Kinek milyen rémálmai vannak? Vagy kivel történt már valami hátborzongató esemény, az élete során?

Ez negyedikes koromban történt.Az álom: Mentem hazafelé egy bevásárlóközpontból este 8 órakor,és le kellett mennem az aluljáróba,hogy átszálljak a metróra. Ott megjelent 5-6 ember,akik elkezdett énekelni,és elkezdtek lövöldözni,és mindenkit eltaláltak,akik ott voltak lenn,így engem is, fejen lőttek,ami olyan érzés,mintha valami melegséget éreznél,és sötétség vesz körül,próbálsz ellenállni neki,de összerogysz,és vége az álmodnak.Legalábbis ha én meghalok álmomban,akkor mindig felébredek.

Lehet nem volt túl rémisztő,de azért leírtam,szerintem milyen meghalni álmokban.

Velem paranormális jelenségek történnek..nagyon para voolt.:S

Nekem már többször is megmozdult az ajtóm éjszaka. Mindig éjszakánként felébredtem ugyanabban a percben és hallottam h mozog az ajtóóm :S besz.artam -.- így ment ez folyamatosan pár napon keresztül..aztán mikor egyedül voltam otthon és tanultam..a házban síri csend,az ajtóm a mágnesről kinyítódott!! én meg azthittem h csak bejött valaki a szobáámba,de senkiii :S és még huzat sem volt :OO

Durvaa,mi? :OO

Utolsó előtti én nem is tudom mit csináltam volna a helyedben...

Velem is volt egy nagyon durva, nagyon féltem.

Kb. 2 éve, hazaérve kerestem az OM kártyámat, mert kellett az új sulihoz. Egyedül voltam itthon, őszi délután volt. Ott álltam az íróasztalnál, mikor tisztán halottam, hogy valaki lépked fel-alá mögöttem. De úgy mint mikor a sarkunkat verjük, a földhöz. Ott álltam megdermedve, azt se tudtam hogy ez most mi, gyorsan bebújtam, a takaró alá(szerencsére nem volt beágyazva :D) és kínomban elaludtam. Arra kelltem fel hogy apu hazajött. Megjegyzem, nem panelban lakom meg semmi, meg még ha ott is laknék sem tudnám arra fogni, mert tisztán halottam hogy mögöttem lépked. Nem is hiszek ezekben a szellem izékben, de ez nem tudom mi volt.

Kedves Kérdező!

Először is megköszönöm ,hogy helyt adtál kérésemnek,melyjel lehetőséget adtál elmesélhetni,ami korábban valamilyen ok miatte,maradt.

A történet: Tán 1945-ben volt amikor 7 évesen álmomban a dróthálókeritésen kívül a tarlón (az valóságos volt) mentem. Csak pár lépést haladtam mikor láttam,előttem egy kígyó feküdt kereszten. Bár csa kb. 70 cm.-es volt,,de biztos,hogy nagyon megijedtem,hisz akkorát "ugrottam",hogy leírni is alig merem. Minthacsak fel az égig ugrottam volna. Persze,hogy ekkorát még felnőtt ember se tud ugrani,azért is írtam így."ugrottam". Úgy képzeld az ugrás vonalát,mint egy nagyon hegyesszögű egyenlőszárú háromszöget. Tehát közvetlenül a kígyó után értem földet. Egyáltalán nem a pálma elnyerése volt a szándékom,hanem valami más.

Az emberi gondolkozás szerint három lehetőségem lett volna a kígyótól távolodni

1.Kikerülni balra

2.Kikerülni jobbra

3.Megfordulni,s visszamenni

Egyik se történt. Amint megláttam a kígyót,s megijedtem,egy láthatatlan erő a kígyó fölött magasbarántott,s mögötte letett.

Református vagyok,tehát hívő. (hívő az aki hisz) Most,hogy visszgondolok arra az álomra - mely szerintem üzenet volt - jó érzéssel tölt el,hogy Isten megmentett az utamba kerülő kígyótó,a Sátántól,s nem jártam úgy,mint Ádám és Éva,mert hiszek

Hiszek Jézus Krisztus megváltásában.

Csak később jöttem rá,amit #28/29 01-18 21:39 helyen írtam,annak folytatása volt a való életben.

Sátán kígyó alakjában jelent meg az első emberpárnak,ő az aki mindent össuzezavar, rászed,bűnre csábít,embergyilkos volt kezdettől fogva.

Csak mostanában tudom,hogy az az álom jósálom volt,mely be is következett még azon a nyáron szeptemberben. - az esetet írvatalálod a neten www.osys.hu/biromiklós a 34. oldalon,s aztán a 602. oldalon Maradok a ténynél... - Mivel ott olvashatod,itt csak annyit írok róla,hogy akkor elütött az autó és nyílt combcsonttörésem lett,mely okból a kalocsai kórházba kerültem. Két hétig voltam eszméletlen valószinű a sok vérveszteség miatt.

Társítsd gondolatodat: égig ugrottam álmomban.Nem jutottam be. Halálélményem nem volt.

Ezeket tudom most.Nyílván nem gondolhattam akkor,hisz egy 7 éáves kisgyerek ilyeneket nem tudhat.

Nem most voltam először a halál torkában,s nem is utoljára,de Isten mindig megőrzött,életbentartott. Nyílván célja volt ezzel,mintahogy minden teremtményével célja van. Veled is. Az életet - márcsak ezért sem - nem szabad eldobni.