Ha a boltban azt látják, hogy hatalmas a sor és nem látni a végét, miért nem hajlandók nyitni még egy kasszát?

Kezdek kíváncsi lenni, hogy hova jársz vásárolni. Én ilyen nagy várakozást sehol sem tapasztalok.

Ha meg nem tetszik egy üzlet (bármilyen ok miatt, van sok-sok másik, ahova lehet menni.

@12:21

Ja igen, ez is nagy kedvencen volt, mikor hozza nekem oda a mackónadrágos kádárnyugger a terméket hogy "hát mi kerül ezen ennyibe uram, aranyból van?".

"Most akkor a bolt végez szolgáltatást vagy én teszek szívességet azzal hogy ott vásárolok?"

Kölcsönösen egymás érdekeit szolgáljátok.

Neked szükséged van az árura. Neki meg a te pénzedre.

Ő ennyi pénzért ilyen szolgáltatást nyújt. Ha máshol a pénzedért jobbat kapsz, menj oda. Akkor ez a bolt majd csődbe megy, és az itt dolgozókat átveszi a másik bolt, ahol a több vásárló miatt több alkalmzottra lesz szükség.

Ha viszont mindenhol ezt tapasztalod, akkor fogadd el, hogy ennyi pénzért ilyen szolgáltatást kapsz. Ha nem tetszik, fizess meg egy embert, aki sorban áll a boltban helyetted. Drágább lesz a bevásárlásod, de nem kell az idődet töltened vele.

Senkinek nem tetszik. Olvasd el kérlek szépen mégegyszer a 26-os válaszomat. Az ember egyénileg tud változtatni. Szólalj fel aegfelő szerveknél a kevés fizetés és a robotmunka ellen, az egy fizetésért húsz munkakör ellen, és nagyon szivesen be fog állni mindenki. Ezekért, amiket a 26-os kommentben felsoroltam, nettó 250-et mertem kérni. És még én éreztem magam szarul. Az senkit nem érdekel, hogy az albérlet is lassan kétszázezer és még akkor nem ettél, és nem fizetted ki a közlekedés árát sem, amivel bejutsz az ilyen csodás vevőkhöz, amilyen te is vagy.

A szabadidősprogramok, esetleg egy hétvégi kiruccanáseg már egyenesen álom. Szétcsesztétek az országot. Normálisan gondolkodó emberek már régen kivetették volna magukból ezt a csodás vezetőséget.

Én totál más területen dolgozom, de mi is túl kevesen vagyunk, és általában túlórával próbáljuk a víz felett tartani magunkat, de ez sem mindig sikerül.

Többnyire megértem az ügyfelet, hogy siet és szeretné megkapni, amit akar, de mindig tátott szájjal konstatálom, hogy nekem, mint a tápláléklánc alján levő, 20-on éves asszisztensnek puffog meg engem kér számon, amikor egyszerűen nem vagyunk elegen.

Nem én csinálom a munkaerő-allokációt, ahogy a pultos sem tehet arról, hogy nem tud kétfelé szakadni. Ne nekünk hisztizzetek, hisztizzetek a felső vezetésnek.