Utálom az embereket. Más is van ezzel így?
Teljesen kiábrándultam az emberekből. Legyen szó akár a közvetlen környezetemről, akár a távolabbiról, például a munkám kapcsán.
Ezzel most lehet, hogy sokaknál kiverem a biztosítékot, de a gyerekeket sem szeretem, de még csak aranyosnak sem látom őket. Irritálnak.
Nagyon sötéten látom a világot, nem sok értelmet vélek benne felfedezni.
Jó lenne valakivel beszélgetni, aki hasonlóan érez és hasonlóan látja a világot, mert a toxikus pozitívitástól hányni tudnék, szóval azt légyszi ne.
Pszichológushoz sem kell elküldeni, nem kérek semmiféle jó tanácsot, hogy szebbnek lássam a világot.
Egyszerűen csak hozzám hasonlóakat keresek. Köszi.
Igazabol csak irigykedsz rajuk azert szimpatizalszba tomeggyilkosokkal
De attol nem oldodik meg semmi
Nezd meg a sok tomeggyilkost
Vagy meghaltak vagy bortonbe vannak
Sajat életed értelmét kéne megtalálnod
Kedves 20-as válaszoló!
Barátaim nincsenek, sosem voltak, szerintem nem is lennék jó barát.
Párom viszont van, őt igyekszem nem lehúzni nagyon a világlátásommal.
Teljesen megértem ahogy a kérdező érez.
Én is 90-10 arányban csak rosszat tapasztaltam, gonoszak, rosszindulatúak voltak az emberek velem, illetve egymással is csak játszmáznak, hamisak, kétszínűek, számítóak, felszínesek, külsőségesek, előítéletesek, buták és bunkók. Többségében. Kevés a kivétel ahhoz, hogy általánosan ne így lássam őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!