Szerintetek mi volt születés előtt és mi van halál után?

Isten szemszögéből kellene megvizsgálni ezt a kérdést is.

Mielőtt teremteni kezdett, egyedül volt a világegyetemben, senki nem létezett rajta kívül.

Elhatározta, hogy megossza az életet másokkal, ezért megosztotta az élet, a létezés lehetőségét.

Tehát senki nem létezett azelőtt sehol.

Amikor az embert hozta létre, akkor nem a halál, vagy is az élet megszűnésével tervezte. Esze ágába sem volt, hogy azért hozzon létre életet, hogy utána elpusztítsa, vagy megszűnjön.

Az tény, hogy felállított egy alapelvet, törvényt, ami a békés életet szavatolja. Azonban a halál csak ennek a törvénynek, az engedetlenségnek a következményében lett meghatározva.

A halál pedig az élet ellentéte, vagy is a lázadó, nem méltó arra, hogy éljen. Ez pedig azt jelenti, hogy semmilyen formában nem jogosult az életre.

Viszont a lázadók utódai érdekében tett lépéseket. Vagy is a halál eltörlésének érdekében.

Amikor ez a jog érvénybe lép, akkor mindazok akik meghaltak, lehetőséget kapnak arra, hogy újra élvezzék Isten ajándékát az életet.

Ezt nevezzük feltámadásnak.

Ezt pedig a messiási "királyság" idején fogja megvalósítani.

Ez az időszak még nem következett be, akik meghaltak, azok még "alszanak", vagy is nem élnek.

Tehát az élet előtt nincs semmi, a halál után pedig Isten a megváltással szavatolja a feltámadás lehetőségét a megfelelő időben azoknak, akik érdemesek erre.

A feltámadás, vagy az élet lehetősége Istennek elsősorban a Földre vonatkozó szándéka. Hiszen ez volt a kezdet, és ezen nem is változtat.

Viszont Isten egy újszövetséget kötött először a Fiával, aki lehetőséget biztosít néhány embernek arra, hogy részei legyenek erre a szövetségre.

Ezt nevezik "Királyi szövetségnek", és Jézussal együtt, néhányan az ezer éves időszakban, együtt fognak a Földön maradottak, és feltámadottak felett szerető vezetést nyújtani.

Ők nem a Földön folytatják az életüket, hanem az égben.

Ez egy nagyon érdekes/bonyolult/filozófikus kérdés. Szerintem semmi nem volt előttem, semmi nem lesz utánam. Ha volt is/lesz is, akkor miért nem emlékezünk rá akár egy kicsit is?

Az is érdekes kérdés, hogy miért épp oda születünk, ahova születünk? Ezekre a kérdésekre szerintem csak ezoterikusok és hasonló emberek tudnak magyarázatot adni, de ők is csak a saját nézetrendszerük szerint.

A hitről vitatkoztok. Minden vallás azt állítja, hogy ő az egyetlen.

Azt hiszem, hogy...

Az én Istenem az egyetlen

Az én Istenem az igaz

Az én Istenem az igazságos...

és még sorolhatnám.

Aki nem az én Istenemben hisz, azt meg kell ölni. A hit nevében, mert én azt hiszem.

Köszönjük meg a HIT nevében.

"Rengeteg vallásnak valami alapja és lehetséges bizonyítékai, hogy van egy felsőbbredű alkotó"

Várom az érveket.

Én akartam hinni Istenben, és sokszor imádkoztam is hozzá, de SOHA semmi nem valósult meg abból, amit kértem tőle. Ha létezne Isten, akkor legalább egy valamiben segített volna, nem? Mert tényleg soha semmi nem történt úgy, ahogy imában kértem azt. Ezek után minek higgyek abban, hogy létezne Isten, nem csak az emberek találták ki a Bibliával együtt?

Egyébként, ha már így alakult az életem, ahogy, én csak remélni tudom, hogy nem lesz semmi se a halálunk után. Vagy ha lesz is, semmilyen formában nem lesz hasonló a mostani életünkhöz. Csak azért, mert mások jó családba születtek és szerencsések voltak, nem érdemelnek jobb utóéletet (vagy nevezzük bárhogy), mint én, akinek mindenből a szar jut.