Kedves irigy emberek, miért nem koptok le azokról akikre irigyek vagytok?

Irigyek mindig is voltak és lesznek. A suliban irigyek voltak arra, hogy nem buktam semmiből, vagy arra, hogy nem váltak el a szüleim (ezzel egyedül voltam). A munkámban irigyek a keresetemre, bár nem ismerjük egymásét, csak gondolják, hogy sok! Irigyek arra, hogy keveset dolgozom, bár néha másik 3 helyett kell, meg szabiról visszajőve megvár a feladat, mert nem tudtak helyettesíteni. Irigyek arra, hogy hó végén még van pénzem, én meg a családjukra, autójukra. Nekem biciklim van, és egyedül lakom. A tanulás miatt nem nagyon volt időm szórakozásra, ismerkedésre aztán 50 éves leszek. Mások meg csak ittak meg b-sztak, meg füveztek, lazán vették az életet, és rajtam röhögtek!