Hogy lehet egy ilyen munkát ép ésszel kibírni?

Vannak szerintem borzalmasan monoton munkák, erre talán a legjobb példa a villamosvezető.

Képzeld el egy pillanatra, hogy villamosvezető vagy. Nem egy napig, hanem mondjuk 40 évig.

Kb. a munkád beindítani a villamost, fékezni, megállni, ajtót nyitni, ajtót becsukni. Kormányozni sem tudsz, még le sem tudsz menni a kijelölt útról. A bemondóba se te szólsz be, hanem egy gépi hang. Ott ülsz a fülkében nadrágban és ingben, és mész oda-vissza.

Egyáltalán lehet ezt a munkát jól vagy rosszul végezni? Lehet valaki jó villamosvezető vagy rossz villamosvezető? Jó mondjuk annyiban biztos, hogy nem megy neki semminek és nem csuk oda senkit az ajtónak.

Ráadásul előrelépési lehetőség sincs. Nem mondhatod magadnak, hogy na most jól fogok dolgozni, és akkor előléptetnek, fizuemelést kapok, én leszek a csapatfőnök.

Egyik általános iskolás osztálytársammal találkoztam tegnap az utcán, beszélgettünk pár percet és mesélte, hogy villamos vezető. Nem akartam mondani, de egy ilyen munkában szerintem 1 hét után felvágnám az ereimet.

Már inkább lennék árufeltöltő vagy mekis eladó, ott legalább némi sanszom van előrelépni, fizuemelést kapni, és legalább mozoghatok.

Valaki el tudja magát képzelni, ha nem is 40, de mondjuk 5 évig, mint villamosvezető?