Miért nem használnak a recept könyvekben csak súlyt a mennyiségekhet?
Fél hagyma???
Hagyma és hagyja között óriási különbségek vannak
3 dl olaj???
Azért koszoljak össze egy külön edényt hogy kimérjem az olajat?
Só???
Néha csak simán só vagy esetleg ízlés szerint. Egy tól ig érték azért igazán jól jön egy főzésnél.
3dl tejföl???
Megint koszoljak össze és edényt csak hogy kimérjem a tejfölt?
Egy evőkanál liszt???
Kanál és kanál közt is vannak különbségek. Ráadásul egy kanálra lehet többet és kevesebbet is rakni.
Grammba simán minden egyszerűbb lenne.
Ezer hülye mértékegység ami sose állandó. Ez direkt azért van hogy minden főzés másképp sikerüljön? Esetleg a mérleg luxus cikknek számít és még csak kevés embernek van?
válasza:Mondjuk nem vagyok nagy szakács, de én még a büdös életemben nem mértem ki főzés közben semmit. Alegtöbb alapanyag csomagolása adja magát.
...de nem csak súlyban mérnek. Európában g/dkg. Amerikában "cup " meg "spoon " van és egész csini kis mérőkészletek vannak belőle.
válasza:"3dl tejföl??? Megint koszoljak össze és edényt csak hogy kimérjem a tejfölt?"
Aki egy fél literes tejfölös pohárból szemmértékre nem tud kivenni 3 dl-t, az ne főzzön, mert a főzés inkább arányérzéken múlik, mint grammokon. [És tíz százalékos tejfölből tegyél inkább egy picit többet, 20%-osból meg kicsit kevesebbet, mert hátha a tejföl alatt a receptíró 15%os zsírtartalmú etvaszt ért.]
Majd ha kinövöd ezt a kezdetek-kori receptúrához való görcsös ragaszkodást és méricskélést, simán a tejszínt mérés nélkül öntve is tudni fogod, mikor lesz egyenértékű 3 dl tejföllel. Mert addigra megtanulod, hogy használhatsz tejszínt is.
válasza:
válasza:A kérdezö eleve nem gondokodott, mielött kiírta a kérdés, mert teljesen mindegy, milyen módon még ki bármit, ahhoz valamilyen edény kell.
Sem a lisztet, sem az olajat, sem a tejfölt nem öntheti csak úgy a mérlegre (ha meg netán megtenné, akkor a mérlegete mosogathatja folyamatosan minden hozzávaló mérése után), szóval semmivel jár egyik módszer sem több vagy kevesebb mosogatással.
Ha mérlegen mérek akkor van olyan opció hogy rárakom mondjuk a lisztet a mérlegre csomagolásostól és annyit szedek ki belőle amennyit kell úgy, hogy közben a mérlegen van a liszt. Így látom mennyit szedtem ki.
Olajnál pl az üveget lehet mérni hogy mennyivel lett kevesebb a súlya az olajnak, vagy eleve már abba az edénybe öntöm ahol aztán fel kell használni és az edényt persze a mérlegre rakom. Nem kell feltétlen külön edény hogy le lehessen mérni mennyi fogyott az adott hozzávalóból.
dl még elmegy de átváltottam. Kevesebb mosogatni való könnyebb mérés. Az üveg oldalán rajta is van hogy mennyi a súlya az olajnak. (1l=920g) Annyira csak nem hülyeség amit mondok különben az olajnál nem írnák rá. Amit tudtam már átváltottam. Pl legyen 15 kanál liszt. Sokkal egyszerűbb ha beleöntök mondjuk 300g lisztet mint mondjuk szórakozgassak a kanalazással. Ugyanez igaz minden kanalazgatósra. Pontos mértékegységekkel szerintem fele annyi idő alatt megcsinálom az előkészületeket mint kanalazgatással.
Én elhiszem, hogy idővel menni fog és nevetek az egészen de így azért nehézkes elkezdeni.
Most volt egy recept hogy öntsem fel annyi vízzel hogy két ujjnyi víz legyen rajta. Ez egy kiló krumplihoz volt. Szerintem egyszerűbb és kevésbé elrontható a súlyban vagy literben adja meg a víz mennyiségét. lábas kerületétől függ hogy mennyi az a víz ami két ujjnyira lepi el. Ráadásul az ujj is elég változó méretű még egy kézen is. Boltban is megmosolyogtak mikor azt mondtam hogy két ujjnyi májkrémet kérek.
Ha pontosan van megadva a mértékegység akkor kevésbé elrontható egy recept. Igen az alapanyag is változik. Ezzel is el lehet rontani egy ételt de ha még a mennyiség is más lesz az eltérő alapanyagból akkor aztán végképp nem lesz jó.
Tegyük fel van egy liszt amiből több kell. Először használom a lisztet nem tudom milyen. Még mondjuk a kanalam is kisebb mint amire a recept írója gondol akkor már duplán kevesebb liszt lesz az ételben. Míg ha a mértékegység pontos akkor csak a liszt minősége ront az ételen.
Szerintem a sóhoz is lehetne egy tól ig érték. Aki először főz fingja nincs, hogy mi van ha meg lát ilyet hogy: só
Nyilván a csipet szerintem teljesen ok. Én se ezred milligramm pontosságú mérlegre gondoltam. Gramm pontosságúra 2-3.000 Ft
8-as hozzászóló. Megcsináltam. Lemértem. Abban igazad van hogy könnyebb elképzelni. De lehetne pl. úgy hogy fél hagyma kb 25g. A mai genetikailag módosított hagymák már 3-szor akkorák mint a régi hagymák. Ez mehet a 9-esnek is.
9-es. szerintem könnyebb kimérni a folyadékokat is mérlegen. szerintem ez a legegyszerűbb mérés. Sóhoz még annyit hogy egyik receptben írták, hogy egy kiskanál majoránna. De a sóhoz már csak annyi hogy só. Pedig abból kettő kiskanállal kellett. Ennyi erővel a majoránnát se kellett volna írni. Ízlés szerint aztán kész. Nem a belehalásról szólnak a dolgok. Az egyszerűségről. Nem halok bele abba se ha hosszabb úton megyek dolgozni de miért ne menjek a rövidebben. Miért csináljak koszos edényt ha meg tudnám anélkül is oldani.
A negyed pohár már nem tetszene. Súlyban jobb lenne. Ha valamiből egy grammnál kevesebb kell akkor jók ezek a hülye mértékegységek. Ott nem tudsz akkorát hibázni.
Minél pontosabban van megadva a hozzávaló mennyisége annál kevésbé elrontható.
válasza:Valahol megértelek, emlékszem én azon akadtam fent gyerekkoromban, hogy miért nem írja le egyik receptkönyv se, hogy hogy kell kifőzni a száraztésztát.
A krumplis példád pont nem helyes, ugyanis a krumplifőzésnél tényleg az a lényeg, hogy két ujjnyira ellepje a víz. Mindegy, hogy milyen edényben. Ha például több hely marad a krumplik közt, és ráöntöd az előre megszabott mennyiségű vizet, de nem lepi el, akkor nem lesz jó a végeredmény.
Amúgy amiről te beszélsz az a termékek tömege, nem a súlya. (Bár a mérleg valóban súlyt mér, de az is tömegként jelzi ki.)
válasza:Csinálj "bögre-sütit". Találsz olyan receptet, ahol csak ezt a mértékegységet használják. Pl. 3 bögre liszt, 2 bögre cukor, 1 bögre olaj, stb.
Vagy adagold úgy az alapanyagokat, ahogy az anyósom diktálta:
-mehet bele?
öntsed
-mennyit?
mondom, hogy öntsed
-honnan tudjam,hogy mennyit?
az úgy adja magát
-de tényleg mennyit?
hát hogy elég legyen
-még?
mehet
-még?
ááá, az már sok. :)
16-os.
Ahogy leírtam a krumplis példát valóban nem lehet tudni hogy pontosan mire is gondoltam. A krumplit már megpucolva és feldarabolva főztem és a víz része lett az ételnek. A feldarabolt krumpli elterül az edényben így meg lehet adni egy mértékegységet ami el fogja lepni. Ha a héjában főzöm, a krumplit akkor tényleg nem lehet mértékegységgel megmondani hogy pontosan mennyi víz kell hozzá.
A másik meg vicces mert éppen a napokban néztem egy csillagászatos dokumentum filmet amiben a tömegről és a súlyról beszéltek. Mikor leírtam eszembe is jutott a dokumentum film de mondom nem javítom ki mert ki az aki ebbe beleköt:D de egyébként igazad van.
17 :D
válasza:"Szerintem a sóhoz is lehetne egy tól ig érték. Aki először főz fingja nincs, hogy mi van"
Meg kell kóstolni. Sózni kisebb részletekben, hogy el ne sózd. Beletenni lehet, ha már elsóztad, kínlódhatsz, de igazi már nem lesz. És ne restelld 3-szor utánsózni, ha még mindig sótalannak érzed.
Közben rájöttem, hogy amikor téged olvas az ember, az csak egy dolog, hogy nem tudsz főzni - de olyan érzésem van, hogy enni sem ettél soha semmi főtt ételt.
Nem tudod minek milyen ízűnek kell lenni, milyen állagúnak, mert sosem ettél/láttál olyat. És nincs is óhaj, hogy milyet szeretnél főzni. Csak recept van...
A főzésben nem az a cél, hogy a receptet megvalósítsuk.
Hanem az, hogy valami kedvünkre való, finomat, a számunkra gusztusosat és ízleteset alkossunk.
"meg kell kóstolni."
Mi a helyzet mondjuk egy rántottával vagy egy fasírttal?
Vannak olyan ételek amiket nem tudsz megkóstolni.
Rossz a megérzésed. Sok főtt ételt ettem és eszek. Kb 80% a főtt étel és 20% a nem főtt étel az étkezésemben.
A zenélés alapja is az, hogy a számunkra megfelelő dalt írjuk meg, de előtte meg kell tanulni játszani a hangszeren.
A főzés ugyanez. Először meg kell tanulni az alapokat és utána lehet kreatívkodni.
Nyilván előbb utóbb úgy is megtanulom, hogy miből mennyi kell bele de ha ilyen változó mértékegységeket írnak akkor inkább csak utóbb. Rontja az ember kezdeti lelkesedését, hogy sorra elrontja az ételeket.
Volt pl. egy habarás amihez két kanál lisztet írtak. Mivel még mindig nagyon híg volt (felismertem mert ettem már főtt ételt) tenni kellett hozzá még egy kanállal. Kiszedni az edényből valamennyi ételt, újra összekeverni majd vissza önteni ahelyett, hogy normálisan megadták volna grammban és mindez elkerülhető lett volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!