Ha szarik rám másfél héten keresztül (és éveken keresztül csak én kezdeményeztem, én tartottam életben ezt az egészet) akkor miért kezd el sírni és dadogva magyarázkodni, ha azt mondom, hogy kész, vége?

2-3 havonta kerestem, hogy mégis mi a helyzet vele, hiszen gimiben jóban voltunk. Az a típus vagyok, aki nem felejti el könnyen akik hozzá valamikor jók voltak, közel álltak!

Ő egy idő után nem keresett. Évek teltek el azóta. Különböző szakon tanulunk, más városban.

Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy nem válaszolt egy hétig, ráírtam, hogy mi történt? Erre megígérte, hogy szombaton ír, de vasárnap sem válaszolt. Megígértem neki vasárnap hajnalban, hogy ha te nem, én biztos betartom a szavam, kedden írok! Tegnap elküldtem. Sírt, nem hitte el, hogy ilyen megtörténhet. Új, izgalmas barátnőivel nagy boldogságban elvolt, a nap 24 órájában a telefonját nyomkodja engem egy mondatra nem méltatott mindvégig, önszántából.