Melyik ételt utálod a legjobban?

Belsőségek, kocsonya, porcogós/ínas/eres hús.

Sárgaborsó főzelék - egy időben heti szinten ettük, azóta rágondolni sem szeretek, pedig alapvetően nem volt bajom vele.

Paradicsomos káposzta

Kagyló, polip, tintahal, garnéla rák - többször próbálkoztam velük, nem jön be.

Kiskoromban belém erőltették a paradicsom levest, azt kb 23-24 éves koromig nem voltam hajlandó megenni, aztán egyszer megkívántam, jó illata volt, azóta megeszem.

Gombát sem ettem kiskoromban, az állaga taszított, azt is valahogy 23-24 éves koromban kezdtem el enni.

Továbbá gyerekként természetesen a brokkoli/karfiol/kelbimbó/fehérrépa/karalábé/zeller/cukkini/padlizsán is tiltólistás volt, ma már ezeket nemhogy megeszem, de szeretem is :)

27N

ha nem fertőz, nem romlott, és csak úgy kapom, akkor bármit megeszek..külföldön is csak a kétes utcai higénia szokott visszatartani a kóstolástól.

(volt olyan utcai árus,aki döbbenten adott a frissensült árujából...nem akart hinni a szemének..ott lehetett elfogyasztani a triciklijén...erre alátványra több tucat bennszülött is kiváncsi volt..amikor megettem, kérdezte ízlett-e? kértem még egy adagot, erre megrohanták..ha a fehérember ebből eszik, akkor az biztos jó...hogy mi volt az étel? na, inkább nem írom le)..

a lényeg, hogy minden jöhet..bárhol, bármikor, bármi..talán a fókaháj amit nem ennék meg frissen sem ..

Nekem nagyon gondolkodni kell szerencsére, mert nincs kimondottan utált ételem. Tiltólistás meg főleg nincs, bárminek hajlandó vagyok adni egy újabb esélyt. Például a kelkáposztáért nem voltam különösebben oda kicsinek, főleg a frankfurti levesben, de azóta próbáltam például a rakott kelkáposztát, és azt nagyon szeretem. :)

Talán így a hozzászólásokat olvasgatva, a belsőségek közül nekem a vese nem jön be, van egy kellemetlen mellékíze. Vagy csak még nem találtam olyan kombinációt, elkészítési módot hozzá, amivel igazán finom lenne. Pedig a többi belsőséget az agyvelőtől kezdve a szíven, májon, gyomron (pacal) stb. át általában szeretem.

Jó, meg én is jártam Kínában, és az ilyen nagyon alja dolgok, mint a cukros mócsing meg a csonttal együtt darált/aprított csirke/kacsa, hát az valóban szörnyű. De ez mondjuk egyértelmű, hogy ott sem a gasztronómia csúcsának számít, hanem erősen menzakaja, annak is az alsóbb szintje.

Tojás- egyszer apa omlettet csinált nekem, de nem sült meg teljesen és folyós maradt. Így a tojást magában semmi féle képpen, csak lecsóban .

Disznómáj- Semmilyen formában, túl keserű.

Kenőmájas, viszont vendégségben volt már rá alkalom, hogy ez volt, így pirítósra vékonyan kenve jó citromos teával legyűröm, ha nagyon muszáj, de magamtól eszembe se jutna soha.

Anya töltött káposztája- ezt nem tudom, hogy miért, de csak azt szeretem, amit mama tölt, az anyáénak a ,,szagát" sem bírom, nem hogy megenni. Nem is főz, mikor hazajövök.

Hurka- egyszer disznóvágáson etettek velem a frissen bekevert töltelékből, akkor sem ízlett de csak nyomatták (vagy 3-4 éves lehettem), be is csömöltem tőle, azóta se nézek rá .