Vannak rokonaitok, akik a pusztuló Földre hivatkozva nem akarnak családot alapítani?

"Mindössze próbálom megérteni, hogy mégis mi az a hatalmas dolog a világban, ami miatt az ember lemond a családról."

A magyarázat sokkal egyszerűbb, mint hinnéd. Ők messze nem tartják olyan jó dolognak a saját gyerek meglétét, így az arról való lemondáshoz sem kell olyan hatalmas dolgot szembeállítaniuk.

Sőt, merem állítani, hogy különösebben nem is vágynak gyerekre. Kifejezetten a terhet látják benne. Te meg épp ellenkezőleg. Ezért nem fogjátok megérteni egymást és nem is érdemes erre törekedni.

Aki ilyennel érvelt, mint a te rokonaid, attól még soha nem hallottam olyat, hogy "Pedig egyébként annyira, de annyira vágynék gyerekre, úgy babusgatnám, szeretgetném! Annyira fáj a szívem, hogy e külső körülmények miatt mégsem vállalhatom!"

Ugye milyen érdekes?

Biztos, hogy az sem merült föl bennük, hogy a már megszületett, de család nélkül élő gyerekek közül örökbe fogadjanak. Pedig azok a gyerekek már megvannak és föl is fognak nőni akár lesz vízhiány, akár nem! Ugye ez is milyen érdekes? A belső vágy hiányzik belőlük (vagy legalábbis sokkal gyengébb, mint pl. benned), a külső körülmények csak a kifogások hozzá.

"Nem, de igenis kevésbé önző, aki életed ad, és nem csak magának el utolsó előtti!"

Nem, az önzőségnek az anyasághoz semmi köze. Az önzetlenség az, mikor a dolog, amit csinálok, nekem nem hoz semmi hasznot vagy kárt okoz.

Az lenne önzetlenség, ha én a magyar népre gondolva vállalnék egy kis adófizetőt, pedig nem akarok.

Ha valaki akar gyereket, majd szül is egyet, az megkapta, amit akart, önző módon lefénymásolta magát, mert babát akart.

Kedves Kérdező!

Ha az unokanővérednek vagy a párjának valamilyen egészségügyi probléma miatt nem lehet gyereke, nem biztos, hogy meg akarja beszélni Veled.

Én most 35 leszek, és nincs gyerekem. Nem mondom, hogy nem akarok, azt sem, hogy igen. Majd az élet kiforogja.

Amikor tizenéves voltam, én is mondogattam a húszas évei végén járó hölgy ismerőseimnek. S láss csodát, most Én is itt vagyok gyermektelenül és bizony, én is rossz néven veszem, ha idegenek említik a témát.

Mindenkinek a saját magánügye, hogy akar-e gyereket vagy nem. Van, aki akar gyereket, mégsem lesz neki, van, aki nem akar mégis lesz. Ha az unokatestvéredék akarnak gyereket, de nem jön össze Nekik, még Te is tetézed a problémájukat a kérdéseddel, ha viszont nem akarnak..., nos, hát az is az Ők magánügyük.

Vannak, akiknek nem stabil a házasságuk, vagy nincs meg az anyagi hátterük, azért nem akarnak.

Léteznek olyanok, akik jobban tennék, ha nem vállalnának gyereket. Egy gyerek felneveléshez fizikai, mentális, emocionális, szociális és materiális érettség kell.