Mikor lesz mindenki vegán végre?

Kb. soha, mivel a statisztikák szerint 10-ból 9 vegán 1 éven belül feladja a vegán étrendet. Elenyésző azoknak az aránya a népességben, akik több évig kibírják.

Ez a fejlett világra vonatkozik. A szegényebb országokban az emberek örülnek, ha van elég ennivalójuk, nem igazán van lehetőségük "válogatni".

Kérdező, te mióta vagy vegán?

Ha matematikailag nézzük a dolgot akkor minnél többen vagyunk annál nagyobb rá az esély. Lebontva a dolgot mondjuk vegyünk egy szarvasmarhát, kb. 400kg a vágó súlya, ebből legalább 100 ami nem kerül emberi táplálkozásra (bőr, csont, fogak, fül, a teljes béltartalom...) marad vagy 300kg. De az az eredetileg 400 kilos állat nem 400kg takarmányt evett meg élete során hanem legalább 4-5x a testsulyának, ami legyen mondjuk 2 tonna. Szóval szimpla a dolog 300kg hús vagy 2000kg nővény (buza, krumpli, kukorica, stb)-el lehet több embert megetetni?

Szóval igazából ennyire egyszerű a képlet, csak a világ túl bonyolult hozzá, meg sok más dologhoz is.

Én határozottan hedonista vagyok, ezért is lettem vega... Nem mindenkinek önsanyargatás nem enni húst...

S tuti sok ember van, aki élvezi a vegnizmust. Én is élvezem a növényi ételeket, csak ilyenkor túlságosan elszállok a szénhidráttal (tudom, megoldható erősen szénhidrátszegényen is, de az neccesebb és paráznék a tápanyagbevitel miatt, oda kéne figyelnem folyton), plusz túl fontosak az állati ételeim is. Én már csak ilyen lusta hedonista vagyok, no. Sokkal egyszerűbb és kellemesebb nekem mindenevőként. Megteszem, ami tőlem telik, igyekszem házi állati termékeket enni s azt is inkább akkor, ha pokolian nehéz lenne máshogy.

Attól még nem feltétlenül önsanyargató az, aki kizár egypár ételcsoportot. Valamiért a tényleg mindent evők sokszor azt hiszik, hogy aki kizár valamit, az ilyen kis tévelygő önsanyargató. Van, aki képtelen elfogadni, hogy van, aki utálja a cukrot :D Ugyanez vonatkozik a húsra, a tejre, a kenyérre, a gyümölcsre...

Ez a képlet nem ilyen fekete-fehér ám, hogy, 300 kg hús szemben 2000 kg növényi étel. Az intenzíz növénytermesztés (műtrágya+vegyszeres növényvédelem) sem fenntartható mert teljesen lenullázta a termőföldet, viszont ökölógiai gazdálkodás mellett enélkül egy csomó terület semmi másra nem alkalmas mint legelőnek. Továbbá a szerves trágyához állati trágyára is szükség van. Mivel a növények minősége, időjárás/trágya/növényvédelem függő így a növénytermesztés során nem tudjuk a 100% élelmiszerminőséget produkálni, elkerülhetetlenül lesz takarmány minőségű emberi fogyasztásra alkalmatlan terményünk, amiből vagy húst csinálunk, vagy kidobjuk a francba. Említettem, hogy a földünk egy része csak rétnek/legelőnyösebb alkalmas, ha ezeken nem legeltetünk elgyomosodnak, a gyomnövény pedig továbfertőzi a gabonatáblát. A legeltető állattartásnak (amennyiben csak a gyenge, illetve pillanatnyilag parlagon hagyott területekre korlátozódik) a fentiek miatt egészen más az egyenlege, és az ökölógiai lábnyoma mint amit te levezettél.

Vagy vegyük csak a saját példámat kicsiben, a csupasz csigák mindenféle zöldséget tönkretettek. Vettünk futó kacsákat, akik az év nagyrészében önellátóak a kertben/udvaron, a csigák eltüntek és lehet zöldséget termelni, mellékesen meg van tojás. A kacsák nélkül zöldség se lenne, és alig kell etetni őket. Akkor most, hogy is van ez? Vagy dobálják ki a tojást csak mert szegény kacsák kínozva vannak ha nemteszem?

"Az intenzíz növénytermesztés (műtrágya+vegyszeres növényvédelem) sem fenntartható mert teljesen lenullázta a termőföldet, viszont ökölógiai gazdálkodás mellett enélkül egy csomó terület semmi másra nem alkalmas mint legelőnek. Továbbá a szerves trágyához állati trágyára is szükség van. Mivel a növények minősége, időjárás/trágya/növényvédelem függő így a növénytermesztés során nem tudjuk a 100% élelmiszerminőséget produkálni, elkerülhetetlenül lesz takarmány minőségű emberi fogyasztásra alkalmatlan terményünk, amiből vagy húst csinálunk, vagy kidobjuk a francba. Említettem, hogy a földünk egy része csak rétnek/legelőnyösebb alkalmas, ha ezeken nem legeltetünk elgyomosodnak, a gyomnövény pedig továbfertőzi a gabonatáblát. A legeltető állattartásnak (amennyiben csak a gyenge, illetve pillanatnyilag parlagon hagyott területekre korlátozódik) a fentiek miatt egészen más az egyenlege, és az ökölógiai lábnyoma mint amit te levezettél."

Hemzseg a butaságoktól amit írsz.

1. vetésforgóról hallottál már?

2. legelő helyett parlagon hagyott területen növényi komposztot is lehet készíteni

3. az állati trágya nem hogy nem szükséges, de kifejezetten káros is a környezetnek. Németországban élek, a helyi kutatások szerint megközelítőleg 10 évre lenne szükség beavatkozás nélkül ahhoz, hogy regenerálódjon a sok káros anyaggal szennyezett talaj az állati trágyázásból. Az állati trágyázás lerontja a talaj PH értékét, teletömi nitrátokkal és foszfátokkal a talajt és ezáltal a talajVIZET is. Ezek a folyókba majd az óceánokba jutva extrém módon növelik az algásodást és toxikus környezetet hoznak létre a halak számára. Az USA-ban az állati gazdaságokhoz közeli partszakaszokat iszonyatosan sújtja ez a probléma. Mindemellett nitrogént is tartalmaz, melynek a káros hatásait az emberi szervezetre szerintem nem kell kielemeznem.

4. az állatokat manapság sem legeltetik, a hús 98%-a ipari tartásból származik. Így a növénytermesztéshez sem lenne szükség ezekre a területekre - elég lenne a jelenleg állati takarmányra használt területek 10%-a, hiszen kb. 90%-os a veszteség ha a növényeket állatokkal etetjük meg, melyeknek a húsát fogyasztjuk (1kg hús = 10-12kg gabona).

5. A legeltető állattartásnak a legnagyobb az ökológiai lábnyoma, hiszen ilyen módon nincs is elég terület az egész FÖldön, hogy a jelenlegi húsfogyasztás akár 10%-át fedezni tudjuk.Nagyon egyszerű matek az egész.

38-as ennyire idióta ne legyél, mert igenis a 36-osnak van igaza.

Mellesleg a műtrágya károsítja a vizet nem a sima trágya.

Menj el Ausztráliába és nézd meg ott csak a végfelhasználás utolsó hetén kap takarmányt a kontinens marhaállományának 90%-a.

Legeltető állat tartásnak igenis nagy jövője van, de nem marhában kell gondolkodni, hanem kenguruban és ez véresen komoly.

Kérdezőnek pedig:

Ha ez a álomvilága beteljesülne akkor szociális, ökológiai és ökonómiai katasztrófa lenne.

Kedves 38-as!

A vetésforgónak a takarmánynövények termesztése is része, anélkül nincs vetésforgó. A veganizmusban pedig 0 a takarmány igény hiszen még a lovak tartását is elutasítja.

Nem az állati takarmány a gond. Hanem, hogy antibiotikum, vegyszer és hormonszenyezett, valamint a nagyüzemi állattartásban nagykoncentrációban kerül ki relatív kis területre.

Ki beszélt itt a húsigény jelenlegi szintű kielégítéséről legeltető állattartással? Lehet ott birkát tartani a gyapjáért, amikoris a hús vagy a tej csak melléktermék. A veganizmusba ez sem fér bele.

Ázsiában a tojáshasznú fufókacsákat a rizsföldeken kártevőirtásra használják, a keletkező tojás csak a bónusz. De francia szőlészetekben is előfordul már. Ez szintén nem fér bele a vaganizmusba.

A veganisták szerint a méheket is szélnek kellene engedni, hogy milesz méhészet nélkül a növénytermesztéssel? Majd a terméshet megoldja, ha meg mégse akkor így jártunk.