Azzal miért nem foglalkozik senki, hogy ha ilyen marad a nők viselkedése, a társadalmi helyzet és az átlag, normális csókák helyzete, akkor egyre több ilyet esettel számolhatunk?

#74/80

Épkézláb magyarázatot adni nem tudsz arra, hogy miért kell egyes csoportokat sajnálni másokkal ellentétben, tippre kognitív disszonancia van emögött, hogy te azzal nem találkoztál még, hogy népszerű ennek a csoportnak a problémáival foglalkozni, ezért utálod őket. Míg más közösségeket (pl. feministákat) meg nem utálod, mert azoknak a problémáiról sokat hallottál, ezért azokat valós problémáknak véled.

A maslow piramisban akinek alsóbb szinten van problémája, azt kell jobban sajnálni, ez számomra nem kérdés, ugyanakkor nem én találtam ki ilyen képmutatóra a woke culturet, meg a többi mozgalmat, akik pl. Big Ednek (valami ócska TV showból) a volt feleségének a problémáját jobban a szívükön hordják, mint az árvaházi gyerekek sorsát. Rengetegszer írtam le angol fórumokon is, itt is, máshol is, hogy mennyire ocsmány és képmutató ez az egész.

"Amúgy az a fajta tapló hozzáállás, hogy még egy fogyatékosnak is megy, akkor nekik miért nem, ezzel kb. csak azt árulod el, hogy semmit nem tudsz az egész problémáról."

Dehogynem, aki incel (100%-ban egészséges), az kevesebbet tud nyújtani a nők számára, mint egy testi vagy szellemi fogyatékos.

Tehát átlag alatti férfiak, és pont!

Egy önbizalommal teli, jó humor érzékű és személyiségű Joaquin Phoenix vonzóbb, mint egy visszahúzódó, savanyú, mogorva, önbizalom hiányos Brad Pitt. Ha feltesszük, mindkettőnek hogy ugyan annyi pénze van!

Mert én látom, hogy milyen férfiaknak is vannak női, tehát nem levegőből beszélek. :)

De ha te nem így látod, cáfolj meg!

82-es

Én a 73-as válasz adója vagyok. Talán én is válaszolhatok a kérdésedre.

Az általad felvetett dolgokat én testközelből tapasztaltam. annak ellenére vagyok az "ötbetűs klub" tagja, hogy elvileg semmi nem predesztinálna rá és mégis. Ez a dolog gyakran nem úgy működik, mint pl. a tűz, hogy ha van éghető anyag, oxigén és kellő hőmérséklet, akkor mindig létrejön az égés.

Van egy rokonom, nőből van és nem igazán vagyunk egy hullámhosszon. Gyakran igen nyers, sőt bunkó stílusa van. Gyerekkora óta sportol, több ágban is.Egyszer, még sok évvel ezelőtt csúnyán kiosztott, mondván hogy én olyan vagyok, mint valami autista, nem ebben a világban élek és valószínűleg génhibás vagyok. Tehát nem fognak szeretni az emberek, ne is álmodjak kapcsolatról és nagyobb karrierről sem! Egész nap utána olyan voltam, mint a rákos ember, amikor közlik vele a diagnózist. Az egészben ráadásul az volt a legrosszabb, hogy korábban nagyra tartottam és főleg az, hogy totálisan menthetetlennek nyilvánította a helyzetemet. Pont ő azok közül, akik sportemberként állandóan azt hangoztatják, hogy csak igazán akarni kell és semmi sem lehetetlen!-Kivéve engem.

Pár évvel később a Face-n linkelt egy videót az üzenőfalra, ahol paralimpikonok mentek le egy fitnessterembe és ott ámulatba ejtették az ottani egészséges embereket. Kinek ilyen, kinek olyan hiányossága volt testileg, mégis sikerült elképeszteniük az épeket.Rengetegen like-olták, tetszett is neki a sok elismerő vélemény. Az én degradálásomról csak mi ketten tudtunk.

Az esemény óta már semmiféle motívációs, hazug és agresszív videó nem érdekel, éppen ezért.Pont ellenkező hatást vált ki, ahogyan a Nick Vujicic és más hasonló emberek sem.

Meg kell mondja, nagyon kíváncsi lennék, hogy az illető emberek hogyan jöttek össze a párjukkal, milyen körülmények között. Még arra is gondoltam, hogy a fogyatékosságuk akár még az előnyükre is válhatott, mivel ezáltal olyan emberekkel kerültek kapcsolatba, akik teljesen elfogadták ezt és képesek voltak mögélátni.

Az incelek, lúzerek esetében másról van szó. 100 %-osan egészségesek vagyunk testileg, csak gyakran valamilyen vélt vagy valós, de szerintem legkevésbé sem borzasztó tulajdonságunk miatt alapból leírnak bennünket. Egy nyilvánvalóan fogyatékos-testi/lelki-esetében azonnal leugatják mások, aki szemét módon bánik velük. Incel/lúzer embereknél senki, mi szabad prédák vagyunk. Alapból leírják az embert, szinte senki nem akar ismerkedni velünk, a falak szinte áttörhetetlenek. Miközben mi magunk elképzelni sem tudjuk, mi lehet olyan istentelenül visszataszító bennünk.

Az emberek szerintem egyáltalán nem olyan toleránsak, mint azt hirdetik.

Egyébként jópár egyéb példát is láttam már, amikor látszólag megmagyarázhatatlanul jönnek össze más emberek egymással. Ismertem olyan srácot, aki kinézetre a tinifilmek tipikus vesztese volt és ráadásul igen idióta, irritáló stílusa volt. Szinte mindig volt barátnője és bármelyik lányt elfogadtam volna magam mellé. Volt lány, aki tetszett és szóra sem méltatott, miközben összejött egy kimondottan csúnya sráccal és gyereket is szült neki.

Ismertem olyan srácot, aki kicsi, vézna és és jelentéktelen külsejű volt, az értelmi szintje kb. olyan lehetett, mint az Éjjel Nappal Budapest Lali-jának. Egy igazi bombázóval volt nyári szexkapcsolata egy nyaralóhelyen. Ha egy helyen laknak, talán több is lett volna köztük.

Udvaroltam olyan lánynak, aki szép és értelmes volt, nem jött össze a dolog. Most ő is összejött és szintén szült egy kb. Hobo-csöves külsejű fickóval.

Ezek mind valós dolgok, amiket leírtam. Nem tudom, mi lehet olyan nagy baj velem, többeket kérdeztem már, hogy tényleg olyan fura/autistagyanús vagyok-e? Nem, senki szerint nem.

Elmentem többféle pszichológushoz, szerintük semmi baj nincs velem, egy jókiállású, értelmes ember vagyok, akinek csak hinnie kell magában és kész.

Mégis, valahányszor próbáltam ismerkedni, egy idő után csak a folyamatos lekoptatásokat és zavart "mit csináljak ezzel?" nézéseket és hasonlóakat kaptam.

Ami viszont azért is érdekes, mert más alkalmakkor viszont sikerült megnevettetnem, jókedvre derítenem lányokat és nagyon örültek ennek. Persze, vonzalmat nem keltettem bennük, de legalább ennyi sikerélményem lehetett. Nem, nem vagyok búvalbélelt savanyúkáposzta, értelmes és normális embernek tartanak, volt aki az agyi képességeimet is elismerte; de a csajozást, kalandozást és hódítást nem nekem találták ki, engem nem erre terveztek.

Volt már amúgy, hogy nőismerősnek tét nélkül kifakadtam, mint itt a Gyakori-n, de csak hebegni-habogni tudott és azt ismételgette, hogy "Ez nem igaz, erre semmi okod, ezt nem hiszem el!"

Tessék, most megkaptad tőlem a Való Élet-et, Gyakori-s sallangok és szépítések nélkül. Remélem, kapok majd valami értékelhető választ, ha már ilyen nyíltan leírtam mindezeket!

#82

Én nem hiszem, hogy pl. egy introvertáltabb és depresszióra hajlamosabb nőnek egy magabiztos mókamesterre van szüksége az életében. Média, filmipar és a zene által közhellyé csépelt "ideális" férfi az ilyen, amiről mindenki azt hiszi, hogy ez kell neki, aztán mégis befuccsolnak ezek a kapcsolatok is. Mert senki nem mindig jókedvű, senki nem állandóan magabiztos, ezeket csak megjátsza (szinte) minden férfi.

"Dehogynem, aki incel (100%-ban egészséges), az kevesebbet tud nyújtani a nők számára, mint egy testi vagy szellemi fogyatékos."

Én semmit nem akarok nyújtani egy nőnek. Ha ez a lényeg, hogy én mit tudok adni, akkor kapja be. Inkább mutatom magamat csórónak, inkább mutatom magamat kevébé magabiztosnak, s ha én egy 6/10-es pasi vagyok, inkább jövök össze egy 4/10-es csajjal vagy egy pasival, mint egy olyan nővel, aki egy magabzitos ATM autómatát ("ugyan annyi pénze") keres vicc rovattal ("jó humor érzékű"). Szerencsére voltak olyan kapcsolataim, amikben nem azt éreztem, hogy a nő azt keresi, hogy én mit tudok nyújtani neki, hanem csak szimplán boldogak tudtunk lenni együtt és nem egymástól vártuk a saját boldogságunkat.

84

Szerencsére voltak olyan kapcsolataim, amikben nem azt éreztem, hogy a nő azt keresi, hogy én mit tudok nyújtani neki, hanem csak szimplán boldogak tudtunk lenni együtt és nem egymástól vártuk a saját boldogságunkat."

Igen, én szociális analfabétaként két csodás nőt is találtam akikkel két hosszú távú szép kapcsolatom volt. Igenis létezik olyan, hogy egyszerűen két ember csak szereti egymást és az együtt eltöltött idő a legértékesebb. Ezt megtanultam!

"Egy önbizalommal teli, jó humor érzékű és személyiségű Joaquin Phoenix vonzóbb, mint egy visszahúzódó, savanyú, mogorva, önbizalom hiányos Brad Pitt. Ha feltesszük, mindkettőnek hogy ugyan annyi pénze van!"

Ezt úgy mondod mintha Joaquin olyan borzalmasan nézne ki, így közel 50-hez. :D Fiatalon szerintem még helyesebb is volt, mint a tejfölösképű Pitt.

"Van egy rokonom, nőből van és nem igazán vagyunk egy hullámhosszon. Gyakran igen nyers, sőt bunkó stílusa van. Gyerekkora óta sportol, több ágban is.Egyszer, még sok évvel ezelőtt csúnyán kiosztott, mondván hogy én olyan vagyok, mint valami autista, nem ebben a világban élek és valószínűleg génhibás vagyok. Tehát nem fognak szeretni az emberek, ne is álmodjak kapcsolatról és nagyobb karrierről sem!"

Ismerem ezt az allatfajt, a testverem is ilyen. Bar o nem mondta ezt direktben nekem, de visszahallottam. Az ilyeneknek jo tanmese A nyul es a teknos, illetve az Ali Baba es a negyven rablo. Nem tudom mennyi idos vagy, illetve mennyi idos a norokonod, de a tesom toloszekbe kerult (sportbaleset, mi mas), a vadlija vekonyabb, mint a csuklom, es felboritom, mint a papundeklit. Ja, es latom, hogy a noknel valo sikere hogy alakul a balesete elott es utana....

37F incel

Azért olvasni itt nagyon jó és tartalmas kommenteket is. Például a 83-as. De 37/F incelnek is kíváncsi lennék az életére, mitől és miért alakult így.

Én amúgy szívesen létrehoznék egy ilyen jellegű oldalt, ahol az érintettek meg tudnák beszélni a saját tapasztalataikat, nézeteiket, érzéseiket. Nem tudom lenne-e rá kereslet. Szerintem lenne. Mindenki keresi azt a közeget, ahol tényleg megértik és ahol megkapja a valahová tartozás érzését.

83

“Alapból leírják az embert, szinte senki nem akar ismerkedni velünk, a falak szinte áttörhetetlenek. Miközben mi magunk elképzelni sem tudjuk, mi lehet olyan istentelenül visszataszító bennünk.“

Ez megfigyeléseim szerint is így van. Elgondolkodtatok azon, hogy esetleg az autizmus a közös jellemzője az inceleknek(magam beleértve) ? Mert nem tudnak érzelmi (ösztöni) szinten kapcsolódni más nőkkel (emberekkel)? Csak a saját esetemből ítélve gyakran kellett színészkednem, reakciókat eljátszanom, csak hogy ne kapjak összevont szemöldököket. Egyébként tiszta, őszinte, becsületes, nagyon szeretni tudó ember vagyok.

Azonkívül az átlagon felüli intelligencia is lehet egy akadály, mert az ember hajlamos túlgondolni helyzeteket ami nem szexi egy nő számára akik imádják a spontaneitást, meglepetéseket.

Ugyanakkor talán vannak nem elismert fizikai ismertető jellegei is az autizmusnak amelyet más emberek talán tudat alatt képesek olvasni. Itt elsősorban gyanúm szerint a keskenyebb arcra, nagyobb szemre gondolok. Ezek nem túl vonzó fizikai jellemvonások a nők számára. De ez csak egy gyanú, nem hivatalos, tudományosan bizonyított dolog.

Tehát szerintem az a nagy helyzet áll fenn, hogy bár ezekkel az incelekkel (autistákkal) emberileg semmi baj nincs (sőt, sok szempontból jobb emberek), mégis hátránnyal indulnak mert hiányoznak a nők számára fontosabb tulajdonságok belőlük.

Ez szomorú mert az ember azt gondolná mindenki megérdemelné a szeretetet, egy társat ha nem kártékony, gáz ember, de úgy tűnik nem ez a helyzet. A lehetőségek sokkal szűkebbek. De kihangsúlyoznám, hogy nem lehetetlen, csak keresni kell azt a lányt aki hasonló tulajdonságokkal van megáldva és működni fog. Nekem sikerült. Talán a nők 99% -nál nincs semmi esélyem ezek miatt, de abból az 1%-ból mégis sikerült kihalásznom egy párat. És nem kellett eljátszanom a macsó tökös srácot. Most újra incel vagyok egy ideje de valahol a világban biztos van aki pont rám vár.

"Én semmit nem akarok nyújtani egy nőnek. Ha ez a lényeg, hogy én mit tudok adni, akkor kapja be. Inkább mutatom magamat csórónak, inkább mutatom magamat kevébé magabiztosnak, s ha én egy 6/10-es pasi vagyok, inkább jövök össze egy 4/10-es csajjal vagy egy pasival, mint egy olyan nővel, aki egy magabzitos ATM autómatát ("ugyan annyi pénze") keres vicc rovattal ("jó humor érzékű"). Szerencsére voltak olyan kapcsolataim, amikben nem azt éreztem, hogy a nő azt keresi, hogy én mit tudok nyújtani neki, hanem csak szimplán boldogak tudtunk lenni együtt és nem egymástól vártuk a saját boldogságunkat."

Pedig amit leírtál, hogy boldogok voltatok, az pontosan az, amikor azt nyújtod, ami a nőnek kell, a nő pedig azt, ami neked kell. Csak máshogy van megfogalmazva.

Ez ugyanolyan, mint mikor leírom, hogy milyen férfit keresek, és ha így, egymás, mellé, írom, akkor senki nem szól be, de ha

- így

- egymás

- alá

akkor jön a kötözködés, hogy lista! Listája van!