A mai fiatalok miért nevetik ki azokat a nagyokat akik felnőtt létükre rajzfilmeket néznek? (Hunyor major stb...)

Nem trollkodásból vagy provokációból mondom (itt minden annak számít ami nem tetszik néhány embernek) de ha csak lebutított, egyszerű történeteket képes valaki élvezni, akkor az elmond valamit az illetőről.

A funkcionális analfabéták országában élünk, ami kollektívan mindenkinek rossz, és igenis hatalmas szükség lenne rá, hogy felnőttként az emberek gyakorolják a gondolkodás, és történetértelmezés képességét. Nem nagyon használok (magyar) közösségi médiát, csak ezt az oldalt, de amik itt vannak, az egyszerűen elkeserítő. Az emberek nem értik meg, ha csak egy kicsit is képletesen beszélsz, nem értik meg a hasonlatok, példák lényegét. Az olyan kérdések alá, amik amúgy értelmezhetőek, csak furán vannak megfogalmazva, tömegével írják, hogy "ennek semmi értelme" vagy "most írd le érthetően". Néha rajta kapom magam, hogy a végtelenségig lebutítom amit írni akarok, mert különben jönne egy rakás értetlen.

Meg filmek kitárgyalásakor szoktam látni, hogy az emberek nem hiszik hogy a fikcióknak lehet mélyebb értelme, meg témája. Persze arra sincs igény, hogy egyáltalán logikus legyen a történet. "ne keress értelmet benne, ez csak egy fantasy".

Mélyen elkeserítő... Pláne hogy sokan még a meséket se tudják rendesen értelmezni, rendszeresen látok olyan véleményeket, hogy kár is rajtuk gondolkodni, hiszen "csak" mesék.

Az intellektus olyan, hogy nem fejlődik, ha nem fejleszted, és minél jobban fejleszted, annál kevésbé van igényed egyszerűbb dolgokra.

A komplexebb történeteket is ugyanolyan izgi ám nézni, mint meséket. Az egész egy nagy kirakós, amit meg kell fejtened. Rá kell jönnöd hogy mit kommentál a mű, mit kritizál, milyen filozófiák és milyen karakter archetípusok jelennek meg benne, stb.

Írta valaki, hogy aki kritizálja a mesenéző felnőtteket az búvalbszott, de szerintem pont hogy a mesenézés a búvalbszottság egyik tünete, mert aki rendszeresen néz meséket, az visszakívánkozik a gyereklétbe, és biztonságra vágyik, felnőttként pedig ez nem egy jó dolog.

(Ez nem fog semmit latba nyomni, de azzal nincs semmi baj ha valaki néha néha egyszer alkalomadtán megnéz valami mesét, és élvezi. A probléma azzal van, ha ez rendszeres)

17~

Pont ellenkezőleg itt nincs helyén az értelmi szint és a fogalmi képesség! :D :D

Aki most egyetért azzal, hogy mondjuk egy hunyor major című sorozatot nézzen egy felnőtt, az konkrétan ismeri ezt a sorozatot? Én 6-7, éve néztem az öcsémmel, akkor 17 voltam, meg nem is felnőtt, de már akkor a könyökömön jött ki, és vártam, hogy vége legyen.

Most komolyan, őszintén, bárki el tudná képzelni, hogy egy 24 éves férfi este lefekszik, bekapcsolja a hunyor major, tűzoltó Sam, Postás Pat, vagy bármelyik hasonló sorozatot? Én sem, ha meg ez így történik, akkor joggal gondolják, hogy az adott illető szellemi sérült.

#24

Az csak egy példa volt a kérdező részéről. A rajzfilm nagyon széles kategóriát foglal magában.

Én a régi Disney-s rajzfilmeket nagyon szeretem, még felnőttként is. Sőt, a mai mesék nagy része hulladék, szerintem.

Hát nem tudom, ezt a konkrét mesét én még kisgyerekként is nagyon dedósnak és bugyutának tartottam.

Amúgy csomó rajzfilm/mese van amit szeretek nézni felnőttként is, de vannak amik nagyon debil színvonalat képviselnek. Nem igazán tudnék komolyan venni olyan embert, aki ezeket nézi.

#24 a felsoroltak közül egyedül pont a Hunyor major-t csíptem, mert imádom Írországot. Oké, gőzöm sincs, hogy hány éve nem láttam egy részt sem, de úgy egyébként nem tökmindegy, hogy ki mit néz és hány évesen?

Vagy szerintetek a sorozatgyilkosok úgy teremnek, hogy negyven évesen megy a háttérben a Peppa?

Vagy kizárólag szak irodalmat szabad olvasni? Dokumentum és művészfilmeket nézni? (Van ilyen ismerősöm is, durván elvont alapból, de munkán kívül nem is nagyon tud kommunikálni...).

#28 Oké, jogában áll, ahogy a másiknak is jogában áll, hogy pont hidegen hagyja, hogy mit gondolnak róla :)

Mondjuk én például azt nem értem, hogy mi alapján érzi magát bárki is felhatalmazottnak arra, hogy idegeneket degradáljon, "debilnek" minősítsen, csak mert ő néz valamit, ami alapján ő úgy érzi, hogy felhatalmazhatja saját magát, hogy "debillé" nyilvánítsa.

Abba már bele sem megyünk, hogy intelligens, felnőtt ember nem csak Peppát nem néz, hanem a "debil" kifejezést sem használja.