Szerintetek olyan lesz a halál után, mint amilyen volt születésünk előtt?

Jó a kérdés!

Előzetesen annyit érdemes "fölfogni, elhinni", hogy a lelkünk soha nem "veszik" el, örök.

Ahogyan ezt fizikai órán is tanultad, "az energia soha nem vész, mindig csak átalakul".

A születésed előtt és a halál után, tehát a földi életedre pedig úgy fogsz rálátni mint ahogyan egy mély álomból felébredsz! A halál tulajdonképpen egy nagy fölébredés!

Ide idézem Jézus ezzel kapcsolatos tanítását:

" Félelmeidről a következőt kell tudod: Minden félelem gyökere a halálfélelem. Az anyagba zárt élet önfenntartó ösztöne hallatlanul erős. Az ember akkor tudja ezt az ösztönt kézben tartani, ha nagyon komolyan kitisztázza magában a halál valóságát. Vagyis, hogy nincs halál! (János 11:25). Amit ti halálnak neveztek, az valójában egy nagy felébredés. És amint az álomból felébredve folytatni kell életetek útját, éppen így, a nagy felébredés után is ez fog történni. Majd akkor látni fogod, hogy nincs is abban semmi különös. Jelenleg a fantáziátok hatása alatt vagytok, és a fantáziátokra tud hatni a Gonosz. Ezt Nekem is meg kellett szenvednem, s ezt szenvedted meg te is akkor, amikor abban a bizonyos álmodban olyan iszonyatos félelem járt át.

A halálfélelemnek tehát három csodás orvossága van. Az egyik, mint mondtam, az hogy nincs halál, a másik pedig hogy végtelen Szeretet hív téged randevúra, amikor eljön érted a (halál), az Isten angyala. Olyan végtelen szeretet fog akkor eltölteni téged, amelynek parányi részét is alig bírjátok elviselni a test börtönében. S e kettő között, van az a helyes önértékelés, mely szerint többet értek a verebeknél! (Máté 6:26) " Jézus; A HANG - könyv 827

Én úgy gondolom, hogy halálunk után nem leszünk többé, úgy, ahogy születésünk előtt is évmilliók teltek el anélkül, hogy a világon lettünk volna. Nem tudok hinni a lélek létezésében, mivel azzal, amit a világ működéséről megfigyelhetünk, összeegyeztethetetlen a lélek létezése. Ha a világ úgy működik, ahogy megfigyeljük, akkor lélek nem létezhet. Ha nem létezik lélek, nem élhetünk halálunk után. Szép dolog lenne tudni, hogy a halál után tovább élünk, nyilván én is szeretnék örökké élni, de elhinni, hogy örökké élünk, nem több, mint önámítás.

Félni nem félek a "semmitől", ez talán a legkönnyebb része a dolognak, hiszen tudom, hogy akkor már nem fog fájni semmi, nem fogok érezni semmit. Olyan lesz, mintha aludnék, örökre. Akkor már nem lesz rossz nekem, ami rossz lehet, az az, ha most belegondolok abba, hogy itt hagyok mindenkit. Szeretek élni, ezért szeretném, ha minél tovább tartana.

Viszont mivel nem élhetek örökké, muszáj elfogadnom, hogy egyszer véget ér minden. Amit tehetek, az az, hogy addig is úgy élek, hogy minél kevesebb dolgot bánjak meg, és minél inkább jól érezzem magam.

#2-3.

Az állítás egy dologban sántít: A HITRE épül!

Az pedig bizonyíthatatlan.

#7. Grafomániában szenvedsz, vagy mondani is akartál valamit? Mert ennek köze nincs az adott témához.