30 körüli nőként miért kell szégyenkezni/magyarázkodni, mert nem szeretnék még férjhez menni?

Halkan megjegyezném, hogy túlnépesedés van. Kb. 8 milliárdra tehető a Föld lakossága. Folyton azzal jönnek, hogy ezt a nagy tömeget ezzel az életvitellel nem fogja bírni az anyatermészet, mert olyan szinten ki van zsigerelve, illetve szennyezve.... persze értem, ha úgy élnénk, mint az őseink évszázadokkal ezelőtt, talán másképp állna a helyzet.

De még egyszer, túlnépesedés van, ha kipusztulunk, az a káros, és környezetromboló életmódunktól lesz, nem azért, mert nem szüljük tele még jobban a bolygót.

Attól függ. Én még hál' Istenenk ilyen konnotációban nem találkoztam ezzel a kérdéssel, engem csak nagymamám nyomasztott, mikor még együtt voltam az exemmel, hogy mikor jegyez már el, már két éve együtt vagyunk, engem nem zavar, hogy nincs gyűrű még az ujjamon? Mikor házasodunk már, meg fog halni, mielőtt férjhez mennék, és gyerekem lenne, pedig szeretne dédunokát. Én sem terveztem férjhez menni, sőt, gyerekeket sem szertnék vállalni. Mondtam neki, hogy mi most elvagyunk a párommal, majd ha akar, eljegyez, ha akar, nem, én nem erőltetném ezt a házasság dolgot, mert nekem nincs rá igényem és lehet, hogy sosem fogok szülni.

Ezt én el tudtam fogadni a nagymamámtól. De hogy egy komplett idegen (a főnököd apja, az neked kid is?) megengedje magának, hogy belepofázzon, ez egyértelmű és elképzelhettlen határsértés. Szimplán mondd meg a vén szarnak, hogy semmi köze hozzá, kussoljon, és foglalkozzon a saját családjával. Vagy nem is kell átmenni hozzájuk, és találkozni vele, ez a legjobb.