Az evolúció végső bizonyítéka, racionálisann gondolkodásra ösztönzi az ezotériásokat?

"arról a "mutációról" van szó amit a evo ökörség motorjának tartanak. az h ez csak 1 soha be nem bizonyított humbug az őket nem zavarja."

Bazz mutáció gyakorlatilag jelen van a mindennapjainkban. Mutálódnak a baktériumok ezért más fajta gyógyszert ír fel az orvos, mutálódik az utód és emiatt esetleg betegen születik. Ezt tagadni abszolút hülyeség.

"Megmondóember", ne használd a szavaimat, he!! :DD Amúgy engem nagyon érdekelnének azok az evolúciót bizonyító papagájok, meg úgy minden, mivel a barátnőm hívő, és rengeteget vitatkozunk ezen, és ő is csak azt tudja hajtogatni, hogy "nem bizonyított, nem bizonyítható", úgyhogy jól jönne valami muníció. Kérdező, írj privátot kérlek! Féligmeddigharmadig kollega kéri, ugyanis vegyésznek tanulok :D Remélem sikerül elvégeznem...

Gábriel, Gábriel, szorul a hurok...

Azt mondtad evo ellenprédikátor, hogy az evolúciós elméletnek nincs semmiféle haszna.

Az igazság ezzel ellentétben az, hogy az evolúció nem csupán egy mesterségesen kreált leszármazási fa, ahogyan te ezt értelmezed, hanem az elmélet a fejlődést magában foglalva a mindennapi események megértését, a létező fajok megismerését, és a természetvédelmi, mi több a mezőgazdasági termelést is fejlesztette, és fejleszti ma is ahogy egyre jobban megértjük.

Egyébiránt alapvető, hogyha egy faj fennmaradni képes populációját egy új környezetbe helyezed, amiben még képes fennmaradni, de olyan egyedi tényező van a környezetében, ami csak az adott területre jellemző, és egy másik populációt egy hasonló szabály szerint választott, de eltérő területre helyezel, miközben meggátolod a szaporodási lehetőséget egymással és az eredeti faj populációval

( hogy értsd: egy síkvidéki faj egyedeit egy zárt fennsíkra és egy zárt völgyben helyezel el pl) akkor amellett, hogy megmarad az A faj, kialakul belőle egy B és egy C is új fejlődési vonalat létrehozva, ha elég időt kap a fejlődésre. Nyilván ennek is megvan a maga rendje: először változtok, majd alfajok, majd végül új fajok keletkeznek.

Erre rengeteg példát találsz.

Klasszikus a darwin pintyek esete, de ne ők az egyetlenek, a növényvilágban is nagyon könnyen nagyszámú új jelleggel bíró faj képes megjelenni, mivel náluk a mutációk, legyenek pozitív vagy negatívak, nem összeegyeztethetetlenek az élettel olyan sok esetben, mint az állatoknál..

A mai fajokból könnyen felállíthatjuk a leszármazási és rokonsági ágakat, tekintve hogy a dnsük ismert, megszerezhető.

A földtörténeti korokban valaha élt fajok esetén ez nehézkesebb, mert kevés adat áll rendelkezésünkre, de vannak módszerek, amikkel összekapcsolhatóan a leletek, amik ha nem is teljes mértékben, de nagy vonalakban felrajzolhatják a fejlődést.

Ezt kár is lenne tagadni.

Nincs jobb elmélet, nincs teljesebb, világmagyarázó jelenségsorozat ennél, és nem is lesz. Legfeljebb a részletessége, és az egyes fajok pontos elhelyezkedése változik.

amit az evosok felfogni (és elfogadni sem) képesek, az az, h nincs, átalakulás. igaz van adaptáció, de csak a fajok határain belül. a határokat nem lehet átlépni, és nem lehetséges új faj létrejötte sem mutációval, sem alkalmazkodással sem körny váltással. ez eszetlenség.

A mindig A marad, nem lesz soha B sem C sem D.

a gének eleve tárolják az infót, és a dns v az rns nem változik át, nem születik új és más infó ami eddig nem volt 1 olyan valamiből ami előtte teljesen más volt.

már ennek ki kéne józanítania az evolúcionistákat:

A gyenge elpusztul, az erős, rátermett pedig uralkodik és tovább örökíti a génjeit. Ez a természetes szelekció alapja az állatvilágban - Darwin szerint. Mindezek ellenére az az emberi faj választódott ki az állatok (?) közül a tápláléklánc csúcsára (a bacilusokat és vírusokat most nem számolom) - pusztán a természetes szelekció révén - amely összes egyede másfél éves koráig arra is képtelen, hogy magától elfusson a vadállatok elől. Ráadásul úgy visít első hónapjaiban, hogy azt kilométerekről is meghallaná bármilyen ragadozó. Nem mellesleg úgy születik, hogy anyja fél napot is vajúdik magatehetetlenül. Az ember minden érzékszerve gyengébb a ragadozókénál. Hallásunk nem elég kifinomult, látásunk szürkületnél már igen gyenge, szaglásunk csapnivaló. Az emberi tüdő is elég rossz hatásfokú, talán ezért is az ember a leglassabb ragadozó. Fára is alig tudunk mászni pedig ezt a régi, jó szokásunkat túlélési szempontból előnyös lett volna megtartanunk. Akárcsak a bundánkat is, ami védhetne minket a természet lágy ölén való kihülés ellen. Ehelyett az ember az egyetlen főemlős, amelynek teste gyakorlatilag teljesen csupasz. Hogyan maradhatott fent tehát az ember a farkastörvények között? Talán úgy, hogy kaptunk valamit „odafentről", ami eredendően megkülönböztet minket az állatoktól?

Nézd, az új tulajdonság RÖGZÜL a DNS-ben, míg a nem kellők kiesnek. Ha elég ilyen tulajdonság rögzül, és esik ki, akkor megtörténik a faji átalakulás..

Nyilván nem egy egyeden belül, de pár generáció elég hozzá-

Mit nem lehet ezen érteni????

A gyenge és erős dolog szánalmasan kevés tényezővel számol.

Nem csupán erősnek kell lennie az egyednek, hanem alkalmasabbnak kell lennie az adott környezetben a többinél. Nyilván ezt a tulajdonságot, alkalmasságot örökíti tovább, miközben csökken a populáció létszám, mert az úgnevezett gyengék kiesnek.

A csökkenő létszám több dns mutációt tesz lehetővé, ami habár káros is lehet, segíti az alkalmazkodást az új környezethez, mert növeli a megfelelő tulajdonságok megjelenési esélyét.

Ahogy a vérfertőző embereknél az örökletes betegségek növekednek, úgy a jó tulajdonságok is hangsúlyosabbá válnak.

Az emberi faj pedig igen erőteljes kulturális evolúción is átment, a közösség és kultúra vette át a hagyományos természeti túlélési stratégiák helyét, láthatóan sikeresen.

Ez a kulturális evolúció pedig szükségessé teszi, hogy az agy fejlett legyen, de a fejlett agy minden erőforrást elvon a saját fejlesztésére( oxigént és tápanyagot is), ezért a test igényli a hosszú gyerekkort, mely során fejlődhet.

Egyébként a gyerekkorban a legtanulékonyabb az ember, és ekkor a legaktívabb az agy is.

Ehhez nem kellett beavatkozás sehonnan, csak úgy kellett dönteni, hogy a sikert a közösség ereje jelenti a túlélésben, és erre kellett specializálódni.

Ota Benga esete, a Piltdown-i, Nebraska-i és más híres botrányok azt bizonyítják, hogy az evolucionisták a „szent” céljuk érdekében mindenre képesek és a „cél szentesíti az eszközt” elvet vallják.

Egy példa. Ron Brady a "Natural selection and the criteria by which a theory is judged" Systematic Zoology, 1979 cikkében olyan megsemmisítő csapást mért a neodarwinizmusra, hogy Norman Macbeth állítása szerint USA egyik leghíresebb egyetemének Biológiai Tanszékének tanszékvezetője kivágta ezt a cikket a könyvtári Systematic Zoology folyóirat példányából, nehogy azt elolvassák a diákok!

Néhány idézet a Jerry Bergman, Why the epidemic of fraud exists in science today (Miért tombol a hazugság a mai tudományban), TJ 18(3) 2004, p.104-109 cikkéből.

„Hamisítások a tudomány terén – komoly, mély gyökerekkel rendelkező probléma, főleg az evolúcióelméletben, a biológiában. Az Amerikai Egészségügyi Minisztérium Etikai Bizottsága adatai szerint 2001-ben az orvosi biológia terén csalások 127 esete került napvilágra.

A csalók között híres biológusok is szerepelnek. A Nature cikkéből: „a tíznél több hamisítási eset, amelyre fény derült az utóbbi öt évben a világ legjobb kutatóintézeteiben (a Corneille, Harvard, Jell) történt és kiemelkedő tudósok nevéhez fűződik”

Giertych M.:

“A genetika nem igazolja az evolúcióelméletet… Minél mélyebben tanulmányozzuk az evolúció bizonyítását, annál kevésbé azt tapasztaljuk. Lényegében ez az elmélet továbbra is csak feltételezi a bizonyítékokat, és amikor azokat nem találja, akkor elővesz egy másik feltételezést. Az evolúcióelmélet – rossz minőségű tudomány.”

Scott M. Huse angol tudós:

„A tudósok elmélkedhetnek a múltról vagy jövőről, de csak a jelent képesek megfigyelni. Tehát abszolút hamis az az elterjedt vélemény, hogy az evolúcióelmélet tudományosan megalapozott. Az evolúció helyes meghatározása – hit, az élet kezdetének szubjektív filozófiája, mely sok természettudós számára vallásává vált.”

[Scott M. Huse., The Collapse of Evolution, Baker Books, · 1997]

Tahmisian T. N. (Тагмисян Т.) fiziológus, az Amerikai Atomenergiai Bizottság tagja:

„A tudósok, akik kijelentik, hogy az evolúció – bizonyított tény, nagy csalók, és az általuk előadott történetek, lehetséges, hogy minden idők legnagyobb csalása. Egyetlen olyan tény sincs a birtokukban, mellyel az evolúciót tudnák megmagyarázni… Az evolúció magyarázata egyetlen ténnyel sem rendelkezik.”

Hitching Francis evolucionista: A modern evolúcióelmélet elégtelen, és csak hiten alapszik.”

[The neck of the giraffe, 1982]

„Az evolúcióelmélet elégtelen mind a három kritikus területen, melyben azt lehetne ellenőrizni:

· a paleontológiai adatok inkább az evolúciós ugrásokra, és nem a fokozatos változásokra utalnak,

· a gének erős stabilizációs mechanizmussal rendelkeznek, és a fő feladatai – megakadályozni az új formák keletkezését,

· molekuláris szinten történő spontán egymás utáni mutációk nem képesek megmagyarázni a növekvő bonyolultságú szervezetek keletkezését és a magas rendezettségüket.

… Még azok is, akik az evolúcióelméletet oktatják, kételkednek benne és megkérdőjelezik azt. Ha a darwinizmus tényleg egy hatalmas, mindent átfogó biológiai elv, akkor az rengeteg ismeretlen területet tartalmaz.

A darwinizmus nem képes válaszolni a legfontosabb alapvető kérdésekre: hogyan keletkezett az élővilág az élettelen kémiai anyagokból; milyen elveken alapszik a genetikai kód, a gének hogyan határozzák meg a szervezet szerkezetét…