A nők miért nem szeretik, miért akadnak ki, ha a női-férfi mentális különbözőséget felhozzák nekik?

Valamiért 77-es ha a férfiakról kezdesz írni, mindig valami lekicsinylő jelzőkig jutsz: "ványadt síró-rívó fürdőskvákról" beszélsz,akik a Taigetoszt érdemelnék. Ilyenkor amúgy mit érzel? Persze " változás figyelhető meg a nőknél is: erősödtek, okosodtak". Hadd ne mondjam, elég megmosolyogtató ez különbözőség,ahogy férfiakhoz és nőkhöz állsz hozzá, kissé hiteltelenné is teszi.

A neveltetés szempontjából milyen mai különbségekre gondolsz? Például ugyanolyan óvodákba iskolákba járnak férfiak és nők, ugyanazt a fizikát,matematikát tanulják, valamiért mégis arányaiban több pl a műszaki tehetséggel megáldott férfi, mint nő.

A biológiai szórás miatt pedig lehetnek kivételek, itt vagy te is, akit jobban érdekelnek a férfias dolgok.Ettől még arányaiban nem változik a jelenség, ma is az érdekli a férfit és nőt inkább, ami szorosabban kapcsolódik a nemi szelekciójához.

Nem nemek szintjén, hanem egyénenként vannak eltérések, de a sztereotípiák rontják mindkét nem esélyeit, ha valaki történetesen nem a saját neméhez "illő" szakmát választ, például ha egy fiú óvodapedagógus szeretne lenni, vagy egy lány kamionsofőr.

A neveltetés nagyon sokat számít, de lehet rajta változtatni, ez már az egyénen is múlik, meg hogy mennyire erős nyomás alatt van.

Például a mi családunkban ketten vagyunk tesók, én vagyok az idősebb, és a lány is, van egy öcsém. Engem valahogy a fiús dolgok gyerekként is jobban vonzottak, mint a lányosak, nem voltam csajos kislány, de ami érdekelt, azt meg "nem volt szabad", mert lány vagyok, és egy lánynak nem szabad, irigykedve néztem, hogy ezeket meg mind megengedik öcsémnek, mert ő fiú. A nevelés eredménye az lett, hogy én egy idő után begubóztam. Na, ez ment hosszú évekig, aztán talán középiskolás koromban történt az első változás, amikor is elkezdtem kilépni a sztereotípiából, ezzel tulajdonképpen sokakat meg is leptem, mérnök informatikára adtam be a jelentkezésemet továbbtanulni. Voltak olyan korábbi - általános iskolai - tanáraim, akik csodálkoztak is, miért, teljesen mást képzeltek el rólam. A főiskolán kb. 10-szer annyi fiú/férfi volt, mint amennyien lányok/nők voltunk. (Azóta azért úgy tudom, javultak az arányok, és bátrabban mernek a lányok is ilyen szakokra jelentkezni.) A suli után munkában is bizonyítani kellett, az volt a következő nehézség, mert sokszor be sem hívtak, volt elutasítás azért, mert nő vagyok, stb. De nem adtam fel, és mostanra elértem, hogy a szakmában dolgozom és élvezem, viszont ez évekbe telt, csak a sztereotípiák miatt, és azért, amit belém neveltek, mert míg öcsémet arra nevelték, hogy álljon ki magáért és legyen erős, mert ő fiú, addig az én próbálkozásaimat letörték, így aztán felnőttként kellett összeszednem magam ezen a téren.

Aztán mostanra nem csak a férfiasabb szakma, de a szabadidő terén is előjött a kevésbé csajos énem, mert már nem szólnak rám azért, hogy összekoszolom magam, megkarcolom magam, lehorzsolom a bőrömet, és csak üljek szépen, egyedül utazok, aktívabb lettem, sportolok, olyan új dolgokat próbálok ki, vagy tervezek kipróbálni, amit nem engedtek volna egyébként, amíg a szüleimre voltam utalva.

"A nők miért nem szeretik, miért akadnak ki, ha a női-férfi mentális különbözőséget felhozzák nekik?"

Mert sokan egyből érzelmektől fűtötten, gondolkodás nélkül reagálnak, túlreagálnak. A férfiak is. Az, hogy valaki X dologban jobb, mint én, nem jelenti, hogy én hozzá sem tudok szólni ahhoz a dologhoz. Attól még, hogy mondjuk valaki mesterszakács én nem feltétlenül főzök xarul. Attól, hogy általában a férfiaknak jobbak a logikai, problémamegoldó, tervező képességei (gondolom a hagyományos feladataikból adódóan, mint a vadászat, harc, a családjuk/közösségük védelme) még nem jelenti, hogy én nőként egy szellemi fogyatékos szintjén lennék. Maximum annyit jelent, hogy egy kimondottan az említett képességeket vizsgáló tesztben valószínűleg (de nem biztosan) rosszabbul szerepelnék, mint a férfiak többsége. Az, hogy én adott esetben gond nélkül tudok vigyázni a kisgyerekeimre és mellette össze tudok dobni egy több fogásos ebédet (nyilván a nők hagyományos feladataiból adódóan) még nem jelenti, hogy ha egy férfi csinálná ugyanezt, akkor leégne a ház és meghalnának a gyerekek, hanem lehet, hogy kifutna a leves és a kis Petike bepisilne, mert apa éppen a levest takarította fel és nem tudta időben elvinni vécére.

"családjával,gyerekeivel tölthette az időt, a férfiak (mai szemmel) kényszermunkát végeztek földeken"

Nagyon nincs fogalmad arról, hogy hogyan éltek akkor a nők és a gyerekek. Ezt a témát inkább ne feszegesd.

"Nagyon nincs fogalmad arról, hogy hogyan éltek akkor a nők és a gyerekek. Ezt a témát inkább ne feszegesd."

Ennek semmi értelme nem volt, miért írtad le? Érv?

47-es, előbb talán te tálalhatnál valamilyen érvet, mert eddig még semmilyet nem hallottunk részedről :)

A férfiakat azért írom le így, mert akikkel összefutottam, 70%-ban ilyenek. Még a férjem is. Míg én felhúzom magam tudom is én, nem szoktam versenyezni csak edzeni, valószínűleg úgy 20-25x legalább, neki sikerül egy jó háromnegyedig húzódzkodnia, aztán össze is csuklik. Én nyitom ki az üveget neki, nem fordítva. Akik fizikailag toppon voltak, azok mentálisan álltak egy három éves kislány szintjén. Volt, amelyik szó szerint hisztizett, ha valami nem tetszett neki. Az idősebb férfiakban még van tartás, apukámra még fel lehetett nézni, a mai fiúk, mert még férfiaknak sem nevezném őket, a béka feneke alatt, ha már férfiasságról beszélünk. Sajnálom, ha ez sérti az egódat, ha netán tenni akarsz ellene, rajtad a világ szeme. Neveltetés ugyanaz? Egyelek meg, hát régen volt sorkatonaság, az emberek egész nap mozogtak és emelgettek, dolgoztak, nem világító dobozok előtt döglöttek, ha meg egy srác olyan búzán viselkedett volna, mint amit manapság megengednek maguknak, kikövezték volna az iskolából, most meg még azt is el kell fogadni, ha mellet "növeszt" :D Szóval igencsak változtak a körülmények és nem a jó irányba.

Az én időmben már hagyták, hogy autókkal játsszak az oviban, hagyták, hogy fiú ruhákat hordjak, hogy a fiúkkal bandázzak, na azt nem hagyták volna, hogy tinifejjel szüljek, ez régen nem történhetett volna meg és én sem lennék ilyen.

A nők erősödtek. Társadalmilag, személyiségileg, mindenhogy. Azt nem mondom, a legtöbbjük még így is elviselhetetlen és megbízhatatlan, de eddig elmeroggyant nő több kárt okozott nekem, mint férfi, mert sokkal tovább mernek menni már. Előbb várok igazi hátbatámadást tőlük, mint bármelyik nagy gengsztertől, mert most már elvegyülhetnek a tömegben, nem róluk pletykálnak az egész faluban, mint régen. A feministákat gondolom be sem kell mutatni, bár rajtuk én is jókat szoktam mulatni, igazi feministáról már rég hallottam, csak az agyhalottja üti meg a híreket.

De ott van és van pofája azt mondani, amit. Mellette ott virítanak a büszka transzneműek, a büszke búzák, lassan az a gáz, aki nem az. Itt vagyunk most, ez a világ. Akit ezzel nem sikerült megsértenem, mert nem inge, annak várom megtisztelő felkeresését, mert már unom kutatni a normális egyedeket a világban :) Nem mintha én az lennék, de legalább próbálkozom.

77 szerintem neked komoly frusztrációid lehetnek, és ezért haragszol mindenkire, nőkre és férfiakra. Keresel egy rossz tulajdonságot és mindenkibe belemagyarázod, hogy igazolhasd a frusztrációid. Ne haragudj, de a férjedet például te választottad, akiről fogalmam sincs miért írsz, mert senki nem kérdezett, de ha ez jutott neked az nem a férfiak hibája :D

Igazából fogalmam sincs miről irkálsz, mert csak személyes sértődöttséget és folyamatos panaszkodást olvasni tőled. Majd ha a kérdéshez is tudsz valami érdemlegeset,akkor írj,addig felesleges itt fröcsögni.