Miért lett elfogadott a heti 40 órás munkahét (ami sokszor több is)? Ki akarta, hogy az embereknek ne legyen élete gyakorlatilag, csak pár órában?

Légyszi ne ugorjatok nekem, egy halk kérdés.

Annak aki nem tanul mellette, miért sok a napi 8 óra, teljes hétvégékkel?

Ha héttől háromig bent vagy, 4-re hazaérsz, és olyan 11 körül lefekszel, akkor az a maradék 7 óra, plusz a hétvégi 48 óra miért nem elég?

Félre ne értsetek, nem nézek le senkit, de én olyat csinálok amit szeretek, mellette tanulok, és úgy érzem van elég szabadidőm.

De akinek nem elég napi 7 óra, hétvégén 48, azaz hetente összesen 55, az mit csinál, és mennyit akar még?

Persze, akkor megértem ha utálod a munkád, nyilván akkor abból a 20 órás munkahét is sok lenne. De ha utálod, azellen lehet ám tenni, és olyan munkát keresni, tovább képezni magad, hogy a napi 8 óra ne legyen sok, sőt, lelkesen vágynál többre is.

De ez csak egy vélemény, és egy teljesen objektív, nem provokatív kérdés, amire nem mocskolódást, hanem valid érvekkel tarkított, nem személyeskedő választ várnék:)

Ugye azok, akik itt nagy számolgatásokat végeznek, azok minden apró-cseprő dolgot beleszámolnak és nem csak a rózsaszín ködöt látjátok.

Mert ugye vegyünk, egy átlag családi napot. Reggel 6-kor, esetleg fél 7-kor felkelsz, mert ugye a gyereket oviba, suliba el kell indítani vagy akár el kell vinni. Ugye azt kb fél 8-ra meg kell tenni, hogy 8-ra legyél a munkahelyeden és akkor ugye nem számoltunk dugós részeket, csak átlag forgalmat.

Akkor ugye 16:30-ig ott vagy minimum, onnan jöhet a hazaindulás. HA, minden jó, akkor 17:00-17:30 között otthon vagy, de ha mondjuk a napközis gyerekért kell menni, akkor ez már lehet 18:00 is.

Heti 2-3 alkalommal bevásárolsz, abból legyen 1 hétvégén, a másik 1-2 az minimum még 1,5 óra abból a napból.

Akkor végre hazaértél, tanulsz a gyerekkel, vagy legalább beszélsz vele 1 órát, hogy megtudd, nem-e szopatják össze-vissza a suliban.

Akkor ugye tartunk mondjuk este 7 körül. Ez kb minden nap megvan, mert ugye vagy bevásárolsz vagy főzöl ugye. Persze, van aki mindkettőt minden nap csinálja.

Na, szóval ezután még akkor fürdötök este, kikészítitek a ruhát, mostok, vasaltok, van simán este 9.

Szóval ezek után, akkor hogyan is van az a miért nem jut semmire idő? Persze, ha anyu-apu otthon van, akkor jut idő mindenre, csak nem ebből kell kiindulni. Azzal én sem értek egyet, amit sokan előadnak szenvedésképp a mai világban, de az ilyen magas lóról papolást se bírom, hogy hát miért nincs időd?

#12-es, Attól függően, hogy hol laksz, nagyon nagy eltérések tudnak lenni. Pl aki egy lakótelepen lakik, annak többnyire 10-15 perc sétán belül van bölcsi/óvoda/iskola, bolt, stb. így ezek alig vesznek időt igénybe pl nekem fél órán belül megvan egy vásárlás. Illetve amikor elsős voltam, akkor második félévtől egyedül haza tudtam sétáltam. Ráadásul, ha a szülők Home office-ban dolgoznak (részben), akkor még több időt tudnak spórolni, így a fenti példádhoz képest simán lehet spórolni 2-3 órát.

A másik véglet, amikor valaki 2x1,5 órát utazik csak a melóba és kocsival kell menni a gyerekért a szomszéd városba és még edzésre is el kell vinni stb. akkor tényleg semmi ideje nem marad.

#13

Pont ezért írtam, hogy mindkét oldalnak megvan az igaza, de mindkét oldal jobb ha leszáll a magas lóról. Főleg az ilyen rég múlttal törölközés.

Az teljesen jogos érv, hogy attól még, hogy régen rosszabb volt, még a mostani helyzet sem feltétlen jó. Szóval én nagyon is támogatom, hogy tovább csökkentsék a munkaidőt. A termelékenységünk már megvan hozzá.

De a kérdező kontextusában, aki pont arra kérdezett rá, hogy hogyan lett 40 óra a munkahét, kifejezetten a múlt a releváns: ti. hogy nem ennyire megnőtt, hanem előtte több volt.

#16

Azért azis relatív, hogy mi számít többnek. Mert okés, hogy időben több, de azért sok tekintetben lazább is volt. Persze, most ne számítsuk az ilyen több száz évvel ezelőtti dolgokat.

De csak gondoljunk bele, ugye a nagyban emlegetett kommunizmusos 6 napos munkahetet. Amiben a valóságban a felét nem dolgoztad annak, amit manapság, mert ugye 10-en csináltátok azt a munkát, amit most 2-3 ember. Bár, én egyébként az idővel sem teljesen értek egyet, sokszor csak papíron volt az annyi, amennyi.

#15 Szerintem teljesen jogos idekeverni a múltat is. Az emberek kitöltik a rendelkezésükre álló időt. Azért van időd főzni, vasalni, a gyerekkel minimum egy órát beszélni, takarítani, stb, mert csak 8 órát dolgozol és nem 10-12-t.

Az én szüleim hétköznap sokáig dolgoztak, ezért pl hétköznap én mentem tejet/kenyeret venni általános iskolás létemre. Anyukám csak hétvégén mosott, meg csak akkor vasalt, ha ünnepség miatt fehér ingben kellett menni.

Szóval ha 17-kor már otthon tudsz lenni, akkor az 3 óra szabadidő pluszban a szüleimhez képest, akik 20-után értek haza.

Tök jók ezek az órákba számolgatás. Munkahelyemen is kb. ez megy, aztán csodálkoznak, hogy nem mindig megy a meló.

Az ember az ember, nem robot. Az ember néha fáradt, iylen olyan stb.

Hiába van otthon x órája az embernek, ha abból sok elmegy a kötelező dolgokra, a munka is le tud keményen fárasztani stb.

Munkába járás, meg ezernyi dolog.

Ez a heti 40 óra tud baromi sok lenni, ami melett alig marad idő/energia más dolgokra. Persze sok függ a beosztásoktól, munkarendtől is.

Az meg, hogy mi volt régen az nem igazán számit ebben a témában a jelenben.