válasza:A kísérlet a következő:
Google Earth. Ha megnézed egy gömb felületet mutatnak. Ha a föld valójában sík lenne, és egy gömb felületre terítenék ki, akkor kéne legyen olyan pont, ami a gömbön szomszédos, a síkban viszont nem.
Ilyen pont viszont nincs.
Tehát indirekte bizonyítottuk hogy a Földgömb ábrázolás helyes.
válasza:-- „Az internet és a telefon nem éppen egy bonyolult eszköz, hiszen ide is tudtál írni.”
Az 1500-as évekbe internet és telefon sem állt rendelkezésre, mégis kijelentették a bolygó már pedig gömb alakú. Mostmár nehezebb ezt bizonyítani és modern eszközökhöz kell folyamodni?
-- „A légkörben se szórodik meg annyira a fény, hogy az egyik fele teljes árnyékba legyen. A légköri magyarázat akkor lenne hihető, ha olyan sűrű anyag lenne a légkör, hogy a fény jelentős részét el tudja nyelni. Ehez majdnem egy szilárd test kellene, ami meg ugye nem lehetséges, hiszen látod a napot.”
A laposföld modell szerint a nap kisebb, pontos helyéről - a búrán kívül vagy belül található - nincs információ, azonban méretbeli különbsége és körpályát leíró mozgása magyarázza a napszakok váltakozását.
-- „De a lapos föld esetén nincs egy konkrét bizonyíték se. De a gömb földre van.
De ha ennyire kötekedni akarsz, mondj egy olyan dolgot a lapos föld igazolására amit én itthon meg tudok csinálni... Figyelek...”
A laposföld témát egy 'Mi lenne, ha?' kérdéshez kell hasonlítani; 'Mi lenne, ha nem a gömb modell létezne?' alapon kezdődött. Van pár kísérlet, melyet laposföld 'hívők' elvégeztek, azonban nem rendelkeznek akkora tudáskörrel, hogy pontos modell kapjanak, vagy bonyolult eszközökkel pontos kísérleteket végezzenek.
-- „Google Earth”
Maradjunk az 1500-as éveknél, ott ilyenre nem volt lehetőség.
válasza: válasza:Ezt még mindíg nem tudom elképzelni. Ha egy led izzót használsz mint fényforrás (1db kis teljesítményű led) és egy nagyobb lapos tárgyat akarsz megvilágítani a másik fele akkor se lesz teljes sötétben, körpálya ide vagy oda. De ha jól rémlik a lapos földesek általi föld jóval kissebb mint a gömbföldeseké, szóval a 2 test lehet arányosan csökkent is.
Körbe hajózták a földet, gravitációval való kísérlet, északi és déli sark, napszakok változása, csillagászat, iránytű, térképek megalkotása, repülő felfedezése.
Rengeteg eszköz, kísérlet és minden más kellett ahhoz, hogy be tudják bizonyítani a föld gömb alakját, de egyik se azon alapult, hogy az utlosó paraszt a kerbe bizonygassa. Ez tényleg olyan, hogy van aki felfedezte, bebizonyította és kész. Ez tény. A router által küldött vezeték nélküli jelről se tudsz megbizonyosodni a saját szemeiddel, de még is tudod, hogy van. Az áramot se látod a konnektorba még is tudod, hogy van. Nem akarod megkeresni és kísérletezni vele.
A gömb föld elmélet nagyban van bizonyítva. A lapos földesek meg pár kilóméteren belül le teszteltek mindent a föld lapos. Menj ki a kertedbe és tedd le a víz mértéket, ha egyenes lesz akkor már meg is cáfoltad a hegyek létezését?? Hiszen a te kertedbe nincs akkora görbület ami a gömb földre utalna, de olyan emelkedő se, ami hegyre utalna.
Na làtod?? Haladunk.
Nézz jó alaposan körbe, esetleg imitt amott áss egy egy gödröt. Találtál sós vizet?? Na látod az óceán és a tenger is kamu.
Áss egy jó mély gödröt, találtál valamit?? Ha jól sejtem max talaj vizet. De ha az sem akkor az is kamu, mint a kő olaj, mindenféle bánya és az egész evolúció elmélet is.
Na látod, mindent be tudtál bizonyítani a kertedben mint egy igazi lapos föld hívő. Hiszen, ha ott nálad nincs az adott dolog pár kilóméteren akkor az már kamu.
-- „Ezt még mindíg nem tudom elképzelni. Ha egy led izzót használsz mint fényforrás (1db kis teljesítményű led) és egy nagyobb lapos tárgyat akarsz megvilágítani a másik fele akkor se lesz teljes sötétben, körpálya ide vagy oda. De ha jól rémlik a lapos földesek általi föld jóval kissebb mint a gömbföldeseké, szóval a 2 test lehet arányosan csökkent is.”
Teljes sötétség nincs, a hold megvilágítása miatt. A búra egy félgömb alakot formál; az esetben ha a nap ill. a hold ezen kívül helyezkedik el a fényt megtöri és beigazolódik, hogy az egyik részen világos, míg másik részen sötét a bolygó.
-- „Körbe hajózták a földet, gravitációval való kísérlet, északi és déli sark, napszakok változása, csillagászat, iránytű, térképek megalkotása, repülő felfedezése.”
Ezekkel csak annyi a gond, hogy a laposföld modellnél is működnek. A déli sark pontos helye valójában körkörös alakban a sík szélén helyezkedik el; A csillagok létezhetnek a búrán kívül is; A térképek pedig csak egy emberi kitaláció művei.
-- „Rengeteg eszköz, kísérlet és minden más kellett ahhoz, hogy be tudják bizonyítani a föld gömb alakját, de egyik se azon alapult, hogy az utlosó paraszt a kerbe bizonygassa. Ez tényleg olyan, hogy van aki felfedezte, bebizonyította és kész. Ez tény. A router által küldött vezeték nélküli jelről se tudsz megbizonyosodni a saját szemeiddel, de még is tudod, hogy van. Az áramot se látod a konnektorba még is tudod, hogy van. Nem akarod megkeresni és kísérletezni vele.”
Vajon miért kell ennyi kísérlettel magyarázni? Nem lenne elég 1, amely egyértelműen kimondja a Föld alakját? Azért kell ennyi kísérlettel, mivel valamit rejtegetnek e dolog mögött; ha valóban a geoid alak érvényesülne nem kellene 20 kísérlet ehhez; és nem a hajókkal példálóznának ha bizonyításra kerül a sor.
-- „Nézz jó alaposan körbe, esetleg imitt amott áss egy egy gödröt. Találtál sós vizet?? Na látod az óceán és a tenger is kamu.
Áss egy jó mély gödröt, találtál valamit?? Ha jól sejtem max talaj vizet. De ha az sem akkor az is kamu, mint a kő olaj, mindenféle bánya és az egész evolúció elmélet is.
Na látod, mindent be tudtál bizonyítani a kertedben mint egy igazi lapos föld hívő. Hiszen, ha ott nálad nincs az adott dolog pár kilóméteren akkor az már kamu.”
A napfény szögéből, a nap tükröződéséből lehetne következtetni a Föld gömb alakjára (pl. napórák); vagy ha annyira kizárólagosan csak a mai modern eszközök állnak rendelkezésünkre ennek bizonyítására; egy kertben lehelyezett mérőeszköz - mai pontosságával - érzékelnie kéne a 'kis' mértékű görbületet, ha már az atommagig is sikerült eljutniuk a tudósoknak.
-- „Egy átlagos otthonban található eszközökkel, meg utazások és mérések nélkül ez nem könnyű.
De ha nem is fogadod el, egy pillanatra próbáld elképzelni, hogy a Föld gömb alakú. Nyilván akkor a Föld minden pontján más irányban látsz, ami az egyik helyen a fejed fölött látszik, az a másikban 45° magasságban, a harmadik ponton a horizont szintjén, a negyedik ponton meg egyáltalán nem látszik.”
-> Miért nem könnyű? A laposföld-bizonyításokhoz sem kell sokat utazni; a Balatonnál lévő kísérletben sem látszott a gömb alakot megkívánó görbület.
-- „Ha a Föld lapos, és a csillagokat közelinek vélelmezzünk, akkor is megvan ez a szögeltérés, de csak adott intervallumon belül. Ha a Föld átmérőjét 1 egységnek vesszük, és a csillagok 1 egységre tesszük, akkor ami a Föld – mint sík – középpontjában van, az a Föld széleiről kb. 26° magasságban látszik, a Föld többi pontján valahol 26° és 90° között. Ha a csillagokat 10 egység távolságra tesszük, akkor 87° és 90° között. Ha a csillagok magasságát 0,1 egységnek vesszük, akkor is bárhonnan nézve 11° felett látszik az adott égi objektum. Ha a csillagokat 3 méter magasságra is vesszük – ami nyilván hülyeség, mert ha székre állnék elérem –, akkor a maximális ez a szögeltérés az egyes nézőpontok között, majdnem 0° és 90° közötti, de mindig a horizont fölött kell látszódnia.”
-> Az általam helyesnek tartott laposföld modell szerint, - a már előbb említett félgömb alakú - búrán kívül helyezkednek el a csillagok. Ezekről egyetértett megállapodás, hogy méretük - jelenlegi tanulmányokhoz képest - kisebb. Mint már korábban említettem, a búrán belül és kívüli elhelyezkedést pontosan nem tudni, hiszen senki nem járt elég magasan, hogy mindezt kellően megfigyelje. Illetve távcsövek segítségével se kaphatunk pontos képet, ha a búra átlátszó. Ennek alapján - saját véleményem szerint - a búrán kívül helyezkednek el a csillagok; a búra megtöri a fényüket így különböző területeken lehet látni, vagy épp ellenkezőleg.
-- „Össze lehet vetni a Nap és a Hold helyzetét a csillagokhoz képest is. Az is egy érdekes dolog.
Oké, nehéz elutazni Ausztráliába, vagy Dél-Amerikába, de bizonyára ott is vannak lapos föld hívők, lehet velük beszélgetni. Ők pl. látnak az égbolton egy csillagképet, amit úgy hívunk, hogy a Dél Keresztje. Ők látják ezt, mi nem. Mi meg látunk egy Göncölt, ők meg nem. Hogy lehet ez? Ott a Stellarium nevű program. Megmutatja az égbolton a csillagok, a Nap, a Hold, a bolygók helyét bármelyik kiválasztott helyről és időpontban. Meg kell nézni – sok lapos Föld hívő van a világon, ez nem nehéz –, hogy az ezáltal látott kép összhangban van-e azzal, amit az égen látni. Ha igen, akkor a Föld közel gömb alakú, mert a Stellarium modellje ez alapján számol, és nem lehet lapos. Ha nem stimmel, az meg már szerintem kiderült volna, olyanok által is, akik nem lapos hívők, csak azt látják, hogy a program „hibás”.”
-> A fentebb vázolt modell alapján erre is választ kapunk. A búra miatt a csillagok, csillagképeik különbözően látszhatnak; a búra félgömb alakja magyarázza ezt is.
A továbbiakra később válaszolok.
válasza:#36
A sok kísérlet az nem feltétlen a gömb föld bizonyítására szolgált. Pl a gravitaciónak semmi köze a föld alakjához. De ugye a gravitaciót is tagadják a gömb földesek, mert nincs gravitáció, vagy egy sík lap amin csak úgy vagyunk és kész. A tárgy leesik, de gravitáció az nincs. Ezt nem igazán értem, hogy hogy értik, mert ugye valami erő csak lefele nyom minket. De a gravitáció létét is tagadják.
Sajnos nincs rá olyan mérő eszköz amivel tudnál rövid távon bizonyítékot nyerni. Hiszen a dombok létezését látod, szóval semmi esetre sem lehet teljesen sík a felület, így se a gömb se a lapos formát nem tudod bizonyítani. A laposföld hívők, például a hortobágyi síkságot hozzák, hogy ott se látszik a görbület, meg a balaton víze se görbül, meg a repülési utvonalak és konkrétan ki is fogytak. Elméletük az van mindenre, de nincs gidolgozva, nincs meg a mértje és a hogyanja. Kinek állna érdekében több milliárdos kutatásokat finanszírozni és a tudósok zsebét tömni, hogy hallgassanak róla, hogy a föld lapos?? Ha kiderülne, hogy valóban az, nem lenne belőle botrány, hiszen engem sem annyira érdekelne, hogy lapos vagy egy gömb földen élem az életem és dolgozok a semmiért. A több milliárd emberből csak pár 100ember érintene, akik földgömböket gyártanak és aki ezt eladja. De semmilyen más ipar ágat nem érinte. Semmi köze nem lenne a szegénység felszámolásához, a háborúk megszünéséhez. Senkinek nem állna érdekében ilyen információt vissza tartani. Annyi lenne, hogy a tudósok a homlokukra csapnának, hogy bazzeg, tévedtünk. De ez gyakran előfordul, pl az agy kutatásoknál, nem dől össze tőle a világ.
De ezek mind mind tanult emberek, akiknek kb 1 szavát se értenéd csak a kötőszókat. De van a Pista meg a Józsi aki lerakta a víz mértéket és meg állapította, hogy "Hát ez biza lapos". Azóta is egy egy pálinka fölött gyártják az elméleteket. Ausztrália?? Nem is létezik... Nincsennek is olyan emberek, csak színészek. Űrprogram?? Há nem létezik. Műhód?? Olyan nincs. Iránytű?? Há mutat az, csak nem a sarkokra, hanem a lapos főd közepe felé, ezé csalókás.
Én meg váltig állítom, hogy Jézus egy néger transz nemű ember volt és ráadásul alkoholista is. Egyszer fürdött csak 30 éves korába, akkor is egy másik embernek kellett a víz alá nyomnia. Annyira utált fürdeni, hogy megtanult inkább a vizen járni. Mindenféle perverz szex játékokban benne volt, az egyik szado-mazo játék rosszul sült el és ebbe halt bele.
Amit most leírtam ez is egy kitaláció, de legalább volt benne értelem és részben tényeken alapul. De a lapos föld elmélet min is?? Pár ember nem látja, hogy görbül.
Én soha életemben nem láttam tengert, medvét, farkast, áramot, wifi jelet, rádió hullámot, oxigén molekulát, baktériumot, vírust, eső erdőt, ferrarit, bálnát, delfit és még rengeteg mindent. De azért mert én nem láttam és lehet soha nem is fogok akkor az már nem is létezik?? Soha életemben nem fogok tudni meggyőződni a bálnák, cápák vagy a mély tengeri élőlények létezéséről, de akkor már kitaláció az egész??
válasza:Egy norbális, objektív ember már rég felfogta volna, hogy hülyeség a laposföld, nincs ellenérve azon kívül, hogy minden, ami az ellenkezőjét bizonyítja, csalás.
Ez nem kérdés. Ez sima viral marketing a laposföldes idiótáknak toborzási céllal.
Don't feed the troll.
válasza:#37:
Sajátos egy privát üzenetet a közösbe becitálni, azért ezzel óvatosan, mert ez nagyjából a magántitok megsértése, de spongyát rá, én nem haragszom érte. Nos nézzük…
> Miért nem könnyű? A laposföld-bizonyításokhoz sem kell sokat utazni; a Balatonnál lévő kísérletben sem látszott a gömb alakot megkívánó görbület.
Azt is írtam, hogy nehéz ezt pontosan mérni. A Balaton nem feltétlenül vízszintes, az északi szél hajlamos a vízszintet magasabbra emelni a déli parton. A kísérlet részleteinek majd lehet, hogy a kedvedért utánanézek, nem tudom mennyire rögzítették a szélsebességet, mennyire számoltak ennek a hatásaival, mennyire számoltak egyáltalán a fényforrás a fény beérkezésének magasságával.
> Ennek alapján - saját véleményem szerint - a búrán kívül helyezkednek el a csillagok; a búra megtöri a fényüket így különböző területeken lehet látni, vagy épp ellenkezőleg.
Ennek a fénytörésnek a matematikai modelljét kellene először megalkotni, mert az eléggé sajátos fénytörés, hogy a lapos Földkorong közepén látszik egy csillagkép – pl. a Göncöl –, ami a korong széleinél nem. És viszonylag magas szögben, minél északabbra mész, annál inkább. Ezt még talán ki lehet magyarázni. Azt már kevésbé, hogy a délinek részen, ami a korong alakú Földön egy külső sáv, mindenhonnan látszik az Oktáns csillagkép (az van kb. pont déli irányban). Megint csak minél délebbre mész, annál magasabban. A kulcs itt az, hogy ez a csillagkép mindig az északi iránnyal ellentétes irányban látszik – a lapos Föld esetén ez a középponttal ellentétes irány – ezt meg kissé nehéz lesz fénytöréssel modellezni. De ha valaki tud egy épkézláb matematikai modellt felírni erre, akkor lehet miről beszélni. Ennek hiányában aligha.
Mutatom mire gondolok: [link]
Az elterjedt lapos Föld ábrázolásban látható egy-egy pontról, hogy az északi Sarkcsillagot (türkiz) milyen irányban és magasságban lehet látni, illetve az Oktáns csillagképet (narancs) milyen magasságban és irányban lehet látni. Most akkor jól jönne valamiféle modellje annak a fénytörésnek, ami ilyen furcsa és drasztikus módon működik.
Az meg megint érdekes kérdés, hogy a csillagok forognak a Föld körül. Az éjszaka során csillagképek kelnek fel, és nyugszanak le. Ráadásul egy év alatt körbejár, hogy mondjuk 0:00-kor éppen melyik csillagkép kel fel. Hogy most a burán kívül, vagy hogy történik mindez, az lényegtelen, de valahogy a bura torzulását csak nem sikerül ez alapján megfigyelni, pedig elvileg kellene látnunk.
Az is hab a tortán, hogy ennek a napi forgásnak a középpontja szépen látszik, itt északon ez a Sarkcsillag: [link]
Ja, csakhogy ennek az égen a magassága valahogy pont az északi sarktól vett távolságtól függ, viszont mindig északi irányt jelöl ki. Oké, ha a csillagok nincsenek túl magasan akkor is megvan ez a hatás. De az egyenlítőnél ez pont a horizont síkjára esik. Azt nehéz kimagyarázni. Délebbre is van egy ilyen forgástengely, az meg megint ahogy egyre délebbre megyünk, annál magasabban látszik az égen, de pont a forgástengely másik oldala látszik. Ezt is ha valaki egy épkézláb matematikai modellel felírja, azt megtapsolom.
Meg lehet itt is méricskélni. Az Északi-sarkon ez a középpont – a Sarkcsillag – pont a fejed felett van. Nagyszerű. Mondjuk a Spitzbergák Longyearbyen városából nézve, ami az Északi-sarktól 1810 km-re van, 78,21° magasságban látszik. Nagyszerű, van a Föld lapos, akkor van egy derékszögű háromszögünk, aminek van egy oldala és egy szöge, tudunk magasságot számolni:
tg(α) = h / d
Ahol az α a szög, amilyen magasan látszik a Sarkcsillag, a d a távolság az Északi-sarktól, h a Sarkcsillag magassága.
h = d * tg(α)
Kijön, hogy a Sarkcsillag magassága 8671 km.
Jó, azért számoljunk tovább…
Nézzük mit látunk a Finnországi Oulu városában, ami 3306 km-re van az Északi-sarktól. 65,02° magasságban látszik a Sarkcsillag. Osztunk, szorzunk, kijön, hogy a Sarkcsillag magassága 7096 km. Azért ez jelentős különbség.
Nézzük Varsót. 4710 km-re van a sarktól, a Sarkcsillag 52,22°-ra látszik a horizont felett. Számolunk, kijön, hogy a Sarkcsillag 6076 km magasan van.
Budapest: 5231 km-re a sarktól, a Sarkcsillag 47,48° magasságban, a Sarkcsillag számolt magassága: 5704 km.
Húzzunk bele…
Kairó: 7206 km-re a sarktól, a Sarkcsillag 30,05° magasan látható. A Sarkcsillag számolt magassága: 4168 km.
Lagos (Nigéria fővárosa): 9695 km-re a sarktól, a Sarkcsillag 6,45° magasan látható, a Sarkcsillag számolt magassága: 1096 km.
Na erre ha valaki ad valami olyan törési modellt, ami ezeket a számokat hozza ki, akkor beszélhetünk Lapos föld elméletről. Addig maximum Lapos föld meséről, vagy Lapos föld fantasy-ről tudunk beszélni. Egyébként érdekes, hogy ha azt feltételezzük, hogy a Föld gömb alakú, akkor mindjárt minden számítás összevág, és az jön ki, hogy a Sarkcsillag baromira messze van, az onnan érkező fény mérési pontosságon belül párhuzamosnak tekinthető. (Nota bene a Sarkcsillag mért távolsága a „hazugsággyár” mérései szerint: 4 billió km.)
És ez még csak a kezdet… :-) A folytatás hamarosan, csak a számolgatás örömére…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!