30 körüli nőként miért kell szégyenkezni/magyarázkodni, mert nem szeretnék még férjhez menni?

Megmondod, hogy nem szeretnél erről beszélni, ne kérdezgessenek!

Az utolsó mondatodra annyival reagálnék, hogy a nagy átlag kíváncsi, képtelen elfogadni, ha valaki nem úgy él, ahogy ő.

Életemben nem találkoztam még semelyik főnököm apjával.

Én elmúltam 30, most épp kapcsolatom sincs, de szégyenkezni sosem jutott még eszembe emiatt. Gyereket meg eleve nem akarok. Ha annyira faggatózna, egyszer kifakadnék neki kamuból, hogy mennyire drága, kajára is alig van pénzetek, rengeteg a hitel, mindegy, csak rinyálj neki egy sort, legközelebb talán nem zaklat.

Próbáld megérteni, hogy nem konkrétan azt akarják, hogy TE menj férjhez és TE szülj gyereket, hanem ez egy általános ösztönzés minden hasonló korú nő számára. Én pl. sosem láttalak téged, így nekem tökmindegy, hogy van-e férjed és gyereked. Viszont az őslakos népesség egész Európában (és Magyarországon is) félelmetes méretekben csökken, miközben tonnaszámra telepítik Európába az afrikai és közel-keleti illegális bevándorlókat. Ennek a hatásait pedig ma már mindenki láthatja, aki megfordult az elmúlt években egy német-, francia-, vagy egy belga nagyvárosban. Ha ez így megy tovább, néhány évtizeden belül az európai ember kisebbségbe fog szorulni, hosszabb távon pedig el fog tűnni. Értem én, hogy te nem tudsz (és tán nem is akarsz) ilyen távlatokban gondolkodni, de azt talán te is belátod, hogy ha a te korosztályod szinte alig akar gyereket vállalni, abból néhány évtizeden belül Magyarországon is demográfiai katasztrófa lesz. Hidd el: senki nem akar beleszólni a magánéletedbe, de egy nemzet csak úgy tud fennmaradni, ha képes reprodukálni önmagát és ehhez mindenkinek hozzá kellene tennie a maga részét.