Mennyire gáz, ha 2 éve nem beszélek senkivel?
Nem piszkálódásból, de ha segítséget kérsz az emberektől, akkor próbáld kicsit jobban megfogadni őket. Sajna ősi bölcsességet tudok én is mondani: Ha akarsz valamit, találsz rá módot. Ha nem, akkor kifogást.
El lehet kicsiben is kezdeni: pl. amikor mész a boltba, beszélgethetsz kicsit az eladóval (mióta dolgozik ott, szereti-e a munkáját stb.).
Hajrá! :)
21-es vagyok
Lehet más közelítésből is nézni a dolgot: nem azon töröd magad, hogy mindenképp beszélgess valakivel, hanem azzal foglalkozol, ami érdekel (a hobbijaiddal), aztán majd találhatsz olyan embereket, akiknek hasonló érdeklődési köre van, és meg is van a beszédtéma.
Válasz a kérdésedre: NAGYON!
Hogyan dolgozhatsz irodában, hogy nem beszélsz senkivel? Hogyan vásárlohatsz, hogy nem beszélsz senkivel? Kikérem magamnak, hogy azt tételezd föl rólam, hogy nem olvastam el az összes hozzászólást(annak ellenére, hogy leírtad néhányan)!
Végezz el magadon egy nagyon egyszerű és tanulságos gyorstesztet. Benne vagy?
Akkor gyerünk! Ülsz a szobádban/irodádban emeld fel a jobb kezed magad elé. A mutatóujjaddal mutass rá egy számodra kedves tárgyra. Megvan? Most mutass rá egy számodra rossz/kellemetlen tárgyra/személyre. Megvan? Tartsd a kezed mozdulatlanul és figyeld meg az ujjaid helyzetét!
A mutató és hüvelykujjad előre-tőled elfele mutat, DE a maradék három ujjad visszafele utat, saját magadra!
Tanulság: mielőtt mást hibáztatnál saját bajod/sikered végett elősször nézz magadba!
Elnézést az ősi bölcsességért.
Tisztelettel!
Én nem hibáztatok senkit. Ti magyarázzátok be magatoknak, hogy én mást okolok, mivel nektek így könnyebb. Ezek vagytok ti. De ilyenekkel már nem is foglalkozom. Megmondtam, hogy aki csak beszólni akar, az NE ÍRJON. Azért mert egy két embernek visszaszóltam, nem azt jelenti, hogy én mást okolok. Tudom, hogy nektek nehéz ezen túltenni magatokat, de fogadjátok el. :'( Érdekes módon vannak, akik normálisan képesek megközelíteni a problémát. Csak mivel ez a kérdés elég nagy felületet ad arra, hogy a sok lelki nyomorék megmondhassa nekem a "tutit", mivel azt hiszik, hogy értelmes dolgot mondanak, ezért ez a poszt egy jó mutató arra, hogy milyen arányban oszlanak el a jó és a rossz emberek. Én ezt írtam le már vagy ötször. Ezt próbáljátok úgy kiforgatni, hogy én másokba látom a problémát. Most erre mit lehet mondani? Gratulálok...
Egyébként utolsó előttinek igaza van, csak sajnos nem tudok olyan hobbit, amiben lehetne ismerkedni. Nekem csak olyan hobbijaim vannak, amit egyedül kell csinálni. De ha valaki adna valami tanácsot, azt megköszönném. (végre elindul valamerre a beszélgetés)
Röpke 3 oldalnyi kötözködés (vagy én nem tudom hogy hívjam) után, kezd kibontakozni valami értelmes beszélgetés. Én már ebbe sem hittem, hogy őszinte legyek. De nyugi srácok, ez nyilván mind miattam van, mivel belelátom másokba a rosszat, befordult lettem, és elkeseredett. :) És mivel már írtam azt is, hogy "bocs, ha durva voltam, ma kicsit feszült vagyok", ez nyilván azt jelenti, hogy már idegbeteg is nem? :) Hát igen, ilyen helyzetben muszáj valakin levezetni a stresszt. Mi más is lehetne az oka? Semmi. Nyilván csak ez. Egy pici felület, és már jön a beszólás. Hihetetlen. Jaj, már megint másokban keresem a rosszat, a fenébe, elfelejtettem.
Viccet félretéve ebből a 3 oldalból ömlik a szellemi nyomorúság, ami ha tetszik, ha nem, a magyarokra irtózatosan jellemző. Egy-két apró támadási felületet adtam, és a sok nyomorult mócsing már cuppant is rá ezerrel. Ti vagytok azok, akiknek magukba kellene nézni. Nem pedig azokon lovagolni, amiket én írok, meg, hogy milyen helyzetbe kerültem. Úgyis hiába írom le nektek ezer és egyszer, hogy mi miatt következett be ez a szituáció, az már nem érdekel titeket, el sem jut a tudatotokig, az már nem elég "szaftos" a számotokra, a lényeg, hogy jól megmondhassátok a magatokét. Ti majd jól megbántotok, és ettől vagányak lesztek. Ez valahogy így működik, ha jól értelmezem ugye, srácok? A ti "normális" világotokban, amikből kapom a nagy "oktatásokat". De nyilván a nyomorult is én vagyok. Légyszi legyen ez a következő komment okés? Hátha elértek vele valamit... Hiába, nagyon igaz az a mondás, hogy mélységes mély az életnek kútja. És ezt ti mutatjátok a legjobban. Na, már megint másokon vezetem le a feszültséget. Mindig elfelejtem! :O
Mindenesetre az értelmes hozzászólóknak, ha még érdekli őket egyáltalán ez a szétspammelt topik, azt üzenem, hogy gondolkodtam a dolgon, és tényleg az az egyetlen megoldás, ha olyan hobbit találok, amibe rá van kényszerülve az ember, hogy ismeretséget szerezzen. Másképp nagyon nehéz. Tudnátok valami oldalt küldeni, ahol van erre lehetőség? Még annyi, hogy ne legyen fizetős, mivel nem nagyon engedhetek meg magamnak ilyesmit.
De kérdező. Kérlek. Vedd észre, hogy te vagy az, aki a saját utadban állsz. És nem megsértődni kell, ha azt mondjuk, hogy másokat okolsz.
Konkrétan:
"Ez ma Magyarország. Vagy sz*psz, mint a többiek és elfelejted a büszkeséged, vagy magányosan ülsz otthon a gyakori előtt, de legalább nem kell szégyenkezned."
Itt írod le, hogy ez a helyzet, hogy az ember vagy leviszi az igényeit ismerkedés terén, vagy magányosan ül, de legalább nem kell szégyellnie, milyen ismerősei vannak. Te írtad. Itt hibáztatod a körülményeket, és magadat a körülmények áldozatának állítod be. (miszerint te inkább magányosan ülsz gyakorikérdések előtt).
Ha valaki ezt meg a szemedre hányja, hogy de kérlek, nekem vannak ismerőseim, van pár barátom, van párkapcsolatom, akkor rögtön flegmán beszólsz, hogy jah, el tudod képzelni, milyen kapcsolat lehet az,meg milyen barátság.
Vedd már észre magad, hogy ilyen stílussal, önsajnáltatással, mások hibáztatásával megalapozol még pár évet, amiben nem beszélgetsz majd senkivel se.
Remélem nem írtam semmi ősi bölcsességet, ami zavarná a törékeny lelked.
"Ez ma Magyarország. Vagy sz*psz, mint a többiek és elfelejted a büszkeséged, vagy magányosan ülsz otthon a gyakori előtt, de legalább nem kell szégyenkezned."
Nekem ez volt az eddigi tapasztalatom, azért írtam ezt. Nem azért, mert feltétlen meg akarom találni a társadalomban a hibát, hogy még véletlenül se kelljen magamba néznem. Lehet, hogy túl nyersen fogalmaztam. Sőt, valószínűleg ezt többször is elkövettem. De nagyon sok ismerősöm volt, és tényleg mindegyik ilyen volt. Ez az egész vitának az alapvető problémája. Én elhiszem, hogy súlyos dolgokat állítok, de egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy én úgy fogtam ki az ismerőseimet, hogy azokban 100-ból 100-szor csalódnom kellett. Egyszerűen ez nem létezik. Amit írok azt nem felindulásból írom, hanem mert ez volt a 22 évem tapasztalata. Szerintem érthető, hogy ezek után bolondnak kellene lennem ahhoz, hogy azt mondjam, hogy "áh, nem a társadalommal van itt a baj". Ezért ilyen a stílusom.
Oké, elhiszem, hogy külföldön sem jobb a helyzet. Mondjuk ez nem vigasztal.
A lényeg, hogy kellene találnom valami jó tanfolyamot, vagy valamit, ahol jó társaságra lehetne találni.
A gyakori előtt ülést, pedig elég nagy túlzással írtam, de mindegy. Ez szintén "tetszett" az embereknek, ahogy látom.
Az pedig szerintem érthető, hogy nem tetszik az, ha valaki azok után, hogy én elmesélem, hogy alapból egy nyitott ember voltam, csak a sok szemétkedés miatt lettem nehezen kezdeményező, odaírja, hogy hát nekem van baráti köröm, meg barátnőm. Ez szintén nem szemétség, hanem újabban, ahogy látom az "érzékeny lelkemre" van fogva.
Megnézném, ha más ilyen helyzetben lenne, akkor mennyire lenne "érzékeny"...
Nyilván nem azt mondom, hogy a világon minden ember sz@r, hanem azt, hogy elég nehéz helyzetbe lehet kerülni, ha az ember elveszti az összes kapcsolatát. Ez nem egy kis probléma, ahol csak erőt kellene vennem magamon. Mivel a társadalom olyan amilyen, ezért nehéz a semmiből kitörni, úgy hogy az ember nem jár suliba, vagy ilyen helyekre. Ennyit mondtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!