Utálom az embereket. Más is van ezzel így?
Teljesen kiábrándultam az emberekből. Legyen szó akár a közvetlen környezetemről, akár a távolabbiról, például a munkám kapcsán.
Ezzel most lehet, hogy sokaknál kiverem a biztosítékot, de a gyerekeket sem szeretem, de még csak aranyosnak sem látom őket. Irritálnak.
Nagyon sötéten látom a világot, nem sok értelmet vélek benne felfedezni.
Jó lenne valakivel beszélgetni, aki hasonlóan érez és hasonlóan látja a világot, mert a toxikus pozitívitástól hányni tudnék, szóval azt légyszi ne.
Pszichológushoz sem kell elküldeni, nem kérek semmiféle jó tanácsot, hogy szebbnek lássam a világot.
Egyszerűen csak hozzám hasonlóakat keresek. Köszi.
Ja enis
Holnap megint munka
Agyam mar most felrobban ha arra gondolok hogy be kell menni a sok idiota barom koze dolgozni
Kedves második!
Én azt értem toxikus pozitivitás alatt, mikor valaki meg akar győzni ennek az ellenkezőjéről. Hogy a világ szép, az emberek jók, minden rendben lesz! Falnak megyek ettől.
Én nem akarok senkit meggyőzni az én látásmódomról (amit egy pillanatig nem tagadok, hogy negatív), egyszerűen csak próbálok olyan valakit találni, aki hasonlóan látja a világot, mint én és nem megváltoztatni akar mindenáron.
Kedves harmadik!
Én most is dolgozom, gondolhatod...kezdem egyre jobban megérteni a sorozatgy*lkosokat. :)
Huh az nem jo
Engem nem sokan, de azok is kiidegelnek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!