy megtartsd a koncentrációdat, és ne próbálj meg semmit módosítani. Mivel ez egy belső párbeszéd a tudatod egy részével, ezért csak akkor nem fog megjelenni semmi, ha a)-tévedtem, nincs mindenkinek ilyenje, b)-nem sikerül megtartanod a koncentrációt, vagy pedig c)-nagyon nem megfelelő a módszer, amit kigondoltam. A d-z lehetőségeket sem zárom ki, de más most nem jut eszembe.

Ha valami megjelenik ezen a ponton, azt el kell fogadni abban a formában, amiben megjelenik, egyelőre. Ezen a ponton tudatosítani kell, hogy mit látsz, és ha kommunikációt kezdeményez, erre összpontosítani. Hagyhatod a környezetet eltűnni, már csak az állatra kell koncentrálni. Ha tudsz vele kommunikálni, akkor kiderítheted, a személyiséged, és tudattalanod mely részei viselik az állat jellegét. Én próbáltam nevet adni először a sajátomnak, de fölösleges volt, mert nem külön entitásról van szó, és semmi haszna nem volt, hogy legyen neve. Ez a meditáció a legjobb lövésem arra nézve, hogyan lehet az állati ént felismerni. Ugyanakkor fontos, hogy ez nem azonos az ember állatias ösztöneivel, állatias részével. Az az emberállat, az ember legalacsonyabb tudatossági szintje. Ez alapvetően eltér tőle.

Akkor a büszkeség, szabadság igénye lehet a személyiségben az, amihez kapcsolódik. valószínű, hogy a szemed az elsődlegesen használt érzékszerved, azaz erre hagyatkozol leginkább. A sas is elég használhatónak tűnik például belső utazásokhoz. Ugyanakkor ha úgy csináltad a módszert, ahogy leírtam, akkor meditáltál. Képes vagy a kiürítésre, és koncentrációra.

Amennyiben tényleg ez az állat kapcsolódik a személyiségedhez, próbálj meg kommunikálni vele, és vezetőként használni a tudattalan felderítésére. Valószínűleg más részekhez férsz hozzá, mint én a magaméval.

Azt nem említettem, mert eddig még nem volt fontos, hogy három dolgot nem szabad csinálni. Nem szabad szolgaként kezelni, és lekezelőnek lenni vele, és nem szabad teljesen különállóként kezelni sem. Harmadszor pedig nem szabad megalázkodni előtte, nem egy magasabb entitásról van szó. A kommunikáció úgy fog jól menni, ha kellő tisztelettel, de egyenrangúként történik. Olyasmi, mint amikor a belső hangoddal folytatsz párbeszédet.

Emellett at mondtad, nem szoktál meditálni. Ha végigcsináltad a lépéseket, főképp az első kettőt, akkor sikeresen meditáltál, olyan gyakorlatot végeztél, ami a mágikus műveletek hatékonyságát növeli.

11111616, értem, akkor te intuíció alapján ítélted meg a totemállatot. Külső szellemi lényként gondolsz rá, vagy mint a saját részed? Én sokáig gondoltam, hogy az oroszlán lehet a totemállatom, vagy szellemi állatom, mert többször találkoztam velük álmomban, és egyszer oroszlán alakban győztem le egy sárkányt. Azóta már tudom, hogy miért oroszlán szerepelt az álomban, de ez több mint 10 éve történt, akkor még kevesebbet tudtam az álmokról.