Miben nyilvánul meg hogy a pestiek bunkók?

Írtam példát. Nem tudnak köszönni, udvariatlanok, kötözködnek, süt belőlük a lenézés.

Egyébként újabb példa, vidéki benzinkút, csak egyetlen kompresszor van, Budapesti bunkó jön, lát és orrfelhúzva közi, hogy milyen egy putri falusi benzinkút ez... Nem faluban voltunk. Minden megnyílvánulásukban ez a felsőbbrendűség és a vidéki emberek lenézése dominál.

Éltem már faluban, kisebb megyei jogú városban, nagyobb megyei jogú városban, és Budapesten is. De nekem is ez a legtöbb pestiről a véleményem. Én példázok neked, ha nem volt rendes, amit írtak fentebb.

Előre leszögezem, hogy vannak itt is azért kivételek, de igen ritka, kb. fehér holló számba megy. És ugyanez vonatkozik vica-versa a kisebb városokra is, de azért az arány az egy főre jutó bunkókból Pesten a legmagasabb.

- a tömegközlekedésen konkrétan leszednek a buszról, villamosról, ha nem férnek fel

- tömegközlekedésen annyi tapintat nincs bennük, hogy meg tudj kapaszkodni, mert neki két kézzel kell

- a vasúti pályaudvarokon lökdösnek

- sugárzik sokak szeméből az, hogy lenéznek, és elég kényelmetlenül érzem magam sokszor ettől

- vannak, akikkel ha beszélgetek, akkor a beszédéből is az süt, hogy fogjam be a szám, mert én "vidéki" vagyok

- rohadt nagy pakkokkal megyek a városban, megkérem az egyik kb. 30-as éveiben járó férfit, hogy segítsen felemelni a bőröndöt, mert én kb. megszakadok tőle, kiröhög, felszáll, én meg nem bírok kb. felszállni, mert annyira tele van a jármű, és feltolakszanak előttem, így esélyem sincs feljutni

- leszállásnál nekik kell legelőször leszállni, mindegy, hogy téged lelöknek-e vagy sem

- van olyan, aki szinte szándékosan feléd köpköd a megállókban

- van, aki szintén a megállókban kb. neked esik, mert csendesebb vagy és nem szólsz vissza

- boltokban az a hidegség, lekezelő stílus undorító, értem, hogy kb. úgy vannak vele, hogy mi nyaljuk ki, vásárlók a seggét, holott elvileg neki kéne segítenie eligazodni az áruk között

- szólok, hogy bocsi, de nem ezt kértem, és leugat, hogy örüljek, hogy kiszolgál

- amikor mondod, hogy légyszi, ne feléd fújja ki a dohányfüstöt, mert nem szereted, kb. direkt az arcodba fújja onnantól

Összefoglalva, rajtam látszik, hogy "vidéki" vagyok, mert valamivel nyugodtabb, stresszmentesebb az életvitelem, és nem tolakodok sehova sem. Lehet, hogy emiatt van nagyon nagy hátrányom, de én konkrétan depressziós leszek kb. tőlük. Megnyilvánulni pedig a felsőbbrendűség sugárzásából, lenézésből, a hozzáállásukból, viselkedésükből, amire példát fentebb olvashatsz.

És még egyszer leírom: Vannak normális pesti lakosok, és bunkó, tapló "vidékiek" is, ezt elismerem, de míg Pesten ezek az események viszonylag gyakoriak, vidéken annyival ritkábbak.

Félreérted. Azzal kezdtem és zártam, hogy vannak kivételek, szerencsére találkozom jó példával is a városban. Én arányokról beszéltem, hogy ez sajnos, valamiért jóval negatívabb Pesten, mint máshol.

Három megyeszékhelyen + Pesten jártam/járok suliba, plusz hárommal van viszonylag sok tapasztalatom, szóval tisztában vagyok a dolgokkal, hogy mi hogy megy.

Nem szokásom senkit megbélyegezni, mert, még egyszer leírom, vannak kivételek. De abban a három (lényegesebb) városban, amiből kettő nagynak számít, egyiken sem szednek le a járműről, egyben sem fújják rád direkt a füstöt, és nagyon ritka, ha nem segítenek neked felszállni egy buszra.

Nézd. Ha neked elnyomásnak számít az, hogy segítséget kérek a buszra/vilire való felszállásnál a bőröndök miatt vagy nem tolakszom, akkor te nagyon el vagy tévedve. Ahogy akkor is, hogyha neked az, hogy téged lerángatnak a buszról/metróról/viliről, stb. az nem parasztság. Ahogy az sem, hogy könyökkel tessékelnek arrébb, hogy ők KÉT kézzel meg tudjanak kapaszkodni, te meg r*hadjál meg ott, ahol vagy. De említhetném még azt is, amikor felszállsz a vonatra, nálad bőrönd van, bevágja előtted az ajtót, és mosolyog rajtad, hogy te nyithatod ki újra, és szenvedj csak. Ez bunkóság, és parasztság, és csak azért, mert nő vagyok, és nem tudok az illetőnek visszaütni, attól még nem leszek elnyomva. Vagy azért leszek elnyomva, mert nő vagyok?

Szerintem nem jogosít fel senkit sem az, hogy ilyeneket csináljon, legyen az pesti vagy nem pesti. De sajnos tőlük tapasztalom ezt nap, mint nap, nem a "vidékitől".

De nem tudom, miért kérdezed meg, ami elvileg érdekel, ha mindenkibe csak belekötsz, aki bármit is mond, hogy miért van rossz tapasztalata, az esetek min. 70-80%-ban pestiekkel és nem a többiekkel. Mert az elmúlt 25 évem alatt az attrocitások 90%-a Budapesten ért, ahova tavaly február óta járok, tehát valamivel több, mint egy év alatt sikerült ezt megtapasztalni. Most kérjek bocsánatot, mert nem azt tapasztalom, hogy a fővárosban igenis kellemes utazni, és jelen lenni, és semmi gond nincs az ottani mentalitással? Hát ezt sajnos nem kapod meg.

Ennek ellenére nem ítélek el senkit, nem utálom ezért őket, mert ők ilyenek, ez a "kultúra" alakult ki bennük (vagyis sokakban, mert tisztelet a kivételnek). Csak nekem nem szimpatikusak ezek a viselkedések, és néha piszkosul rosszul tudnak az ilyenek esni, amikor én 95%-ban átadom a helyem (akkor nem, ha nem lenne szabad kezem kapaszkodni), engedem leszállni normálisan az embereket, cipelem a kezemben a tonna nehéz táskám (sajnos az egyetem miatt nekem minden nap elég nehéz a cuccom), hogy elférjen mindenki a buszon, megtartom a buszmegállótól az 5 méter távolságot dohányzáskor, amit a törvény is előír, és figyelek, hogy ne fújjak senkire rá, ha pedig kisgyerek jön arra, akkor elvonulok olyan messze a járdától, hogy ő ne kapjon az én "mérgemből", felsegítem az időset a buszra, megfogom a kisgyereket, aki nem tud kapaszkodni, stb. És amikor ezt a tahóságot kapom cserébe, akkor igenis kialakul egy elővigyázatosság, mondhatni ellenszenv, amit nagyon ritkán enyhít egy-egy normális ember, aki tud viselkedni.

Nem a heringszindrómával van gondom, azt átéltem a többi városban is. Nekem azzal van a gondom, hogy erre rátesznek a viselkedésükkel az ottaniak, mert nekik akkor is kell a normális méretű hely, ami egy nem heringes buszon lenne, és te ismét r*hadjál meg ott, ahol vagy, meg a többi, amit már felsoroltam.

De mielőtt megint félreérted. Nem, nincs bennem előítélet, és minden nap naivan állok hozzá a dolgokhoz, hogy na ma úgysem lesz semmi gond, és remélem, kellemesen csalódok az emberekben. De sajnos sokszor (kb. mindig) tévedek, és pofára esek, nap nap után, mert a már említett dolgokat élem át a tömegközlekedéskor, vásárláskor.