Huszonéves fiatalok: ti hogy tudtok a mai helyzetben saját lakáshoz jutni?

3 vagyok, amúgy én is 26 éves. A válaszokból látszik, milyen fontos a szülői támogatás. Anélkül, szinte semmi esély saját házra, olyan állással, ami minimálbér környékén fizet.

Ezért vagyok külföldön, ahol szintén minimálbér körül vagyok, de a szobaár a fizetésem 60%-át viszi el, gyakorlatilag annyit spórolok, mint otthon.

Illetve párkapcsolatban többet spórolsz! Ha jól csináljátok. De mindegy, hitelt nem kapsz, de az nem is téma nálam. Sokan vannak így, egyedül, háttérszél nélkül, tényleg sosem lesz saját lakásunk.

Sehogy. 28 évesen haverral albizás Budapesten. Egy fitying szülői támogatás nélkül eltart még vagy 10 évig, míg felmerülhet egy saját lakás gondolata. Ha a hitelkamat és a lakbér közül kell választanom, akkor már inkább egy kisember pénzét gyarapítom szívesebben, mint egy bankét.

Családalapításról pedig már lemondtam, nem fog menni sajnos. Már a gondolattól is összeszorul a gyomrom, hogy mennyi stresszel jár ebben a világban a páros élet. Olyan szintű teljesítménykényszeres szorongás alakult ki bennem az utolsó 2 kapcsolatomtól, hogy a pszichológus is eret vágna.

16: mamahotelba viszont nem szülünk gyereket.

Tudom albérletbe meg azért nem, mert elviszi a pénzt az albérlet. Egyszóval nincs családbővítés :/

#19 akkor nem szülnek gyereket. Ez egy kényszerhelyzet, és idomulni kell hozzá. A gyerek irtózatos pluszkiadást jelent, ráadásul ahogy nő, évente egyre többet. Hacsak nem vagy CSOK-os, pont a lakás árát fogod elpisálni a nevelésére.

Tehát a sorrend: először kecó, aztán jöhet a gyerek. A semmire csak a buckalakó kágéestéindiánok szülnek.