Az éttermek miért ragadnak le 2022-ben is a pincér, felszolgáló és hasonló értéktelen, érdektelen, felesleges, elavult és drága megoldás mellett ?

Nagyon soxor jártam már étteremben, de igen ritkán tapasztaltam meg azt az érzetet, hogy a pincér valóban egy szolgáltatást nyújt a vendéglátóipari egység vendégei számára. ( 2., 3., x. osztályú etetők)

Egy 1. osztályú étteremben már jellemzően más a helyzet, elválaszthatatlanul hozzátartozik a pincér az étteremhez.

A tapasztalat szerintem azt igazolja, hogy az átlagos éttermekbe az emberek azért mennek, hogy ott ételt-italt fogyasszanak, és egymással beszélgessenek. Tehát nem jelenik meg elvárásként manapság az, hogy egy pincérnek kinevezett alkalmazott számára diktálja be a választását, aki azt közli a konyhával, majd a konyha pultra tett étellel átslattyog a pár méterre lévő asztalhoz. Ilyen elvárás a drága, 1. osztályú étterembe betérő vendégek tudatában jelenik meg.

A "sarki" éttermekben ma már a vendégek örömmel rendelnek digitális eszközökön, és nem érzik rangon alulinak, hogy az elkészült ételért egy pulthoz menjenek. Az a sok pincér pedig elmehetne olyan munkát végezni, aminek valóban van értelme, haszna,...

@ 3. Butapesten ritkaságszámba ment az elmúlt sok évben, hogy szolgáltatásként érezhettük a pincérek jelenlétét. ( átlag "sarki" éttermek).

Az unottság, érdektelenség, "leszarom mit akarsz", "ez van, majd megszokod", " jó lesz az neked, haggyá békén" hozzáállás az, amit jellemzően a felszolgálók metakommunikációjából érteni lehet. ( Hangosan nyilván nem mondják ki, de a testbeszéd sokkal őszintébben közöl információkat a valóságról )

Ha a kiszolgálást akarjuk élvezni, ahhoz tényleg 1. osztályú éttermet szükséges választani.

A " sarki éttermekben " enni, inni, egymással beszélgetni megyünk.

Ha a pincérek nem is tahók, de tevékenységük hozzáadott értéket az éttermi szolgáltatásokhoz sajnos ritkán képes adni. Korábban nem volt alternatíva, ma már van.

Én azt várom el 2022-ben és utána, hogy a "sarki éttermek" küszöböljék ki a pincérek alkalmazásából adódó kellemetlenséget, törekedjenek a digitális rendelés megvalósítására, és mi boldogan slattyogunk a pulthoz az elkészült ételért.

Az pedig plusz bónusz ehhez, hogy nem kell a fizetőpincér álságos, provokatív, hamis " ízlett az étel" kérdésre válaszolni, amire ő úgyis utálja, ha őszintén, tartalmilag válaszolunk.

Igen, jól gondolod.

Nem egy pincértől kapja az infot, hanem leolvassa a képernyőről. Azon csak olyan elvárás jelenik meg, ami az étlapról kiválasztható.

A "válaszolás" a konyhai személyzet számára abból áll, hogy rámutat egy feliratra a számára előkészített képernyőn, amikor ő késznek nyilvánítja a saját munkájának eredményét.

Az nem kérdés, hogy kivitelezhető-e. Ez már bizonyított tény, sok helyen gyakorlatban alkalmazzák. Ami kérdés csak az, hogy a vendéglátóipari vállalkozókban van-e rá akarat. Könnyebbé tenné az ő életüket is, ha nem kellene állandóan pincéreket keresni a mókaerőpiacon, felvenni, elbocsátani, nyűgjeikkel foglalkozni, vendég reklamációkat kezelni miattuk,...

@ 7. : Én elhiszem, hogy neked van egy konkrét "sarki éttermed" ahová rendszeresen jársz, és ott kialakítottál jó, haveri kapcsolatot A pincérrel. Ez életszerű, normális. Van ilyen.

A kérdésfelvetésben azonban nem az " én egy helyre szoktam járni " szcenárió húzódik meg, hanem a "sokfelé járok kajálni, szeretem a változatosságot" szintén életszerű helyzete.